12/A

S�lyosan vesz�lyeztetettek:

F�gg�betegek �s �ngyilkosjel�ltek, t�netek, kezel�s�k

A szenved�lybetegs�g olyan betegs�g, amely bizonyos szerekt�l f�gg.

Szenved�lybetegek:

�         Alkoholist�k, nikotinist�k, gy�gyszerf�gg�k, k�b�t�szeresek, �lvezetei szerek, szerves old�szerek haszn�l�i, szerencsej�t�kosok, izgalomkeres�k, szexu�lis add�ci�k: pedof�lia, pornogr�fia, fetisizmus, t�lhajtott szexualit�s.

Szem�lyis�g jegyek:

�         unatkoz�

�         torzult szem�lyis�g

�         kisebbs�gi �rzet

�         �letvezet�s�kh�z 2doppingra” van sz�ks�g

�         egzisztenci�lis v�kuum (�ress�g)

Okai:

�         �rt�krend zavara

�         szem�lyis�gzavar

�         rossz p�lda

�         fesz�lts�gold�s rossz technik�ja

�         bar�ti k�r hat�sa

Alkoholizmus

Magyarorsz�gon nagyon er�s. M�r a gyerekek is alkoholt fogyasztanak.

A 1-12 �ves gyerekek 85 %-a, a 13 �ves gyerekek 100 %-a fogyasztott m�r valamilyen alkoholt. A k�z�piskol�sok 28%-a r�szegeskedik.

F�kezni kell k�l�n�sen a fiatalok alkoholfogyaszt�s�t. Az agysejteket teszi t�nkre.

Kezel�se:

Az alkoholbetegs�g gy�gy�thatatlan, de kezelhet�. Addig t�netmentes, am�g egyetlen kortyot sem iszik.

Az els� f�zis a m�regtelen�t�s kb. 3 h�napig tart.

A m�sodik f�zis a leszoktat�s, 1 h�nap ut�n ter�pia, pszich�s kezel�s, egy�nileg �s csoportosan is.

Harmadik f�zis a k�z�ss�gteremt�s. A feles�g �s csal�d mell��ll�sa nagyon fontos.

K�b�t�szer

A kommunista rendszerben tagadt�k, 1985-ben ismert�k el el�sz�r a jelenl�t�t. M�r a 70-es �vek k�r�l megjelent a fiatalok k�r�ben a szipuz�s. A k�b�t�szerre k�nny� r�szokni. Az er�sebb szereket el�g 2-3 Alkalommal haszn�lni a f�gg�s�g kialakul�s�hoz. Sokkal s�lyosabban k�ros�t, mint az alkohol, rohamos a le�p�l�s, neh�z a gy�gykezel�se.

Az is eredm�nyek sz�m�t, ha m�r valaki kisebb mennyis�get fogyaszt, mit addig.

A k�b�t�szeres fiatalra jellemz�, hogy �lete c�ltalan, mag�nyos, elhanyagolt, ki�gett, szorong�.

�ltal�ban az �r�mszerz�s miatt, a val�s�gt�l val� menek�l�s ill. csoport hat�s�ra ny�lnak a fiatalok a droghoz.

Nikotinf�gg�s�g

A leszok�shoz kem�ny elsz�nts�g kell. Sorsd�nt� az els� k�t h�t, ha valaki ebben az id�szakban nem gy�jt r�, akkor m�r 42%-nak  siker�l leszokni. A teljes leszok�shoz kb. 6 h�nap sz�ks�ges.

K�l�nb�z� eszk�z�k seg�ti, mint pl. nikotintapasz, r�g�gumi.

Csoportos vagy egy�ni ter�pi�t is lehet alkalmazni.

Gy�gyszerf�gg�s�g

F�k�pp n�i betegs�g.

Oka: f�lelem a hal�lt�l �s a betegs�gt�l. Magatehetetlens�g, rossz, mint a f�jdalom elvisel�s�ben.

Szem�lyis�gjegyek: m�lab�, egocentrizmus, f�lelem, hiszt�ri�ra val� hajlam, agyk�rosod�s.

Kezel�s: elvon�ssal, �nbizalom n�vel�s�vel.

Munkaf�gg�s�g

Oka: gyors meggazdagod�s v�gya, emberi kapcsolatok szeg�nyed�se, nem tud laz�tani.

Szem�lyis�gjegyek: fukars�g, �nz�s, tapad�s az anyagiakhoz

H�ttere: csal�di minta, �r�lni tud�s hi�nya, nagy szeg�nys�gb�l val� felszabadul�s.

