• K�nczei Gy�rgy

12 Az Eur�pa Tan�cs 2000. november 27-i, 2000/78/EK. sz�m� ir�nyelve �ltal�nos

keret l�trehoz�s�r�l az egyenl� b�n�sm�d biztos�t�s�ra a foglalkoztat�s

�s a munkav�llal�s ter�n.

MERLEG 288.qxd 2007.03.20 18:49 Page 200 (Black plate)

ci�t […]. A munkahelyek fogyat�koss�ggal �l�k sz�m�ra val�

�talak�t�sa �rdek�ben megfelel�, azaz hat�kony �s gyakorlati

int�zked�sek sz�ks�gesek, p�ld�ul az �p�let �s az

eszk�z�k megfelel� kialak�t�s�ra, a munkaid�-beoszt�sra, a

feladatok megoszt�s�ra, a k�pz�si, illetve a bedolgoz�si felt�telekre

vonatkoz�an.”

2006. AUGUSZTUS:

AZ EGYES�LT NEMZETEK SZERVEZETE

A mintegy n�gy�ves munka el�zetes �sszefoglal�ja

Kev�s fontosabb eredm�nyt �rt�nk el fogyat�koss�g�gyben,

mint 2006. augusztus v�g�n. Hossz�, szokatlanul kem�ny

el�munk�latok ut�n az ENSZ k�zgy�l�se �ltal erre

a c�lra l�treh�vott ad hoc bizotts�g keretei k�z�tt elk�sz�lt a

vil�g els� �ltal�nos ter�leti hat�ly�t tekintve az eg�sz vil�gra

vonatkoz� fogyat�koss�g�gyi nemzetk�zi egyezm�ny�nek

tervezete „a fogyat�koss�ggal �l� szem�lyek jogair�l”.13 (A tov�bbiakban

Tervezet.) Ez r�videsen felv�lthatja a valamivel

t�bb, mint egy �vtizeddel ezel�tt, a k�zgy�l�s �ltal elfogadott,

politikaorient�lt, jogi hat�llyal nem b�r� M�rt�kad� szab�lyok

a fogyat�koss�ggal �l� szem�lyek es�lyegyenl�s�g�nek megteremt�se

�rdek�ben c�m� dokumentumot.

Az eredetileg Mexik� �ltal kezdem�nyezett munk�latokat

az elm�lt k�zel �t �v sor�n mindv�gig, de k�l�n�sen a mostani,

augusztusi k�thetes �l�sszakon rendk�v�l kem�ny, sok

ir�nyba �gaz� lobbitev�kenys�g jellemezte mind a tag�llamok,

mind az orsz�gcsoportok, mind pedig a nemzetk�zi

civil t�rsadalom r�sz�r�l. A munk�latok sor�n spont�n m�don

l�trej�tt Nemzetk�zi Fogyat�koss�gi V�lasztm�ny. �rthet�

teh�t, hogy a nemzetk�zi fogyat�kosk�z�ss�g – sz�mos

kritikai �szrev�tel�t �s el�gedetlens�g�t is fenntartva – hatalmas

teljes�tm�nyk�nt tekint az elk�sz�lt tervezetre.

201

Megharcolt jogok fogyat�koss�g�gyben •

13 Az egyezm�nytervezet az ad hoc bizotts�g �ltal elfogadott, �s az ENSZ k�zgy�l�se

el� ker�l� v�ltozat�t l�sd http://www.un.org

MERLEG 288.qxd 2007.03.20 18:49 Page 201 (Black plate)

El�zm�nyek az ENSZ-en bel�l

1948. december 10-�n hirdett�k ki az Emberi jogok egyetemes

nyilatkozat�t, amelyben a fogyat�koss�gra nem t�rt�nik

utal�s, a dokumentum enn�l l�nyegesen sz�lesebb tartalm�.

A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� els� �vtizedben az ENSZ

Titk�rs�ga �s a Gazdas�gi �s Szoci�lis Tan�cs programokat

szorgalmazott a fizikai fogyat�koss�ggal �l�, illetve vak �s siket

emberek sz�m�ra. A Szoci�lis Tan�cs p�ld�ul k�t jelent�st

is megt�rgyalt 1950-ben, egyiket ekkor m�g „a fogyat�kosok”,

m�sikat „a vakok” szoci�lis rehabilit�ci�j�r�l.

Az 1960-as �vek sor�n – sz�mos konferenci�t k�vet�en –

kezdte monitorozni az ENSZ a tag�llamokban m�k�d� rehabilit�ci�s

rendszereket, illet�kes programokat �s szervezeteket.

1969-ben a k�zgy�l�s deklar�ci�t fogadott el a t�rsadalmi

halad�sr�l �s fejleszt�sr�l, amelynek 19. cikkely�ben

egy�tt eml�ti az eg�szs�g�gyi �s t�rsadalombiztos�t�si,

illet�leg t�rsadalmi j�l�ti szolg�ltat�sokat a „ment�lisan �s

fizikailag fogyat�kosokkal” (korabeli sz�haszn�lat).

