8/B

V�ls�ghelyzetek a gyermek �let�ben

Optim�lis fejl�d�si �s nevel�si felt�telek nem l�teznek, ezek mindig egy adott korhoz �s kult�r�hoz kapcsol�dnak. , m�gis vannak olyan helyzetek, melyek komoly �rzelmi terhet r�nak a gyerekekre.

�         v�l�s

�         csal�db�l val� kiemel�s

�         gy�sz

�         betegs�g

�         nevel�si st�lusok

V�l�s

A statisztik�k szerint nagyon gyakori. Sok sz�l� meghal, miel�tt gyermek�t felnevelte volna; voltak ap�k, any�k akik elhagyt�k csal�djukat; voltak h�zass�gon k�v�l sz�letett gyermekek. A mai egysz�l�s csal�dok t�bbs�g�ben az anya �l egy�tt gyermek�vel.

Ezekben az esetekben „csonka csal�dnak” nevezik a csal�dokat. A 70-es �vek m�sodik fele �ta az „egysz�l�s csal�d” kifejez�st haszn�ljuk.

A modern t�rsadalmakban a gyermek nevel�se szempontj�b�l az olyan csal�d az optim�lis k�rnyezet, ahol mindk�t sz�l� r�szt vesz a gyermek nevel�s�ben.

A v�l�s t�nye a gyermekeket szinte kiv�tel n�lk�l megrend�ti. 10 gyermekb�l csak egyn�l fordul el�, hogy felszabadultnak �rzi mag�t a v�l�s ut�n, ez is olyan esetekben fordul el�, amikor az egyik sz�l� er�szakos fell�p�seit�l kell f�lni.

A legt�bb gyermek nem tekinti a v�l�st v�glegesnek (K�t Lotti), igyekszik �gy tenni, mintha a sz�l�k d�nt�se visszaford�that� lenne.

Wallerstein �s Kelly kutat�sai szerint az elv�lt sz�l�k gyermekeinek:

�         1/3-a �rettebb� v�lik, mint kort�rsai

�         1/3-a valahogyan �tv�szeli, b�r szenved t�le

�         1/3-n�l s�lyos zavarok �llnak be a pszichoszoci�lis fejl�d�sben

Minden egyes gyermek m�sk�nt reag�l a v�l�sra. Wallerstein szerint a gyermeknek 6 pszichol�giai feladatot kell megoldani a v�l�s eset�n, hogy a pszich�s fejl�d�se ne szenvedjen zavart:

�         elfogadni a h�zass�g felboml�s�nak t�ny�t. Ebben nagy szerepe van a sz�l�nek, hogy ne hitegess�k a gyereket. �reztess�k vele az �rzelmi biztons�got, hogy ne mag�t v�dolja

�         ne k�telez�dj�k el egyik sz�l� fel� sem

�         feldolgozni a vesztes�get (rendszeres kapcsolattart�ssal lehets�ges)

�         feldolgozni a haragot, az �nv�dat

�         elfogadni a v�l�s �llapot�nak t�ny�t

�         re�lis rem�nyei legyenek a sz�l�k kapcsolat�ban

A gyermeknek �ltal�ban hi�nyzik az elt�vozott sz�l�, gyakran �nmagukat v�dolj�k a v�l�s bek�vetkez�s��rt. A gyermek mindk�t feln�ttel �s rajtuk kereszt�l az eg�sz feln�ttvil�ggal szemben csal�d�st, ki�br�ndul�st �rezhet, mindez kihat erk�lcsi fejl�d�s�re, k�s�bbi beilleszked�si neh�zs�geire.

A v�l�snak m�s jelleg� k�vetkezm�nyei is lehetnek:

�         a gyermekkel marad� sz�l� r�sz�re t�rsadalmi lecs�sz�s

�         cs�kken a gyermekkel t�lt�tt id�

�         cs�kken a sz�l�-gyermek interakci� mennyis�ge

�         a v�l�s sokszor deviancia fel� vezeti a fiatalt

�         az iskol�ban megjelenik a tanulm�nyi eredm�ny roml�sa

A t�rsakkal nem osztja meg a probl�m�it. A hossz� t�v� k�vetkezm�nyekhez tartozik, hogy az elv�lt sz�l�k gyermekei feln�tt korban kisebb h�zasod�si kedvvel rendelkeznek, megjelenik a deviancia, a h�zass�got nem tekintik �lland�nak. A statisztikai adatik szerint azok a gyerekek, akik valamelyik sz�l�t�l t�vol �lnek, hajlamosak lemorzsol�dnia a k�z�piskol�b�l, kevesebben j�rnak egyetemre, h�zass�guk gyakran v�l�ssal v�gz�dik.

            Wallerstein �s Kelley kutat�st v�gzett a v�l�s okozta stressznek a gyerekekre gyakorolt hat�s�r�l, a keletkezett maradand� k�rosod�sr�l.

