1997: AZ EUR�PA TAN�CS

A DISZKRIMIN�CI� MEGVAL�S�T�S�T�L

A TILALM�IG

1997-ben az Eur�pa Tan�cs �gy d�nt�tt, megvizsg�lja,

sz�ks�g van-e a tag�llamokban antidiszkriminat�v jogalkot�sra.

E c�lb�l l�trehoztak egy munkacsoportot, 1997 tavasz�t�l

1999 tavasz�ig tart� mand�tummal. Ma m�r tudom,

de akkor nem t�nt fel, hogy a munkacsoportnak m�r az indul�sa

sem volt szerencs�s.

Gerben DeJong, illet�leg Mike Olivier m�r sok �vvel kor�bban

lerakta a fogyat�koss�g szoci�lis modellj�nek fogalmi

alapjait2 – b�r akkoriban m�sk�nt nevezt�k –, amely a kilencvenes

�vek k�zep�re a fogyat�koss�g�gyi tanulm�nyokban

(disability studies) j�rtas szakemberek k�r�ben �j paradigmak�nt

le is v�ltotta a fogyat�koss�g orvosi (medik�lis) modellj�t.

3 Az egy�bk�nt �ltal�ban progressz�vnek sz�m�t�

Eur�pa Tan�cs hagyom�nyaihoz h�ven fontosat �s igencsak

aktu�lisat k�rdezett, �m val�sz�n�leg kifejezetten rossz he-

191

Megharcolt jogok fogyat�koss�g�gyben •

2 http://www.leeds.ac.uk/disability-studies

3 Az orvosi modell, leegyszer�s�tve, a fogyat�koss�got mint egy�ni probl�m�t kezeli,

amelyet k�rosod�s, elh�z�d� kr�nikus betegs�g okozott, s amely a szakemberek

�ltal biztos�tott rehabilit�ci�val j� szinten orvosolhat�. A medik�lis

modell saj�t term�szete folyt�n gyakran c�mk�z �s stigmatiz�l, hiszen meg

kell neveznie azt, amit „meg akar gy�gy�tani”. A szoci�lis modellben ezzel

szemben a fogyat�koss�got a t�rsadalmi strukt�ra, a hiedelmek �s el��t�letek

rendszere �s a nem akad�lymentes fizikai �s szellemi infrastrukt�ra id�zi el�.

MERLEG 288.qxd 2007.03.20 18:49 Page 191 (Black plate)

lyen tette fel a k�rd�st. Ugyanis az eml�tett munkacsoportot

A szoci�lis �s k�zeg�szs�g�gyi (sic!) ter�let r�szegyezm�ny�n bel�l

h�vta �letre.4 Ezzel sz�les teret engedett a szoci�lis �s jogi

term�szet� k�rd�sek megv�laszol�s�ra nem felt�tlen�l

illet�kes, szeml�let�ket tekintve t�bbnyire az orvosi (medik�lis)

modell talaj�n �ll� korm�nytisztvisel�knek. �gy teh�t

v�g�l amellett, hogy a munkacsoportban r�szt vev� eur�pai

orsz�gokat k�pvisel� tisztvisel�k r�szben kifejezetten ellen�rdekeltek

voltak a k�rd�s pozit�v megv�laszol�s�ban (hiszen

annak munkav�gz�sbeli �s bizonyos financi�lis konzekvenci�i

is lettek volna), mindj�rt l�tni fogjuk, hogy �ppen

�k maguk j�rtak el a fogyat�koss�ggal �l� szem�lyekkel

szemben diszkriminat�v m�don.

A munkacsoportnak eredetileg k�t konzulense volt: egy

n�met professzor meg �n. Koll�g�m �gyesen m�rte be a p�ly�t.

A k�rd�sre nem v�laszolt, �s eredeti, v�g�l 2000-ben

publik�lt tanulm�ny�nak mind�ssze k�t oldal�n foglalkozott

vele. J�l tette, ugyanis a munkacsoport �ppen ezt akarta:

elkenni a probl�m�t, �s �gy �ll�tva be, mintha nem hogy

nem volna sz�ks�g antidiszkriminat�v jogalkot�sra, hanem

m�g csak a k�rd�s sem lenne k�rd�s. (Nekem a folyamatban

a pofoz�g�p szerepe jutott: amit �n mondtam, vagy �rtam,

az m�g v�letlen�l sem nyerte el a munkacsoport tetsz�s�t, s

az �n tanulm�nyomat5 nem is fogadta el. Az Adolf Ratzka

szerkesztette internetes oldalon, a www.independentliving.

org-on publik�ltam v�g�l.) Egy koll�ga, aki az �sszes �l�sen

jelen volt, s f�lig-meddig k�ls�sk�nt tiszt�n l�tta a helyzetet,

ezt mondta: „Mag�t nem szeretik itt. De nem is fogj�k,

ameddig nem azt mondja, amit hallani szeretn�nek.” Anynyira

megal�zottnak, mint abban a k�t esztend�ben, m�g

sosem �reztem magam addig, de az�ta sem. A mott�t,

amellyel akkor azt a tanulm�nyt kezdtem, a Colin McKayid�zetet

– „Aki maga m�g nem volt diszkrimin�ci� t�rgya,

val�j�ban nem tudja, milyen �rz�s az” – eredetileg a fogya-

192

• K�nczei Gy�rgy

4 Az eredm�nyeket l�sd m�g m�ig is itt: http://www.coe.int

5 http://www.independentliving.org

MERLEG 288.qxd 2007.03.20 18:49 Page 192 (Black plate)

t�koss�ggal �l� emberek helyzet�nek bemutat�s�ra sz�ntam,

de �nr�m is vonatkozott. Megvallom, f�jt, de nem b�ntam.

