1/A
A szerk. 2008.04.28. 08:19
A szociális munka fogalmai, területei, eszközrendszere, történeti viszonyai, hiányosságai
1/A
A szociális munka fogalmai, területei, eszközrendszere, történeti viszonyai, hiányosságai
Szociálpolitika: A társadalompolitika része, mely terveket és programokat hoz létre a nevelés és oktatás, az egészségügy és jóllét, a szocializálás és deviancia, a foglalkoztatás és gazdasági biztonság ügyében. A tervek és programok megvalósulása az egész társadalomtól: egyénektől és családoktól, állami, civil és egyházi szervezetektől és közösségektől függ.
Szociális háló: A szociális problémákat kezelő intézményhálózat. Azok az állami, egyházi és civil intézmények tartoznak ide, amelyek az egyének, családok és közösségek szociális gondjait és bajait kezelik. Ilyen intézmények:
§ Polgármesteri hivatal Szociális Osztálya
§ Családsegítő szolgálat
§ Egyházi szeretetszolgálatok
§ Civil szervezetek stb.
Szociális munka: A szociális gondokkal küzdő egyének, családok, csoportok és társadalmi rétegek konkrét segítése és a szociális bajok megelőzése a szociális szakemberek és az egész társadalom összefogásával, segítve az egyén és csoportok, valamint környezetük hatékony együttműködését.
Mentálhigiéna: Része a segítő hálózatnak, a lelki egészség, az érzelmi jóllét védelmét szolgálja.
Szociális szakemberek: Szociális intézményekben dolgoznak:
§ Szociális munkás (Clinical Social Worker)
§ Szociálpedagógus (Scool Social Worker)
§ Családpedagógus (Family Social Worker)
§ Szociálpolitikus (Social Manager)
§ Mentálhigiénikus
A szoc. munka eszközrendszere
§ beszélgetések
§ interjúk
§ tesztek
§ terápiák
o elméleti: hosszantartó, több évet tanul a szakember
o gyakorlati: rövid ideig tartanak, elég egy kurzus, vagy valamilyen terápia (zene, rajz, lovasterápia)
A szociális munka módszerei
§ Egyéni foglalkozás, esetmunka (Case Work)
§ Csoportmunka (Group Work)
§ Közösségépítés (Community Work)
Szociális térkép: Egy település vagy megye szociális problémáit rögzíti és mutatja ki, úgy, hogy minden probléma egy színt kap. Az egyes színek sűrűsége jelzi az adott probléma elterjedtségét, azon a földrajzi területen. Ennek alapján készíthetünk jó szociális tervet.
A szociális térkép és a szociális terv előfeltétele a szakszerű szociális segítésnek.
A szociális segítés területei:
§ Szociális gondok (szegénység, munkanélküliség)
§ Életkori problémák (serdülőkor, időskor)
§ Mentális bajok (öngyilkosság, függőbetegségek)
§ Intézményi feszültségek (iskolai, lakótelepi, családi)
§ Kriminalitás (büntető-nevelő, pártfogói gondozás)
§ Életciklushoz kapcsolódó problémák (pályaválasztás, nyugdíjba vonulók)
§ Egészségügyi gondok kezelése (betegek, rokkantak, fogyatékosok)
A működőképesség szempontjából három alapvető területet tartunk szem előtt:
§ Az önértékelés erősítését
§ Másokkal való kapcsolat képességének fokozását
§ Sikeresség lehetőségének biztosítását
A segítés eszközrendszere
§ Pénzbeli juttatások
§ Természetbeli juttatások
§ Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
o Alapellátás: pl.: étkezetés stb.
o Szakosított ellátás: pl.: átmeneti otthon stb.
§ Közvélemény formálása
A szociális munka alapvető feladatkörei:
§ megelőzés - már a korai gyermekkorban, veszélyeztető tényezők és helyzetek elhárítását is jelenti
§ megújítás - gyógykezelő és rehabilitáló, (újraszervező és újraépítő)
§ ellátás és
§ gondozás
Az ellátás és gondozás célja, hogy növelje a meglévő források hatékonyságát, és virágzásra segítse a személy(ek) képességeit a szociális jólét érdekében.
