12/B

Szenved�lybetegs�gek, hajlamos�t� t�nyez�k,

prevenci�s �s ter�pi�s elj�r�sok

A zaklatott nagyv�rosi �letforma, a felgyorsult �letm�d, a halmoz�d� stressz, az �letsz�nvonal v�ltoz�sa, az egy�nnel szemben t�masztott k�vetelm�nyek n�veked�se miatt az egy�n ingerl�kenyebb, kev�sb� tud alkalmazkodni a k�rnyezethez. T�lterheltt�, szorong�v� v�lik. Ahhoz, hogy ezt az �llapotot el tudja viselni, alkoholhoz, droghoz fordulhat. Kezdetben fesz�lts�g old�s�ra, k�s�bb a val�s�g feledtet�se miatt. Az �r�mszerz�s a c�l.

Szenved�ly:

Valamilyen lelki betegs�g �ngy�gy�t�si vagy kompenz�ci�s k�s�rlete.

Amikor m�r betegs�g, pszichi�triai vagy klinikai pszichol�giai szakter�lethez tartozik.

Minden szenved�lynek kult�rt�rt�nete van. A t�rsadalom toler�lja vagy intoler�lja.

Min�l kor�bbi f�zisban t�rt�nik a beavatkoz�s, ann�l jobb a gy�gyul�s progn�zisa. A megel�z�s hat�konyabb, mint a ter�pia.

N�h�ny fogalom

�         M�rt�k: m�rt�kletes fogyaszt�sa a szernek

�         Vissza�l�s: a t�rsadalmi tilalom, az erk�lcsi norm�k ellen fogyaszt, tesz a kellemes hat�s �rdek�ben

�         Kock�zat: a vissza�l�s az �r�mszerz�s miatt t�rt�nik �s a pillanatnyi �lvezet�rt v�llalja a k�s�bbi rosszat

�         Hozz�szok�s: a vissza�l�shez val� hozz�szok�s azt jelenti, hogy v�llalja a testi-lelki �rtalom vesz�lyeit �s olyan szok�sokat alak�t ki, ami a norm�lis cselekv�st�l elt�r�ti

�         T�netek: ha a t�netek megjelennek, azt jelenti, hogy az egy�n bels� �rt�krendje is megv�ltozik. A t�netek a szenved�lybetegs�g jelleg�t�l f�ggenek

�         Tolerancia: az �rt� hat�st az egy�n egyre jobban elviseli, fokozatosan hozz�szokik az adaghoz, �s mindig nagyobb adagra van sz�ks�ge a k�v�nt hat�s el�r�s�hez.

Vannak k�ls� �s bels� hajlamos�t� t�nyez�k:

K�ls�:

�         k�rnyezete, ami kult�r�j�ban, viselked�sben hordozza a hajlamos�t� t�nyez�ket

�         a szenved�ly kiel�g�t�se m�g�tt fesz�lts�g h�z�dik

�         teljes�tm�nyfokoz�s

�         fesz�lts�g �s teljes�tm�nyfokoz�s egy�tt

�         izgalom, g�tl�sold�s

Bels�

�         genetikailag is meghat�rozott, hogy ki mennyire ellen�ll�. Milyen az egy�n alkohollebont� k�pess�ge

�         szoci�lis minta

�         a kett� egy�tt nagyon k�ros

�         szem�lyis�gt�pusokban is lehet keresni

Vesz�lyeztet� t�nyez�k:

�         gyermekkorban elszenvedett negat�v sz�l�i kapcsolatok

�         sz�l� hi�nya

�         gyermekkori viselked�szavarok

�         gyermekkori neurotikus t�netek

�         szem�lyis�gfejl�d�si rendelleness�gek

�         kor�n jelentkez� ferde mot�vumok

�         teljes�tm�nyzavarok, �n�rt�kel�si zavarok

�         lelki s�relmek

Szer k�zvetlen haszn�lata motiv�lja az egy�nt:

�         emberi konfliktusok

�         �rzelmi vesztes�gek

�         kapcsolatok megszakad�sa

�         kudarcok

�         egzisztencia veszt�s

�         szexu�lis g�tl�s

A szer azonnali hat�s�t k�v�nja az egy�n.