A k�vetkez� k�r�lm�nyek seg�tik el�, hogy a hat�s ne legyen egy�rtelm�en negat�v:

�         a sz�l�k egym�s ir�nti haragjukat tomp�ts�k

�         nevel�s j� k�r�lm�nyeinek megteremt�se

�         rendszeres kapcsolat a m�sik sz�l�vel

�         a gyermek kedvez� szem�lyis�gvon�sainak fejleszt�se

�         gyermeket t�mogat� emberi h�l�zat megtart�sa

�         inger�lts�g, agresszivit�s hi�nya

�         a gyermek neme, �letkora.

Legvesz�lyesebb az �vod�s korban.

A feldolgoz�st befoly�sol� t�nyez�k:

�         gyermek kora, neme

�         gyermek szem�lyis�gt�pusa

�         gyermek �retts�ge

�         mennyi veszeked�s el�zte meg a v�l�st

�         sz�l�k anyagi helyzete

�         v�l�shoz vezet� ok defini�l�sa

�         sz�l�vel, testv�rrel val� kapcsolat

�         a gyermek saj�t stresszkezel� k�pess�ge

�         a v�l�s ut�na sz�l�k kapcsolat�ban folytat�dik-e a gy�l�lk�d�s

Gyermek elhelyez�se

A XIX. sz�zadban a v�l�s eset�n az ap�nak kiz�r�lagos joga volt a gyermek nevel�s�re. A sz�zad k�zep�t�l, amikor ismertt� v�lt az anya szerep�nek fontoss�ga, a gyakorlat az ellenkez�j�re fordult. Ma csak akkor �t�lik az ap�nak a gyermeket, ha az anya alkalmatlannak bizonyul a gyermek nevel�s�re.

Felt�telezhet�, hogy a l�nyok ez�rt kev�sb� �rz�kenyek a v�l�s okozta k�rosod�sokra, mert �k az azonos nem� sz�l�vel maradnak.  Az apa hi�ny�n�l a fi�kn�l a nemi identifik�ci� zavarai figyelhet�k meg.

A sz�l�k �jrah�zasod�sa bonyolult helyzetet teremt a gyermek �let�ben, k�l�n�sen ha a h�zass�gban �j gyermekek sz�letnek.

Gy�sz

            A hal�lf�lelem kialakul�sa csak a fejl�d�s bizonyos fok�n k�vetkezik be. A 6-7 �ves gyermek nem �rti a hal�l megford�thatatlans�g�t, de nyugtalan ha a megszokott szem�ly elt�nik k�rnyezet�b�l.

            �ltal�ban a gyermeket �s a fiatalt a hal�l t�nye kev�sb� rend�ti meg a hal�l t�nye, kiv�ve, ha szoros kapcsolatban voltak az illet�vel. Term�szetesen s�lyos csap�s a testv�r vagy a sz�l� hal�la. A sz�l� hal�la pszich�zis jelleg� �llapotot, m�ly depresszi�t id�zhet el�, ha a gy�sz �s szomor�s�g feldolgoz�s�ra nincsenek megfelel� k�r�lm�nyek.

            A legnagyobb lelki megterhel�st a gy�sz kifejez�seinek neh�zs�gei jelentik. Rendk�v�li feldolgoz�si neh�zs�get jelent a gyermek sz�m�ra a sz�l� �ngyilkoss�ga.

            A hal�lesetek alkalm�val a sz�l� megpr�b�lja a gyermeket t�vol tartani az esem�nyekt�l. Sz�gyenlik saj�t �rzelmi v�ls�gukat. A gyermekeknek is, mint a feln�tteknek sz�ks�g�k van arra, hogy  �rz�seit megfogalmazza. 5-6 �vesen a gyermek kezdi meg�rteni a hal�l t�ny�t, a hal�lesettel kapcsolatos �rzelmeik forr�sa:

�         tudat�ra �bred, hogy saj�t �lete is v�ges

�         b�ntudat gy�tri, �gy �rzi, hogy nem viselkedett az illet�vel megfelel�en.

A gy�sz okozta k�rosod�s akkor enyh�thet�, ha a gyermeket b�tor�tj�k a gy�sz kifejez�s�re. Erre azonban nem mindig k�pesek a sz�l�k.  B�rmilyen s�lyos a megr�zk�dtat�s, norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt feldolgozhat�, nem okoz v�g�rv�nyes  rombol�st a k�s�bbi lelki m�k�d�sben.

Az �ngyilkoss�g mintaad� cselekv�s, gyakran ut�nz�shoz vezet, k�l�n�sen olyan k�zegben, ahol a tagok j�l ismert�k egym�st.

Tapintatosan, biztons�got ny�jtva  kell k�z�lni a gyerekkel az igazs�got. Hagyni kell, hogy a gyermek had hozza felsz�nre az �rz�seit (rajz).