A szociális segítés, illetve munkatervezett, célszerű beavatkozás, ami a szakszerű tudásra, humánus értékrendre és szakavatott ügyességekre épül abból a célból, hogy az érintettek életminőségét, javítsa, helyzetük romlását megakadályozza. A cél minden esetben az érintettek képességének erősítése, hogy megoldják életadta feladataikat, problémáikat és hogy elősegítsük fejlődésüket környezetükben az emberi igények kezelésében.
A szociális munka hiányosságai: Hazánkban nincsenek elterjedve a szociális térképek, nem divat a szociális terv készítése sem. Emiatt a szociális segítés iroda- és tűzoltómunkává zsugorodik. Magyarországon a szociális háló abból a szempontból jó, hogy minden szociális problémára vannak intézmények, de minőségileg nem jó a szociális háló. Nem, vagy csak részben azt csinálják, ami a feladatuk lenne. Hiányosságok pl: kismamagondozás –nem készítik fel őket eléggé a szülésre.
A szociális munkát folyamatként értelmezzük, ennek különböző fázisai vannak.
1. fázis, az adatgyűjtés
1.1. Az adatgyűjtés során legfőbb forrás maga a kliens, ahogyan ő látja önmagát és helyzetét. Fontos továbbá a kliens életében jelentős mások által nyújtott információ is, valamint a környezet megismerése.
1.2. Miután világos a kliens állapota a klienssel közösen megfogalmazzuk a terápiás szerződést, amelyben világosan kikötjük, hogy mit vállal a szakember és mire vállalkozik a kliens. Ugyanakkor világosan meghatározzuk a munkánk módszerét és időkeretét.
Ez a szerződés lehet írásos vagy szóbeli megállapodás.
Az írásos hivataloskodó, de világosan megmarad, míg a szóbeli közvetlenebb, de elmosódhat emlékezetünkben.
1.3. A szociális munka első fázisát a diagnózis felállítása zárja le az előrelátott beavatkozások sorával.
2. fázis, a segítő munka során gyakran keletkezik ellenállás, negatív indulatáttétel. Fontos a kapcsolat erősítése, az indulatok ventillációja és a pozitív, támogató, bátorító beavatkozás (intervenció).
3. fázis, a lezárás közben megvilágítjuk az alábbi kérdéseket és aprólékos felvilágosítást, valamint útmutatást adunk a jövőre vonatkozóan.
3.1. Hol voltunk, illetve honnan indultunk el?
3.2. Hova jutottunk a segítő, terápiás kapcsolat és munka során? 3.3. Mire ügyeljen kliensünk a jövőben? (Hogyan tovább?)
A szociális munka története
Mióta ember az ember, azóta mindig voltak szociális gondok és azokon mindig segítettek. Több 10 ezer évvel ezelőtt a sámán hivatott ezt a feladatot ellátni (a magyaroknál ez a táltos volt). Ő gondozta a szociális hálót a törzsi kultúrákban. Orvos volt, szegénygondozó, az árvákat is gondozta, segítette az özvegyeket, gondoskodott a vallási szertartásokról, a törzsi etikáról.
Az államrend megjelenése után a vallási szervezetekre szálltak ezeknek a feladatoknak a végrehajtása. A keresztény egyházak megjelenésével ez folytatódott. Kórházakat, árvaházakat, szeretetotthonokat létesítettek.
A IV. századtól jelenik meg a szociális gondoskodás az egyház által. A III-IV. századtól kialakul az orvostudomány. Kozma és Dömjén szerzetesek hozták létre az első kórházat.
A feudalizmus idején az éhínség és a járványok következtében megnőtt a szegények és az árvák száma. Ebben az időben a szociális feladatokat az egyház végezte. Az egyház volt a családsegítő, nevelési tanácsadó. Iskolákat tartott fenn.
A XVIII. században az angolok ébrednek rá arra, hogy a kórházak létesítése állami feladat, és létrehozzák a dologházakat. Ide hozták azokat, akiknek szociális helyzete rossz.
