10/A

Szem�lyis�g �s viselked�szavarok:

meghat�roz�s, fajt�i, t�netei, felismer�se, kezel�se

Viselked�szavar:

�         magatart�szavar

�         beilleszked�si zavar

�         magatart�si rendelleness�g

�         inadapt�lt magatart�s

�         nevel�si neh�zs�gek

�         nehezen nevelhet�s�g

Vizsg�lhatjuk:

�         int�zm�ny szempontj�b�l

nem alkalmazkod�s az int�zm�ny szab�lyaihoz

(„a gyermek zavarja a tan�t�st”)

�         gyermek szemsz�g�b�l

Magatart�si st�lus, mely a gyermek �rt�k�t�lete a k�rnyezet�r�l. Ellen�ll�st k�zvet�t� kommunik�ci�.

�         szoci��lpedag�gus szemsz�g�b�l

viselked�szavar, a szem�lyis�g t�rsas viszonyrendszer�nek s�r�l�se

Viselked�szavar alapjai, jellegei:

�         biol�giai:

a gyermek mocorog, nem dolgozik rendesen

az �r�n nem l�t j�l a gyermek, nem hall rendesen, �rzelmileg retard�lt

�         pszichol�giai

-         felt�n�si v�gy – szeretethi�ny

-         otthoni k�r�lm�nyek – pszich�s h�tt�r kivizsg�l�sa

�         szoci�lis

-         lak�sk�r�lm�nyek

-         csal�di k�r�lm�nyek

-         gazdas�gi k�r�lm�nyek

�         de ezek keveredhetnek is.

Viselked�szavar el�fordul�sai:

A fi�k �rz�kenyebbek

-         enyhe viselked�szavar: 35 % l�nyokn�l

        49% fi�kn�l

-         s�lyos viselked�szavar: 10 % fi�kn�l

           3 % l�nyokn�l

Fajt�i:

�         tanul�si zavar:

A fegyelmezetlen serd�l�k 89 %-a gyeng�n tanul. A b�n�z�k 80%-a gyeng�n tanult.

Jobban oda kell r�juk figyelni, mert a kudarc�lm�nyek hat�ssal vannak k�s�bbi �lt�kre. Arra kell t�rekedni, hogy t�bb siker�lm�nyben legyen r�sz�k.

Emberk�zpont�s�g helyett teljes�tm�nyk�zpont�ak a mai oktat�si int�zm�nyek. Ez�rt a gyermekek egy r�sze visszah�z�d� lesz �s nem figyelnek r�, a m�sik r�sz t�mad�, agressz�v m�don reag�l. Mindk�t t�pus egyform�n vesz�lyes, kezelni kell �ket.

A tanul�k 5-10 %-a k�zd tanul�si zavarral �s a k�rosod�s devianci�t okozhat.

Dadog�s:

A tanul�k 1-2 %-a dadog. Ennek 80%-a fi�.

2,5-3 �ves kor k�r�l a dadog�s m�g �letkori saj�toss�gnak tekinthet�.

6-7 �ves korban az iskolakezd�s is okozhat dadog�st, ez  szint�n �letkori saj�toss�g, ami 1-2 h�napig tart.

A serd�l�korban a sok  v�ltoz�s, az �rzelmi bizonytalans�g is okozhatja.

Min�l hamarabb fel kell ismerni, hogy gy�gy�that� legyen.

Minden esetben kezelhet�, kiv�ve s�lyos szervi elv�ltoz�s eset�n nem. Er�s�teni kell a gyermek �nbizalm�t.

Enurezis (bevizel�s)

Oka lehet:

-         pszich�s zavar

-         szeretethi�ny

K�ls� jelei:

-         ujjszop�s

-         nyugtalans�g

-         t�lzottan nyugodt

Nem szabd megsz�gyen�teni

Lehet id�leges, amit okozhat a sz�l�k v�l�sa vagy m�s trag�dia a gyermek �let�ben.

Neur�zis

Idegi eredet�, de nincs szervi elv�ltoz�s.

Fajt�i:

-         hiszt�ria: betegs�gek produk�l bizonyos helyzetekben

-         k�nyszeress�g

tic

k�zmozg�s t�lz�sba vitele ok n�lk�l

-         f�lelmek, f�bi�k

Pszichoorganikus szindr�ma (POS)

Oka val�sz�n�leg a pszich�s p�ly�k �retlens�ge, az ingerek nem vezet�dnek rendesen. Nehezen tud hosszabb ideig figyelni, t�l mozg�kony.

Ezek a tanul�k k�zepes vagy ann�l jobb k�pess�g� tanul�k, ez azonban nem mutatkozik meg. Az ilyen tanul�kat t�rsaik kik�z�s�tik, mag�nyos.

A sz�muk egyre n�. Oka lehet, hogy a terhess�g sor�n a gyermek idegp�ly�ja s�r�l.

Kezel�s�k:

Siker�lm�nyhez kell juttatni, le kell foglalni. Kis l�tsz�m� oszt�lyban lenne c�lszer� vel�k foglalkozni.