Betegs�gek meg�l�se

            A gyermeknek m�s a viszonya a betegs�gekhez, mint a feln�tteknek. 10 �ves kor el�tt a betegs�gekhez val� viszony�t nagym�rt�kben meghat�rozza a sz�l� viszonyul�sa. A sz�l�i hozz��ll�st befoly�solja:

�         betegs�g milyens�ge

�         betegs�g s�lyoss�ga

�         sz�l� szem�lyis�ge

A gyermek betegs�ge idej�n a  sz�l� �lland� jelenl�te �s �rzelmi t�mogat�sa elengedhetetlen. A gyermek ha tiltakozik is a f�jdalmas beavatkoz�s ellen, akkor fogadja el annak sz�ks�gess�g�t, ha azt a sz�l� j�v�hagyja.

            A sz�l�k t�voll�t�ben a gyermek hamar felhagy a tiltakoz�ssal (hospitaliz�l�dik), l�tsz�lag egy�ttm�k�d�v� v�lik.

Sok esetben a gyermek �gy �li meg a k�rh�zi tart�zkod�st, hogy a sz�lei otthagyt�k.

Gyakori probl�ma, hogy a sz�l� p�nikba esik gyermeke betegs�ge miatt. A gyermeknek a gy�gyul�sa �rdek�ben sz�ks�ge van a sz�l� optimizmus�ra. A serd�l�korig a gyermekre nagy m�rt�kben hat a sz�l� �rzelmi �llapota.

�r�kbefogad�s

            Az �r�kbefogad�s a lehet� legjobb megold�s a sz�l�i gondoskod�st valamilyen okb�l n�lk�l�z� gyermekek eset�n. Azonban sokf�le bonyodalommal j�rhat, amelynek l�t�r�l �s lehets�ges k�vetkezm�nyeir�l gyakran nem tud az �r�kbefogad� sz�l�. Val�di k�t�d�s �s szeretet alakul ki az �r�kbefogad� sz�l�k �s a gyermek k�z�tt, azonban itt gyakoribbak a nevel�si probl�m�k.

D�nt� szerepet j�tszik a val�di elk�telez�d�s. Fontos, hogy az �r�kbe adand� gyermek jellemz�i. Min�l kisebb a gyermek, ann�l kisebb az es�lye, hogy az int�zeti szem�lytelen k�rnyezet miatt s�r�lt-e.

            Az emberek t�bbs�ge kicsi, �-3 �ves gyermeket szeretne �r�kbe fogadni, ez volna a gyermek �rdeke is, de ezt a t�rv�nyek nehez�tik, mert a v�r szerinti sz�l�k jog�t v�dik.

Az int�zeti tart�zkod�s nyomai ann�l felt�n�bbek, min�l t�bb id�t t�lt�tt a gyermek ott. A 2-3 �ves gyerekek gyakran g�piesen viselkednek, �n�ll�an viselkednek. A besz�dk�szs�g, sz�kincs tekintet�ben elmarad�st mutatnak. Ezek a gyerekek kevesebbet s�rnak �s panaszkodnak, mint a csal�dban nevelkedettek.

            Neh�z k�rd�s, hogy megtudhatja- e a gyermek, hogy sz�lei nem az igaziak. Serd�l�korban foglalkoznak a legt�bbet a sz�rmaz�sukkal. A 6-7 �vesek nem hiszik el az igazs�got. Bizonyos �letkor alatt nem tudja feldolgozni a t�nyt.

Gyermekek b�ntalmaz�sa

            Napjainkban a gyermek b�ntalmaz�s�nak a szeml�lete megv�ltozott. A gyermek harmonikus szem�lyis�gfejl�d�s�t befoly�solja. A fejlett orsz�gokban vissza�l�snek tekintik a gyermek b�ntalmaz�s�t. A sz�l�k nevel�si st�lus�t tan�csad�ssal lehet befoly�solni.

A fizikai b�ntalmaz�s jelei a gyermekn�l:

�         k�ls�

�         bels�

Ha a nyomok megjelennek a gyermeken a sz�l� pr�b�lja az igazs�got leplezni, vagy letagadni (baleset volt).

(elekt�v mutizmus – a gyermek a f�lelem miatt megn�mul)

Baleseti s�r�l�snek csak akkor min�s�l a b�ntalmaz�s, ha m�sok mulaszt�s�nak vagy cselekedeteinek k�vetkezm�nyek�nt l�pnek fel a jelek.  A hat�s�got is be kell vonni �s nyomozati elj�r�s indul a sz�l�k ellen.

Ha nincsenek k�ls�relmi nyomok, bonyolultabb viselked�si jellegzetess�gek el�rulj�k, hogy a gyermek vesz�lyeztetett k�rnyezetben �l.

