10/B

Magatart�s- �s viselked�szavarokkal k�zd� gyermek kezel�se

 a szoci�lpedag�gussal �s a t�rsint�zm�nyekkel

A seg�ts�get ig�nyl� esetek 70 %-a magatart�si zavarokb�l ered.

A magatart�si zavar vezet� t�nete:

�         alkalmazkod�s

�         csal�dba vagy iskolai k�z�ss�gbe val� beilleszked�s neh�zs�ge.

A zavar oka b�rmi ehet, azonban a k�l�nf�le t�netek l�ncszer�en kapcsol�dnak egym�shoz.

Hiperaktivit�s �s koncentr�ci�zavar

A koncentr�ci�zavar az egyik leggyakoribb. N�ha egy�tt j�r a hiperaktivit�ssal. Melynek jellemz� t�nete, hogy a gyermek nem tud figyelni, nyugodtan �lni, viselked�si probl�m�i vannak.

Sok esetben agyi k�rosod�sr�l vagy �rtelmi lemarad�sr�l besz�lnek. Ezt a probl�m�t Still fogalmazta meg el�sz�r, � akarati gyenges�gr�l besz�lt.  A 70-es �vekben a hiperaktivit�st enyhe agyi s�r�l�s k�vetkezm�nyek�nt tekintett�k (MCD). Vezet� t�nete: nyugtalans�g.

Barkley a k�vetkez� diagnosztikai krit�riumokat javasolja az ilyen jelleggel k�zd� gyermekek r�sz�re:

�         sz�l� vagy a tan�r besz�mol�ja, hogy a gyermek nem tud figyelni

�         h�tk�znapi viselked�s zavarai

�         speci�lis otthoni helyzetekre adott reakci�k

�         a t�netek jelentkez�se 6 �ves kor el�tt

�         a t�netek tov�bb tartanak mint 12 h�nap

�         t�bb magatart�si zavar

�         agyi k�rosod�s

Ez a gyermekek 2-3 %-n�l figyelhet� meg.

A hiperaktivit�st legkor�bban 18 h�napos korban szokt�k felismerni, de 90 %-ban az iskol�ba ker�l�skor okoz probl�m�t. De a sz�l�k m�r elmondj�k, hogy a gyermek m�r 2-3 �vesen kontrol�latlan volt, �lland�an vigy�zni kellett arra, hogy ne s�r�lj�n meg. Ezeknek a gyerekeknek a t�bbs�ge nehezen szokja meg a szobatisztas�got.

A hiperaktivit�s jelentkezhet m�r az �vod�ban is, ahol az �nkontroll hi�nya jelentkezik. A kort�rsakkal kapcsolattart�si probl�m�i is megjelennek. A koncentr�ci�s zavar mellett negativisztikus viselked�s jelenik meg els�sorban az any�val szemben. A sz�fogadatlans�g is vezet� t�net a hiperakt�v gyerkekn�l, sokszor ez�rt viszik a gyermeket el�sz�r szakemberhez.

A figyelem �s koncentr�ci�s zavarral k�zd� gyermek legnagyobb neh�zs�gei:

�         impulzivit�s

�         aktivit�s szintj�nek el�gtelen regul�ci�ja

�         szab�lyk�vet� viselked�s hi�nyoss�ga

-         a gyermek �letkori �tlaga alatt teljes�t

-         nehezen nevelhet�

-         sz�beli instrukci�k betart�sban vannak neh�zs�gei, kev�sb� tudj�k kontrol�lni viselked�s�ket

-         probl�mamegold� viselked�s ter�n jelentkez� zavarok

-         sz�rakozottabbak, sz�tsz�rtabbak

-         kev�sb� fegyelmezhet�ek, nagyobb a f�jdalomt�r�s�k

-         k�nnyen megs�rt�dnek

-         sz�vesen j�tszanak fiatalabb gyerekekkel, kev�s k�zeli bar�tjuk van

-         �jszakai bevizel�s, besz�kel�s, �tkez�si, alv�si probl�m�k

-         iskolai probl�m�k: nem v�gzi el a feladatait, zajong, tanul�si neh�zs�gek, nem engedelmeskedik

Serd�l�korban van a legt�bb probl�ma:

Rossz t�rsas�gba keveredik.

�         allergia, k�rnyezeti �rtalmak sok esetben kiv�lt� oknak tekintik

�         csal�dj�ban gyakran fordul el� hiperaktivit�s

�         csal�dj�ban t�bb az �szlelhet� probl�ma (alkohol, h�zass�gi v�ls�g), ez�rt a gyermek hiperakt�v lesz

Fontosak a gyermekkel szemben l�v� k�vetkezetes elv�r�sok. Fiatalabb korban k�nnyebb a kezel�se.