Hozz�szok�s kialakul�sa:

�         a csal�dban �s a gyermekkorban a csal�di l�gk�r, a sz�l�i minta, az elszenvedett traum�k meghat�roz�ak

�         nemi szerepek, kap-e mint�t a nemi identit�s kialakul�s�hoz

�         csal�d v�delme

�         serd�l�kor jellegzetes t�nyez�i (�rzelmi, pszichoszoci�lis �retlens�g befoly�solja a szenved�lybetegs�gek kialakul�s�t)

�         ellenkultur�lis csoportok

Szenved�lybetegs�gek:

�         alkohol

�         doh�nyz�s

�         gy�gyszerek

�         �lvezeti szerek

�         �telek

�         k�b�t�szerek

�         szerves old�szerek

�         szerencsej�t�kok

�         izgalomkeres� k�nyszeres viselked�s

�         szexu�lis addici�k

Speci�lis �rtalmak

�         drogf�gg�kn�l: m�jgyullad�s, AIDS, fert�z� betegs�gek, viktimol�gia jelens�ge (�ldozatt� v�l�s), elmag�nyosod�s

�         alkoholist�kn�l: m�jzsugor, hasny�lmirigy-gyullad�s, v�rkering�si probl�m�k, daganatos megbeteged�sek, agysejtek pusztul�sa, egzisztenciaveszt�s, elmag�nyosod�s, j�zan �llapotban az �ngyilkoss�g is jellemz�, korai hal�l

�         nikotinf�gg�s�g: lassan alakulnak ki a sz�v�dm�nyek (daganatok, �rrendszer, sz�vm�k�d�s, agyv�rz�s, �rsz�k�let)

�         szerencsej�t�k: anyagi st�tusz roml�sa, egzisztenciaveszt�s, interperszon�lis kapcsolatok, tev�kenys�gi k�re is besz�k�l

Hozz�j�rulnak ezekhez a szoci�lis k�rok:

�         csal�di kapcsolat megromlik

�         t�rv�nnyel szembeszeg�l

�         rossz szok�sokat k�vetik

�         botr�nyok, a t�rsas kapcsolatukra �s az �n�rt�kel�sre is hat�ssal van

�         a munk�ja, egzisztenci�ja vesz�lyben van

Karrierje:

�         min�l tov�bb tart a hozz�szok�s szintje, ann�l nehezebb a gy�gyul�s, a visszailleszked�si folyamat

�         min�l er�sebb a szenved�ly, ann�l nagyobbak az �rtalmak

A gy�gyul�s lehet�s�ge ann�l nagyobb min�l kor�bban t�rt�nik a beavatkoz�s.

Ha visszaes�s�n�l az �n. �nvizsg�lat nem hat�sos, akkor sz�ks�ges  egy olyan k�v�l�ll� szem�lyt�l, egy referenciaszem�ly seg�ts�g�t k�rni, aki m�g tud hatni r�. Ilyenkor lehet bekapcsolni a szakembert.

A szakember lehet:

�         orvos

�         terapeuta

Ha ez hat�stalan, akkor lehet az egy�n anonim �nseg�lyez� csoportba k�ldeni. A csoportnak komoly ter�pi�s hat�sa lehet. Ezekben a csoportokban vannak m�r tiszta emberek is. A csoporttagok tiszt�k �s szenved�lybetegek.

Sorsk�z�ss�get ad a betegnek. A csoport v�detts�get a beteg sz�m�ra „tartozik valakihez”.  A beteg �nk�ntess�gi alapon l�phet be.