Nehez�ti a gyermek b�ntalmaz�s�nak felder�t�s�t, hogy a gyermek a sz�l�vel �sszej�tszik, hiszen szereti sz�leit. A gyermek nem �rulja el sz�l�j�t, de tele van f�lelemmel, szorong�ssal.

Fizikai b�ntalmaz�s jelei:

�         l�that�

-         �t�snyomok a test k�l�nb�z� r�szein (l�b h�ts� r�sz�n, fels� testen, nyakon, fejen, nemi szerv�n, melyek l�that�an valamilyen t�rgyt�l sz�rmaznak)

-         cs�p�sek, karmol�sok, szor�t�sok jelei

-         fejs�r�l�sek, koponyat�r�s, retinas�r�l�s, szem k�r�li bev�rz�sek

-         �g�si nyomok

�         lelki s�r�l�s, a viselked�sben nyilv�nul meg

-         �lland� k�szenl�tben vannak, nagyfok� �bers�g figyelhet� meg n�luk, f�lnek a vesz�lyt�l

-         nyugtalans�g

-         hirtelen reag�l

-         ugr�sra k�szen �ll

-         �ltal�nos szomor�s�g leverts�g

-         kort�rsaival nem tartja a kapcsolatot

-         nem lehet vid�ms�gra, �r�mre k�sztetni

-         nem tud j�tszani

-         visszah�z�d�ak, elmag�nyosodnak

-         s�lyos tanul�si zavart mutatnak

-         bizarr viselked�s tapasztalhat� n�luk

-         g�tl�sosak, rettegnek a kudarct�l, mert f�lnek a sikertelens�gt�l

A sz�l� szem�lyis�ge, aki vesz�lyezteti a gyermek�t:

�         gyermekkori tapasztalatait viszi bele a sz�l�i viselked�s. A gyermekkori elutas�t�s miatt alacsony az �n�rt�kel�s�k

�         nem tudja a viselked�s�t kontrol�lni

�         �rzelemhi�ny, a pozit�v �rz�seket nem tudja kifejezni

�         a gyermek nevel�se kih�v�st jelent sz�mukra �s nehezen toler�lj�k a a gyermek nevel�s�vel kapcsolatos neh�zs�geiket. Ez �jabb kudarcot �s kih�v�st jelent sz�mukra

�         a b�ntalmaz� sz�l� is j� sz�l� pr�b�l lenni, de �n�rt�kel�si probl�m�i miatt ez nem siker�l neki

�         �gy kezeli gyermek�t, ahogy �t kezelt�k gyermekk�nt. Fel sem fogja, hogy amit tesz negat�v jelens�g

Szexu�lis b�ntalmaz�s

            Magyarorsz�gon minden 3-4. gyermek valamilyen fok� b�ntalmaz�st szenved. Sok esetben a csal�db�l �rkeznek ezek a b�ntalmaz�sok. T�bbnyire a l�nyokat �rik ezek a s�relmek.

B�rmely gyermek nyilv�nosan szexu�lis tev�kenys�gre val� alkalmaz�sa, haszn�lata, r�vev�se, cs�b�t�sa, vagy ingerl�se, vagy k�nyszer�t�se abb�l a c�lb�l, hogy ilyen tev�kenys�g vagy annak valamilyen vizu�lis �br�zol�sa l�trej�jj�n.

Gyermek meger�szakol�sa, moleszt�l�sa, prostit�ci�ja vagy a szexu�lis kizs�km�nyol�s b�rmely m�s form�ja olyan k�r�lm�nyek k�z�tt, melyek azt jelentik, hogy ez�ltal a gyermek eg�szs�ge vagy j�l�te csorb�t vagy vesz�lyeztet�st szenved.

A szexu�lis b�ntalmaz�s �ldozat�v� v�lt gyermek t�netei:

�         az otthoni helyzetet titkolja, leplezi, infantilis m�don fogja kifejezni, indirekt utal�st tesz. Regresszi�s viselked�st mutatnak, illetve agresszivit�st

�         a serd�l�kn�l el�fordulhat b�nelk�vet�s, csavarg�s. Szeg�nyes a t�rsakkal val� kapcsolata

�         magamutogat�

�         drog, alkohol

�         b�ntudatuk van, annak ellen�re, hogy �k szenvednek

�         kihat k�s�bbi �let�re is

�         has felsz�nre ker�l a probl�ma, a bizony�t�s miatt b�r�s�g el� ker�l. Ha a szoros a gyermek kapcsolata az elk�vet�vel, akkor b�ntudata lesz.

Sokan nem hisznek a gyermeknek.

Tapasztalatok:

�         a seg�t�st a gyermek nem h�l�lja meg, elutas�t�ssal reag�l

�         a gyermek �let�ben, minden, ami stabilit�st jelentett led�l, a gyermek elbizonytalanodik