Teljes�tm�nyzavarok

A hiperaktivit�s �s a koncentr�ci� zavara is �sszef�gg iskolai teljes�tm�nyzavarokkal. Az USA-ban a gyerkek 20-30 %-a gyenge teljes�tm�nyt ny�jt. A 60-as �vekben Bourbieu kutat�sai szerint min�l magasabb t�rsadalmi st�tusz� a csal�d, ann�l nagyobb az es�ly arra, hogy magasabb szinten lesz k�pes megk�zdeni az iskola t�masztotta neh�zs�gekkel. A h�tr�nyos helyzet is a kialakul�shoz vezethet. Sokszor az�rt alakul ki, mert a sz�l�k is ezt elfogadj�k, hogy a gyermek nem k�pes t�bbre.

A tanul�si-iskolai kudarcokn�l �rdemes megk�l�nb�ztetni a teljes�tm�ny gyeng�bb volt�nak primer �s szekunder oldal�t.

Primer:  -  gyenge k�pess�g�ek

-            konkr�t k�pess�gzavarral k�zdenek pl. dyslexia

            szekunder:  - a teljes�tm�nyzavar m�sodlagos

-         pszich�s zavar k�vetkezm�nye pl.: koncentr�ci�zavar

Dyslexia

�         t�megprobl�m�nak sz�m�t

�         bet�k, bet�sorok bel�t�s�nak hi�ny�ra utal

�         �ltal�ban akkor jelenik meg, ha gyermek m�r szavakat, mondatokat olvas

Lossow szerint: a dyslexi�s gyerekek olyan hib�kat k�vetnek el, mint �p t�rsaik, csak gyakrabban �s ezek a hib�k nehezen iktathat�k ki a besz�db�l. Viszonylag pontosan k�pes lem�solni a sz�veget, de a besz�dben hib�k vannak.

Leggyakoribb t�netei:

�         olvasott szavak deform�l�sa, kihagy�sa

�         bet�k sorrendj�nek felcser�l�se, told�sok, kihagy�sok

�         bet�t�veszt�sek

A gyerekek gyakran dekoncentr�ltak, ingerl�kenyek, fegyelmezetlenek.

Gyakori probl�m�k:

�         l�t�si percepci�

�         bal-jobb ir�nyt�veszt�s

�         sokan azt mondj�k h�tter�ben az olvas�s tan�t�si m�dszerek is k�zre j�tszanak

3 f�le olvas�si m�dszer van �rv�nyben:

�         szintetikus (bet�kb�l kiindul� olvas�s)

�         sz�k�polvas�s

�         kett� kombin�ci�ja

Magyarorsz�gon az elm�lt 20 �v alatt megsokszoroz�dott a dyslexi�sok sz�ma. Ebben k�zrej�tszottak az �jfajta olvas�stan�t�si m�dszerek is. Az els� oszt�lyban felismert dyszlexia 82%-ban gy�gy�that�, harmadikban 76 %, negyedikben 42%, 5-7 oszt�lyban 10-15%-a.

K�s�bb 90 % rossz helyes�r� marad.

Agresszivit�s, illetve szocializ�ci�s zavarok

Magatart�si �s beilleszked�si zavarok gyakran jelentkeznek agressz�v form�ban.

… �s Forehard a magatart�si zavarokat az agresszivit�s jelenl�te ill. hi�nya alapj�n rendszerezi:

�         el�gtelen�l szocializ�l�dott, agressz�v

�         el�gtelen�l szocializ�l�dott, nem agressz�v

�         szocializ�lt, agressz�v

�         szocializ�lt, nem agressz�v

Agressz�v magatart�si zavar:

Ha a gyermek f�l �ven �t agressz�v magatart�st tan�s�t (sz�l�kkel, tan�rokkal, t�rsakkal val� szembeszeg�l�s

Nem agressz�v magatart�si zavar:

Szerepek, szab�lyok be nem tart�sa, hazugs�g, vagyon elleni b�ncselekm�nyek, lop�s.

Szocializ�lt: Gyakran csoportosan k�veti el a b�ncselekm�nyt

Nem szocializ�lt: m�sokkal val� egy�tt�rz�s hi�nyzik

A magatart�si zavarok oki k�z�tt szerepelnek alkati �s k�rnyezeti t�nyez�k. K�zponti idegrendszeri zavarok, csal�di, nevel�si probl�m�kkal is �sszef�ggenek.

Agressz�v viselked�s

Kialakul�s�ban fontos szerepe van a k�rnyezetnek, parancsosztogat� sz�l�i magatart�snak, sz�l� �lland� kritiz�l�s�nak. Nemek szerinti sz�r�d�s figyelhet� meg. Megfigyelhet� az iskol�s korban a gyerekek egym�s k�z�tti kegyetlenked�se Olweus szerint 4 t�nyez� vezet a fi�kn�l az agressz�v viselked�s kialakul�s�hoz:

�         anyai elutas�t�s

�         anyai enged�kenys�g agresszivit�ssal szemben

�         anya, apa agressz�v viselked�se

�         fi� temperamentuma

Antiszoci�lis viselked�s

Alacsony gazdas�i, t�rsadalmi st�tusz okozta n�lk�l�z�s, csal�di probl�m�k n�velik a kialakul�s es�ly�t.