Az 1900-as évek elején jelenik meg a biztosítás, ami a szociális gondoskodás csúcsa. A szociális gondozás az állam legnagyobb terhe.
Magyarországon Szent István koráig nyúlik vissza a szociális gondozás története. Megjelent a negyedelés, ami azt jelentette, hogy az egyházi vagyon ź-ét szociális célokra kell fordítani. A régi kórházakat ispotálynak hívták. Az aggok házait aggmenháznak, majd szeretetotthonnak nevezték. 999-ban Pannonhalmán volt az első ispotály, majd 1000-ben Pécsváradon és Bakonybélben, 1013–ban Zalán, 1061-ban Kolozsmonostoron, 1216-tól Poroszlón és 1217-ben Miskolcon.
A bencés szerzetesek iskolákat, a keresztesnővérek kórházakat alapítottak.
Géza király idején a János-lovagok 20 kórházat hoztak létre. A szerzetesek hatására a XIV. századtól a világi uralkodók is hoztak létre kórházakat. A gondozás ebben az időben még ingyenes volt, csak a XX. századtól létezik az ápolási díj.
Győrben az 1600-as években már létezett püspökség és volt püspöki ispotály is, ez az első világháborúig működött és 500 beteget tudott ellátni. Sopronban is volt szociális intézményrendszer, az 1939-es adatok szerint szociálisan a legjobban ellátott vármegye volt.
Szociális jellegű szervezetek
§ Magyar Pedagógiai Társaság – 1891.
Kisgyermeknevelési, napköziotthonos, gyógypedagógiai, gyermek és ifjúságvédelmi szakosztály.
Újsága: Pedagógiai Szemle
1949-ban megszüntették. Majd 1962-ban újra működni kezdett
§ Magyar Gyermektanulmányi Társaság – 1906-1944
Nagy László nevéhez fűződik, ő volt az elnöke is.
- 1907. Gyermek című folyóirat
- 1911. Gyermektanulmányi Múzeum
- 1913. Gyermektanulmányi Könyvtár
- 1913. Gyermektanulmányi Füzetek sorozat kiadása
- 1913. Budapesti Gyermektanulmányi Kongresszus
- 1923. Szülők Szövetsége
- 1928. Család és Gyermek című folyóirat
§ Országos Gyermekvédő Liga – 1906-1944
A magyar nők és kiválóságok szervezete volt. Nem állami támogatású. Gyermekvédelem Lapja című újság létrehozása.
Feladatai voltak:
- tanyai, falusi gyerekek orvosi ellátása
- bölcsődék, napközi otthonok, árvaházak létrehozása
- nevelőintézetek
- ipari tanulók otthonai
- csecsemőotthon
- anyaotthon
- orvosi rendelők
- szegény gyerekeket külföldre vitték nyaralni.
A szociális munkában kimagasló egyének
Dr. Ranschburg Pál (1870-1945)
Idegorvos volt a kísérleti pszichológia megalapítója Magyarországon 1899-ben. Első magyar pszichológiai labor megnyitója és vezetője. Sokat tett a fogyatékos gyerekekért
Shnell János (1893-1970)
1929-ban Nevelési és pályaválasztási tanácsadót szervez
1934-ban állami Gyermeklélektani tudományos Intézetet
1947-ban Gyermeklélektani állomásokat akart létrehozni országszerte, de ez nem sikerült, csak Budapesten.
Ádám Zsigmond (1906-1962)
Pedagógus volt. Gyermekvárosok létrehozója Magyarországon.
1946-ban Hajdúhatháza –első gyermekváros létesítése
1957-ban Fóton
1958-ban Saponyán
Nemes Lipót (1886-1960)
A gyermekvédelem hazai úttörője. A bűnelkövető fiatalokat vette pártfogásba. A gyermekbíróságokon a pedagógus részvételét kiharcolta. 1918-ban iskolaorvosi hálózatot próbál kiépíteni. Megszervezi az iskolagyámságot: védi a gyermekek lelki fejlődését.
Iskolai gyermekvédelmi központ létrehozása és igazgatója.
1945. Fővárosi Gyermek-és Ifjúságvédelmi Központ. (GYIVI)
|