A k�zgy�l�s 1971. december 20-�n kiadta – jogi er�vel

nem, de politikaival b�r� – nyilatkozat�t az �rtelmi fogyat�koss�ggal

�l� szem�lyek jogair�l. Ezt a fogyat�koss�ggal �l�

szem�lyek jogair�l sz�l� nyilatkozat k�vette 1975. december

9-�n.

1981-et a fogyat�kos szem�lyek nemzetk�zi �v�nek deklar�lt�k

(Magyarorsz�gon a rokkantak �ve terminus terjedt

el). Ezt k�vette a fogyat�koss�ggal �l� szem�lyek �vtizede.

1982-ben a k�zgy�l�s elfogadta a cselekv�si vil�gprogramot.

1992–1993 sor�n, az ENSZ b�csi k�zpontj�ban, egy ad

hoc munkacsoport keret�ben h�rom �l�sben elk�sz�lt �s a

k�zgy�l�s �ltal 1993. december 20-�n (Resolution 48/96) elfogadott

M�rt�kad� szab�lyok a fogyat�koss�ggal �l� szem�lyek

es�lyegyenl�s�g�nek megteremt�se �rdek�ben (a tov�bbiakban:

Szab�lyok).

202

• K�nczei Gy�rgy

MERLEG 288.qxd 2007.03.20 18:49 Page 202 (Black plate)

A Tervezet elk�sz�t�s�nek �llom�sai

A Tervezet megalkot�s�nak ig�nye sz�les tag�llami t�mogatotts�g

mellett hivatalosan els� �zben, a 2001. �vi, d�l-afrikai

rasszizmus �s idegengy�l�let elleni ENSZ-konferencia

nyilatkozat�ban fogalmaz�dott meg. Az �j egyezm�ny mellett

akkor f�k�nt a fejl�d� orsz�gok voksoltak. A fejlettek –

ink�bb idegenkedve – azt jelezt�k, hogy �tfed�seket okozna

m�r l�tez� emberi jogi egyezm�nyekkel. Ez a k�t k�l�n�ll�

poz�ci� mindv�gig jelen volt. A fogyat�koss�g�gy szempontj�b�l

a fejl�d�k az ink�bb elh�r�t�, gyakran kifejezetten

b�rokratikus �rvel�si strat�gi�kkal �l� fejlett �llamokkal

szemben progressz�vebb szerepet j�tszottak.

Az ENSZ k�zgy�l�s – A/56/168. sz�m� – 2001. december

18-i Comprehensive and integral international convention

to promote and protect the rights and dignity of persons with

disabilities hat�rozat�val ad hoc bizotts�got alap�tott. Ennek

els� �l�se 2002. j�lius 29. �s augusztus 9. k�z�tt zajlott

New Yorkban. A valamennyi ENSZ-tag�llam r�szv�tel�vel

m�k�d� bizotts�g els� �l�s�n a k�zgy�l�s az el�zm�nyek

tiszt�z�sa �rdek�ben megvizsg�lta az Emberi Jogi Bizotts�g

(CHR) �s a Szoci�lis Fejl�d�s�rt Bizotts�g (CSocD) fogyat�koss�ggal

�l� szem�lyek jogaival kapcsolatos dokumentumait.

Jellemz�, hogy Mexik� m�r ekkor konkr�t tervezettel

jelentkezett, amelyet a fejlett orsz�gok jelent�s r�sze nem

t�mogatott.

Az Eur�pai Uni� a munk�latok kezdetekor �s k�zep�n

m�g mindig csup�n �ltal�nos elveket �sszefoglal�, fogyat�kosjogi

�s fogyat�kosmozgalmi szempontb�l egyar�nt meglehet�sen

�ltal�nos, saj�t tag�llamainak jogrendszer�t �s

jogalkalmaz�s�t alulm�l�, igen h�g �ll�sfoglal�ssal mutatkozott

be.14 A dokumentum a poz�ci� r�szleges tiszt�zatlans�g�r�l

tan�skodott. Egyebek mellett kiemelte, hogy a tervezett

�j nemzetk�zi egyezm�ny „nem h�tr�ltathatja” a Szab�lyok

tov�bbfejleszt�s�t… Az Eur�pai Uni� poz�ci�ja sok�ra

203

Megharcolt jogok fogyat�koss�g�gyben •

14 Elements for an International Convention: A/AC.265/2003/CRP.13/Add.2

MERLEG 288.qxd 2007.03.20 18:49 Page 203 (Black plate)

tisztult le. Egyes deleg�tusai – feltehet�en szem�lyes v�lem�ny�ket

�s nem korm�nyuk �ll�spontj�t tolm�csolva –

egyenesen f�l�slegesnek tekintett�k az egyezm�nyt, att�l

f�ltek, hogy a t�bb sz�z fogyat�koss�ggal �l� k�pvisel�t�l

nem lesz majd el�g hely a teremben; de az al�bbi gondolatot

is megfogalmazt�k hivatalos keretben: „Az ENSZ alapvet�

emberi jogi egyezm�nyei elegend�k, m�r a n�kr�l sz�l�

is f�l�sleges volt. Enn�l csak a mostani a f�l�slegesebb, s ha

�gy folytatjuk, nemsok�ra itt �l�nk majd, �s a melegek jogair�l

fogunk egyezm�nyt gy�rtani!”