Kialakul�s�hoz hozz�j�rhat:

�         v�l�s

�         h�zast�rsak ellens�ges viszonya

�         gyakran folytat�dik feln�tt korban is

�         sz�l�k agresszivit�sa

�         csal�di �sszetart�s hi�nya

�         k�z�ny a gyermekkel szemben

�         anyai szeretet hi�nya

Lop�s, csavarg�s

Kezdetben szimbolikus jelleg� (sz�l�t�l, t�rsakt�l lop). Szeretethi�ny, nem t�r�d�s miatt, a sz�l� p�ld�ja is nagyon fontos.

Az iskolai, �vodai lop�sokn�l fontos, hogy az �gyre f�ny der�lj�n �s legyen szankci�ja is.

Fiatalkor� b�n�z�s

Kor�bban az alacsony t�rsadalmi r�tegekben volt jellemz�. A 80-as �vekt�l m�r m�shol is.

Lan Erra 3 csoportra osztja �ket:

�         neurotikus visszah�z�d�: er�sebb egy�nis�g hat�s�ra k�veti el

�         szocializ�lt: norm�lis fiatal antiszoci�lis l�gk�r hat�s�ra

�         szociopat�k, pszichopat�k: nincsenek g�tl�saik, b�ntet�sre sem reag�l

Kiv�lt� okok:

�         biol�giai

�         j� anyagi helyzet

�         csal�di h�tt�r

�         sz�l�k viszonya

Pszichopatol�giai rendelleness�gek

T�pl�lkoz�si zavarok

�         t�lt�pl�lts�g: gazdag orsz�gok gyermekeinek betegs�ge

oka:

-         sz�l�i f�lt�s

-         nagysz�l�k k�nyeztet�se

-         t�lk�n�lat nagy

-         �rzelmi deficit miatt

-         hi�nyp�tl�

�         k�ros alult�pl�lts�g oka: anya-gyermek kapcsolat

�         anorexia nervosa: j�m�d� csal�dokb�l sz�rmaznak

�         bulimia: k�rosan sok ev�s

�r�t�si zavarok

A szobatisztas�g ut�n sem tudja a vizelet�t szab�lyozni. A nappali bevizel�s ritka, akkor k�ros az �jszakai, ha 6 h�napon kereszt�l tart. �jszakai bevizel�s gyakori a 10 �vesek k�r�ben 5%, n�luk feln�tt korban is el�fordul. A fi�kn�l gyakrabban fordul el�. �r�kl�dhet. Egypet�j� �s a k�tpet�j� ikrekn�l gyakoribb. Pszich�s konfliktus k�vetkezm�nye. Szoktat�si probl�m�kra vezetik vissza.

A besz�kel�s ritk�bb, de s�lyosabb. A fi�kn�l gyakrabban fordul el�.

�sszef�gg a sz�kletvisszatart�ssal, sz�kreked�ssel – sz�l�i szeretet hi�nya, szervi okai, sz�klet�r�t�ssel j�r� f�jdalmak is k�zre j�tszanak.

Alv�szavarok

Felriad�s vagy alvaj�r�s.

Nem tud elaludni vagy felriad. 60 % k�zd ellene. Az elalv�s zavar eset�n f�l �ra ut�n sem tud elaludni, �jjel a sz�l�kh�z megy.

15 %-n�l alvaj�r�s, fi�kn�l gyakoribb 6-12 �ves kor k�z�tt.

Arcuk kifejez�stelen, nem eml�keznek r�. Betegs�g, f�radts�g szerepet j�tszhat.

Mozg�szavarok

Sztereotip mozg�szavarok.

�         ujjszop�s, k�r�mr�g�s, haj kit�p�s

�         akkor rossz ha hossz� ideig tart, �ncsonk�t� m�don

�         tic – arc, fej, v�llr�ngat�s – szorong�s, fesz�lts�g miatt – t�lzott az�l�i szigor

Dadog�s

Besz�d mozgat�rendszer�nek zavar�r�l van sz�. Gyakori 2-3 �ves kor k�r�l, amikor besz�lni tan�, de ez elm�lik. K�ros, ha tov�bb fennmarad. Ennek okai:

�         szervi okok

�         �r�kl�tt hajlam

�         bal k�zre val� szoktat�s

�         pszich�s t�nyez�k

�         anya-gyermek kapcsolat zavarai

Megb�lyegz� is lehet �s nehez�ti a kommunik�ci�t.

Logop�dia m�dszer�vel gy�gy�that�

F�bi�k

Megmagyar�zhatatlan szorong�ssal j�rnak.

F�bi�s f�lelmek generaliz�l�dnak pl.: t�megf�bia

Gyermekekn�l ritk�n fordul el�. Leggyakoribb az iskolaf�bia.

Oka:

�         any�t�l val� elv�laszt�s

�         v�l�s

�         sikertelens�g