14/B

Óvodai szintér a szociálpedagógusi tevékenységében

A szociálpedagógus feladatai az óvodában:

§         felismerni azokat a jeleket, melyek alapján speciális segítséget igényel a gyermek

-         a gyermek viselkedésében, magatartásában

-         szocializáció terén

-         érzelmi kifejezések terén

-         teljesítmény terén

-         önállóságra nevelés terén

-         kommunikáció terén

-         szokások elsajátítása terén

Középső és nagy csoportban a kognitív képességek terén tapasztalhatók lemaradások

-         szomatikus fejlettség, külső megjelenés

(ápoltság, ruházat)

§         keresni kell az okot, ami miatt ezeket a jeleket előhívja.

A csatornák, ahol az okokat keresni kell:

-         egészségügyi: orvossal kell felvenni a kapcsolatot

-         a gyermek mikrokörnyezetében, a családban, az óvodában kell keresni az okokat.

A legtöbb esetben a család a problémahordozó. Ha a családban van a probléma gyökere, akkor:

-         erős, bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása a családban azzal a felnőttel, akire a továbbiakban számítani lehet. Ehhez a szociálpedagógus személyiségét kell fejleszteni.

-         Családgondozás lépései, módszerei következnek a továbbiakban.

Ha nem a családban keresendő a probléma gyökere, akkor az óvodai színteret kell vizsgálni.

-         elemezni kell az óvónő és a gyermek viszonyát. Milyen a kapcsolatuk, elfogadó, szeretetteljes, tiszteletben tartja-e a gyermeket, mint individuumot? Az óvónő személyisége megfelelő-e a hivatása gyakorlásához.

-         Feladat: megfigyelés, elemzés, milyen formában lehet változtatni.

Ha megfelelő szakmai keretet adunk, akkor könnyebb a szociálpedagógus feladat és a kliens helyzete is. A szupervízió is ide tartozik, majd ez később tágítható a szakemberek részvételével.

A felnőtt dolgozó és az intézmény közötti összeköttetéseket is lehet kezelni.

Bölcsőde

§         nevelési szintér

§         a gyermek védelmével, érdekeivel kapcsolatban folyó tevékenység itt is jellemző

§         a szociálpedagógus ezen a területen is kifejtheti tevékenységét

§         a sérült gyermek tovább maradhat a bölcsődében ill. az óvodában.

Történeti visszatekintés

A gazdasági változások, az ipari fejlődés olyan tömegeket termel, amelyekben a szülők részt vesznek a munkában, így a családban a gyermek nevelése, gondozása nem biztosított.

1844. novemberében Franciaországban nyitotta meg kapuit az első bölcsőde Európában Franso Margo kezdeményezésre. Több ország is követte példáját, mint Ausztria, Hollandia, Németország, Európa fejlett országai.

Magyarországon 1852. Április 21-én Fromm Pál és Forrainé Brunszvik Júlia kezdeményezésére megnyílt az első bölcsőde Budapesten (Kelep u. 1). A századforduló után ez a folyamat stagnál, 1938-ban Magyarországon összesen csak 38 bölcsőde volt 1000 férőhellyel. De a II. világháború után sok bölcsődét nyitottak meg Magyarországon.

A szülők részt vettek a termelésben, elvonták őket a családtól, a szülő anyáknak 4 hét után munkába kellett állniuk.

A bölcsődék ebben az időben egészségügyi feladatokat láttak el, egy csoportban 25-30 gyermek volt, 2-3 gondozónő volt csoportonként.

Az 50-es években a Ratkó-korszakban az abortuszt törvény tiltotta, ennek következtében kimagaslóan nagy volt a születési aránya.

A 80-as években bevezették a GYES-t és GYED-et, ezért megcsappant a bölcsődét igénybe vevők száma.

Bölcsődei nevelés célja:

§         3 éven aluli gyermekek kerülnek be (8-9 hónapostól 3 éves korig)

§         ha sérült gyermekről ill. ha a mikrokörnyezet veszélyeztetettsége áll fenn, akkor korábban is bekerülhet a gyermek

§         korhatár 20 hét

§         többnyire az önkormányzat tartja fenn

A munkát vállaló szülő veheti igénybe.