Igyekeztem �gy feldolgozni, hogy jobb nekem a neglig�l�st,

a h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st elszenvedni az�rt a

c�l�rt, amely�rt �vek �ta k�zd�ttem, mint elismerts�gben,

de hazugs�gban („V�tkesek k�zt cinkos, aki n�ma”) el�gedetten

h�trad�lni. �m nem csak �n �reztem diszkrimin�lva

magam a munkacsoport munk�ja sor�n. Sokkal nagyobb

baj, hogy az �rintettek maguk is.

Egy meglep� t�rt�net…6

Amikor a munka els� f�zis�n t�ljutottunk, nemzetk�zi

nem korm�nyzati szervezeteket h�vtak v�lem�nyez�sre,

konzult�ci�ra (NGO-hearing) Bonnba. A munkacsoport eln�ke,

miut�n sz�t adott az el�z� nem korm�nyzati szervezeti

meghallgat�s �ta eltelt id� eredm�nyeit �rt�kel� nyolc

eur�pai szint� fogyat�kosszervezet k�pvisel�j�nek, mindegyik�k

ut�n kiigaz�totta, �rtelmezte, korrig�lta, hely�re tette

�ll�spontjukat. Ez szemet sz�rt t�bb�nknek, �gy a Disabled

People’s International k�pvisel�j�nek is, aki intelligens,

felk�sz�lt �s emellett kerekes-sz�ket haszn�l� angol

f�rfi volt. Egy darabig v�rt, majd a kora d�lut�ni �l�sen, el�be

menve a konfliktusnak, �gy sz�lt:

– Eln�k �r! Mondja, mi�rt teszi helyre mindannyiunk v�lem�ny�t

minden egyes alkalommal, ha megsz�lalunk?

– Uram, f�lre�rt engem. Err�l sz� sincs, csup�n �rtelmezem

az elmondottakat.

– Nekem m�gis �gy t�nik, hogy ennek a bizotts�gnak m�r

r�gen megvolt mindenr�l a v�lem�nye, m�g miel�tt benn�nket

ideh�vtak volna.

– Sz� sincs err�l, ha ugyanis �gy lett volna, egy�ltal�n nem

is h�vjuk ide magukat.

193

Megharcolt jogok fogyat�koss�g�gyben •

6 T�bb hasonl� eset volt, de csak ezt id�zem. A munkacsoportban egy�bk�nt elhangzott,

hogy a fogyat�koss�ggal �l� szem�lyek k�z�tt az�rt szignifik�nsan

magasabb a munkan�lk�lis�g, mint a t�bbs�gi t�rsadalomban, mert nem szeretnek

dolgozni.

MERLEG 288.qxd 2007.03.20 18:49 Page 193 (Black plate)

Az NGO-k�pvisel� arc�t erre el�nt�tte a v�r, �l�ben �sszecsapta

jegyzett�mbj�t, �s a tiltakoz�s bevett eszk�z�vel �lve

sz� n�lk�l azonnal kigurult a teremb�l. Itt nem egyszer�en

leveg�nek n�zt�k, d�szletk�nt kezelt�k a nemzetk�zi fogyat�kosszervezetek

k�pvisel�it, hanem r�ad�sul meg is al�zt�k

�ket azzal, hogy mint a gyerekeknek, elmagyar�zt�k nekik,

mit �s mi�rt gondolnak „rosszul” – r�ad�sul �ppen �k: saj�t

�gyeik egyes sz�m� szak�rt�i.

A h�tt�rtanulm�ny szerep�t bet�lt� elemz�st az Eur�pa

Tan�cs – sz�mottev� tartalmi v�ltoz�sok n�lk�l – 2003-ban

�jra kiadta.7 Az �j k�tet k�z�ppontj�ban, mint eddig, tov�bbra

is az eredeti k�rd�sfeltev�s szempontj�b�l teljess�ggel

irrelev�ns alkotm�nyjog �llt. A k�tet azonban eml�teni

k�nyszer�l, hogy az Eur�pai Uni� keretein bel�l id�k�zben

elfogadtak egy, a tag�llamokra n�zve k�telez� �rv�ny�, m�sodlagos

jogi dokumentumot, egy ir�nyelvet (l�sd k�s�bb),

amely megtiltja a h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st a fogyat�koss�ggal

�l� szem�lyekkel szemben. (Az �n sz�vegemet

p�ld�ul Ausztri�ban egy ideje egy, a fogyat�koss�ggal kapcsolatos

antidiszkriminat�v sz�veggy�jtem�ny r�szek�nt kezelik,

8 ami azonban val�ban elhanyagolhat� apr�s�g a k�vetkez�

fejlem�nyhez k�pest.)

Pozit�v v�gkifejlet

2003 kora tel�n az Eur�pa Tan�csban, az Eur�pai Szoci�lis

Charta Korm�nybizotts�g�nak �l�s�n vettem r�szt, az

emberi jogi �p�letben. Tal�lkoztam azzal a koll�g�val, aki

�vekkel kor�bban megmondta, mi�rt nem fogadnak el a

munkacsoportban. �r�mmel mes�ltem el neki aznapi �lm�nyemet:

az Eur�pa Tan�cs nemzetk�zi egyezm�ny�nek,

az Eur�pai Szoci�lis Chart�nak a jogi monitoroz�s�t v�gz�

Szoci�lis Jogok Eur�pai Bizotts�ga m�r csak akkor tekinti

�gy, hogy egy tag�llam megfelel a charta 15., a fogyat�kos-

194