Szexu�lis f�gg�s�g

Oka: c�ltalans�g, gyermekkori sebek, �let �rtelmetlens�ge

Szem�lyis�gjegyek: t�l er�s �n-�s testk�zpont�s�g, kisebbs�gi �rzet, k�ptelens�g a szeretetre, h�s�gre.

H�tt�r: rossz kapcsolat a sz�l�kkel, hideg b�n�sm�d, csal�di deviancia

Kezel�se neh�z a motiv�ci� �s a f�lelem miatt.

Prevenci�:

�          k�zvetlen �s a t�vlati c�l biztos�t�sa

�         szabadid�-kult�ra megteremt�se. Ebben az iskol�nak is jelent� szerepe van.

Programok:

�         DADA (doh�nyz�s, alkohol drog, AIDS)

�         CHET (iskol�soknak)

�         �letvezet�si Ismeretek (Eszes �va)

Az �ngyilkoss�g vesz�lye �s megel�z�se

Az Orsz�gos Ment�szolg�lat gy�jti �ssze a szuicidit�s adatait.

Magyarorsz�gon 1993-ban 3694 �ngyilkoss�g t�rt�nt, ez az �vi �sszhal�loz�s 2,5 %-a

Az autoagressz�v cselekm�nyek 2 csoportja:

�         �ngyilkoss�g: minden olyan hal�leset, amelyet k�zvetlen�l vagy k�zvetetten mag�nak az �ldozatnak valamilyen negat�v aktusa id�zett el�, ha tudta, hogy aktusa sz�ks�gk�ppen erre az eredm�nyre vezet

�         �ngyilkoss�gi k�s�rlet: a v�geredm�ny bek�vetkezte el�tt beavatkoznak

�ngyilkoss�g eredm�nytelens�g�nek oka:

�         sz�nd�k nem er�s

�         v�grehajt�s nem el�g hat�kony

�         cseleket hib�s

�         hal�l be�llta el�tt k�ls� k�zbel�p�s

100.000 emberb�l kb. 30 k�vet el �ngyilkoss�got. 1990-ban Magyarorsz�gon 45 ember k�vetett el �ngyilkoss�got.

Az elhal�lozott 10-14 �vesekn�l a hal�l oka:

1.      baleset

2.      daganat

3.      �ngyilkoss�g

A 15-19 �ve k�z�tti fiatalokn�l:

1.      �ngyilkoss�g

2.      beleset

3.      daganat

Az �ngyilkoss�gi k�s�rletek 73%-�t l�ny k�veti el. A c�l legink�bb az ijesztget�s, figyelemfelkelt�s.

A m�dszer a fi�kn�l az akaszt�s, a l�nyokn�l az altat� vagy a kiugr�s.

Elk�vet�si m�dok:

Ter�leti megoszt�s

Legt�bb: Bp., Alf�ld, pest

Legkevesebb: Gy�r-Moson-Sopron, N�gr�d, Vas. Zala megye

Foglalkoz�sok szerint:

�         nem mez�gazdas�gi, fizikai foglalkoz�s�ak n�kn�l, f�rfiakn�l

�         munkan�lk�liek

�         eltartottak

Fels�fok� v�gzetts�g�ekn�l kevesebb.

Oka:

�         50% zil�lt csal�di h�tt�r

�         28% alkoholizmus a csal�dban

�         szoci�lisan terhelt k�rnyezet

�         kil�t�stalans�g

�         divat

El�jelek:

�         elmondja

�         viselked�s�ben hirtelen megjelel� zavar

�         ked�lyzavar, depresszi�

�         teljes�tm�nyroml�s

C�lja:

�         menek�l�s az �let gondjai el�l

�         figyelemfelkelt�s

�         k�rnyezet b�ntet�se

Akinek a csal�dj�ban el�fordult �ngyilkoss�g, k�l�n�sen figyelni kell a mintak�vet�s miatt.

Megold�s:

�         prevenci�

�         felfedni a zavart, j� �rzelmi l�gk�r megteremt�se

�         szorong�sok, f�lelmek old�sa

�         probl�mamegold� technik�k

�         c�lrendszer er�s�t�se

�         �nbizalom er�s�t�se

�         lelki eg�szs�g �pol�sa

�         k�pz�s, ami lefoglalja

Ha m�r k�s�relt meg �ngyilkoss�got, ter�pi�s kezel�ssel fel kell der�teni az okokat.

Egy�ni �s csal�dter�pia.

Viszonyul�sok az �ngyilkoss�ghoz