A kezel�s form�i

1 f�zis:

�         szervezet m�regtelen�t�se:

-         fizikai, szellemi, ment�lis, �rzelmi k�vetkezm�nyei vannak

-         kezelik a sz�v�dm�nyeket

-         ha hathat a betegre egy szakember, akkor kezd�dik a pszichoter�pi�s kezel�s

�j kezel�si form�k:

�         korai kezel�sbe v�tel:

-         j�r� beteg ell�t�sba ker�l az orvoshoz

-         h�ziorvos: csal�dhoz megy

-         ambul�ns kezel�sek (tan�csad�s, csoportos kezel�sek)

Ha nem javul a beteg, vagy a csal�d nem tudja elviselni, akkor lehet int�zm�nyes keretek k�z�tt folytatni a kezel�st.

�         int�zm�nyes kezel�s:

Ezt Magyarorsz�gon a k�rh�zak v�gzik.

Ha van speci�lis oszt�ly, int�zm�ny, csoport, akkor a ter�pia is jellegzetess�gekkel b�r. Ezek el�nye:

-         intenz�v egy�tt�l�si form�t tapasztalnak a betegek

-         a m�sik p�ld�ja j� hat�s�

-         gyakorolj�k a t�rsas �letet, szok�sokat, kommunik�ci�t

-         a probl�ma-feldolgoz�st is egy�tt v�gzik

T�bb �ves a gy�gyul�si folyamat. Az els� id�ben csak a k�zeli hozz�tartoz�kat fogadhatja a beteg.

A m�regtelen�t�si folyamatban van egy szigor� munk�val teli napirend.

N�h�ny h�nap ut�n adapt�ci�ra kiengedik a beteget.

�         Adapt�ci�s szakasz

Vannak ter�pi�s foglalkoz�sok:

-         egy�ni

-         t�rsas

A terapeut�kra jellemz�, hogy ezeket a szereket kipr�b�lta, de t�vol tartja mag�t t�l�k.

A ter�pia sor�n megtanulj�k:

-         a k�l�nb�z� szoci�lis szerepeket

-         kommunik�ci�t

-         fesz�lts�geket hogyan tudj�k levezetni

-         saj�t motiv�ci�jukat is megtanulj�k

H a m�regtelen�t�s ut�n egy �vig tiszta marad (abszcinens), akkor j� a tov�bbi progn�zis.

A ter�pi�ra jellemz�, hogy a k�zvetlen k�rnyezetet is bekapcsolj�k.

J� eredm�nyeket mutatnak a kezel�s sor�n az egyh�zi int�zm�nyek. Ennek alapja, hogy a beteg megtapasztalja, hogy valaki szereti �s elfogadja annak ellen�re, hogy t�nkretette a csal�dj�t, stb.

Az anonim alkohol csoportok egyik f� elve:

-         mindenki a csoportban tartozhat, aki nagy elhat�roz�ssal le akar mondani az alkoholr�l

-         �sszefog�ssal seg�tik egym�st

-         Isten is seg�ti �ket

Fiatalkori drogfogyaszt�s mot�vumai

Mi befoly�solja a fiatalt?

K�ls� t�nyez�k:

�         csal�d

-         szem�lyes k�t�d�sek, s�r�l�sek

-         gyermek-sz�l� kapcsolati probl�ma

-         sz�l� negat�v mint�ja

-         z�rt csal�d, a probl�m�kat nem hozz�k felsz�nre

-         z�rk�zottak a tagok

-         �ngyilkoss�g a csal�dban

-         a csal�db�l kitasz�tj�k a fiatalt

-         hospitaliz�ci�

-         a fiatal, aki probl�m�j�val egyed�l marad

-         akinek kapcsolatait a csal�d ellenzi

-         hideg, elutas�t� csal�di k�rnyezetben feln�tt fiataln�l

�         kort�rscsoportok, t�rsadalmi k�rnyezet

�         maga az alkalom

Bels� motiv�l� t�nyez�k:

�         gyermekkori traum�k

Alkoholbetegs�g t�pusai

Jelinek-f�le oszt�lyoz�s