§         Biztosítani kell a fejlődéshez szükséges feltételeket

§         Csökkenteni kell a létszámot, egy gondozónő csak 6-7 gyermekek foglalkozzon

§         Interperszonális és érzelmi kapcsolatok erősödnek

§         Dolgozók: gondozónő, orvos, pszichológus

Feladatai: a gyermek testi, lelki és érzelmi fejlődéséhez szükséges feltételek megadása.

Van napos, hetes és idény bölcsi is.

Szolgáltatások:

§         időszakos gyermekfelügyelete vállalnak (anya-gyermek együtt)

§         játszócsoportokat szerveznek: nem bölcsis gyerekek is részt vehetnek

§         gyermekhotel: ha a szülő néhány hétig, vagy napig nem tudja ellátni a gyermekét, akkor beadhatja ide

§         házi gondozónői szolgálat: olyan anyáknak, akiknek egészségügyi problémáik vannak vagy nehézségei vannak a gyermek gondozásában

Ha a bölcsödében nem megfelelő a gyermek és a gondozónő aránya, akkor pszichogén ártalom jöhet létre.

Pszichológiai vizsgálatok

1.      csoport: családból érkezett az oviba

2.      csoport: bölcsiből érkezett az oviba

3.      csoport: új típusú bölcsiből érkezett (1 gyerme-1 gondozó)

§         a pszichés ártalmak vizsgálatára megfelelő módszereket dolgoztak ki

§         milyen mutatók volta a gyermek viselkedésében

-         figyelték a gyermek készségeit: kézügyesség, mozgás, beszéd, tanulási…

-         figyelték a testi fejlődést

-         neurotikus reakciókat: evés, alvás zavar, bevizelés, körömrágás, beszédzavar, ujjszopás

-         szociális beilleszkedést vizsgálták

Eredmény:

§         a készséget terén a bölcsiből érkező gyerekek jobb eredményt mutattak

§         neurotikus tüneteket tekintve: a családból érkező gyerekek jobb eredményt mutattak

§         evésben a bölcsisek mutattak jobb eredményt

§         szomatikus fejlődésben a családból érkezők voltak jobbak

15/A

Gyermekvédelmi intézmények:

Hagyományos és sajátságos

Nemes Lipót a gyermekvédelem egyik hazai úttörője. 1913-ban érdekes szociális jogot vezetett be: a gyermekbíróságot. Ezek tárgyalására mindig egy tanácsadót is meghívtak a Gyermek Tanulmányi Társaság tagjai közül.

1918-ban bevezeti az iskolaorvosi hálózatot, az iskolagyámságot, létrehozza az Iskolai Gyermekvédelmi Központot, 1945-ben pedig a Fővárosi Gyermek-és Ifjúságvédelmi Központot.

A gyermeki jogok magyarországi rendszere nagy átalakuláson ment keresztül. A gyermekvédelem szempontjából kiemelkedő a gyámügyi igazgatás tevékenységrendszere, melynek megszervezése a megyei önkormányzatok feladata.

A Szociális- és Családügyi minisztérium felügyelet alatt dolgoznak a Családsegítő Intézetek.

A rászorulók száma rohamosan nő.

A megelőzés szempontjai:

§         Védeni kell a gyerekeket

§         Szociális hálót erősíteni kell

§         Szociálpedagógiai hálózat kialakítása

§         Nevelőszülői hálózat erősítése

Egyházi szeretetszolgálatok

1950-ig 300 szerzetesrend volt, amelyek szociális munkában működtek. 10 ezer iskolát tartottak fenn:

§         Budapesti Szent Anna Gyermekotthon

§         Ipolytőgyesen: Mozgássérült Gyermekek Otthona

§         Szent Margit Szeretetszolgálat

§         Szent Erzsébet Szeretetszolgálat.

Meg kell említeni Ádám Zsigmond nevét, érdeme a magyarországi gyermekvárosok megszervezése.

1946. - Hajdúhadháza,      1957. - Fót,       1958.-Rokony

SOS- gyermekfalvak:

1-2 személy gondoskodik 8-9 gyermekről, a viszonyulási személy így megvan a gyermekek számára.

Mayer Ausztriában alapított először gyermekfalut, majd elterjedt az egész világon. Magyarországon kőszegen.