Az ad hoc bizotts�g munk�j�ban a kezdetekt�l r�sz vettek

a fogyat�koss�g�gy nemzetk�zi nem korm�nyzati szervezetei

is. Hatalmasat v�ltozott a vil�g az elm�lt tizen�t �vben.

Amikor 1991-t�l, mintegy n�gy �ven �t az Eur�pa Tan�cs

keretei k�z�tt, szint�n bizotts�gi keretekben a M�dos�tott

Eur�pai Szoci�lis Chart�t k�sz�tett�k, akkor a korm�nyzati

deleg�tusokon k�v�l kiz�r�lag az eur�pai munkav�llal�k �s

az eur�pai munkaad�k k�pvisel�i tart�zkodhattak a teremben.

1999-ben az Eur�pai Uni� Alapjogi Chart�j�nak k�sz�ltekor

m�r j�val t�bb volt a munk�latokban r�szt vev� civil

k�pvisel�, mint a korm�nyzati. A korm�nyok eredeti �ll�spontj�t

figyelembe v�ve a tervezet tartalmilag messze

elmaradt volna az elk�sz�lt, v�gleges �s a k�zgy�l�s sz�m�ra

tov�bbk�ld�tt v�ltozat tartalm�t�l. A civil t�rsadalmat

k�pvisel� t�bb sz�z, gyakran s�lyos fogyat�koss�ggal �l�

ember fizikai jelenl�te alapjaiban rajzolta �t a j�t�kteret. Vil�goss�

tett�k, hogy a k�sz�l� egyezm�ny els�sorban r�luk

�s nekik sz�l. A „Semmit r�lunk n�lk�l�nk!” elv folyamatos

hangoztat�sa, er�s lobbiz�suk, v�ratlan, kem�ny megold�saik,

�ll�spontjuk hajl�thatatlans�ga nyom�n ker�lt a pozit�v

�s progressz�v elemek d�nt� t�bbs�ge a tervezetbe. J�l

p�ld�zza ezt a civil kur�zsit az al�bbi, el�sz�r megd�bben�st,

majd hars�ny der�lts�get �s v�g�l d�rg� tapsvihart kiv�lt�

esem�ny. A munk�latok harmadik �v�ben, 2004-ben

a Vakok Vil�gsz�vets�g�nek vezet� tisztvisel�je, Kicki

Nordstr�m, Braille-jel �rott, mintegy egyoldalnyi sz�veget

osztott sz�t a jelenl�v�k k�z�tt az egyik r�vid d�lut�ni sz�-

204

• K�nczei Gy�rgy

MERLEG 288.qxd 2007.03.20 18:49 Page 204 (Black plate)

netben. Minden jelenl�v� asztal�n ott volt a pap�r, k�t m�sik

– nem Braille-jel �rott – javaslattal egy�tt. Az �l�st levezet�

�j-z�landi koordin�tor jelezte a t�rgyal�teremben, hogy

a k�t m�sik javaslat �rthet� �s j�l olvashat� sz�m�ra, ellent�tben

a Braille-jel �rottal. A sz�veg tartalm�nak megvil�g�t�sa

�rdek�ben sz�t adott a Vakok Vil�gsz�vets�ge k�pvisel�j�nek.

� pedig – elunva m�r a t�rgyal�teremben �vek �ta

zajl� rejtett h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st, hogy imm�r sokadik

napja kapnak t�meg�vel nem Braille-jel �rott, �s ez�rt

sz�mukra nem olvashat� sz�vegeket – csak ennyit mondott:

„K�zreadtuk javaslatunkat, k�sz�nettel v�rjuk �szrev�teleiket.”

T�rt�nelmi jelent�s�g� v�geredm�ny

V�g�l k�t, val�ban t�rt�nelmi jelent�s�g� eredm�nnyel

z�rult a munka. Az egyik az, hogy az ad hoc bizotts�g minden

val�sz�n�s�g szerint a valaha volt legalaposabban megvitatott

nemzetk�zi jogszab�lytervezetet k�ldte tov�bb elfogad�sra

az ENSZ k�zgy�l�s�nek. A m�sik, hogy a Nemzetk�zi

Fogyat�koss�gi V�lasztm�ny form�j�ban kialakult �s

megszervez�d�tt a fogyat�koss�ggal �l� szem�lyek magas

szint� �s hat�kony nemzetk�zi lobbiszervezete.