3 / B T�tel

A pauperizmus �rtelmez�se �s kezel�se a XIX. sz-i kapitalista orsz�gokban, hazai gondolkod�k a gyermek- �s ifj�s�gnevel�sr�l, v�delemr�l.

A prolet�ri�tus megjelen�se a t�rsadalomban komoly probl�m�t okozott a XIX. sz�zad v�g�n �s a XX. sz�zad elej�n. A szeg�nys�g nemzetk�zi t�megjelens�gg� v�lt �s erre a korszellem megteremtette a pauperizmus kifejez�st.

A prolet�ri�tus egy kizs�km�nyolt, szeg�ny r�teg, ami az iparosod�ssal alakult ki. K�s�bb megjelent a munkan�lk�lis�g is. Voltak azonban v�ltoztat�si t�rekv�sek:

�      Konzervat�v oldal

Egyh�z �ltal ny�jtott seg�ts�g. Karitat�v tev�kenys�get folytatott: anyagi seg�ts�gny�jt�s, valamit az elszeg�nyedett emberek sz�m�ra a lelki seg�ts�gny�jt�s.

Els�dleges c�l: a beavatkoz�sok az ember lelki �dv�ss�g�t is szolg�lj�k �s a f�ldi l�t�ket seg�ts�k.

�      Forradalmi vagy politikai vonulat

A pauperizmust gazdas�gi �s politikai szempontb�l pr�b�lt�k megoldani.

Er�s gazdas�gi �s politikai v�ltoztat�sokkal akartak seg�teni.

Nem a j�l�t megteremt�se, hanem az oszt�lyviszonyok megv�ltoztat�sa volt a c�ljuk. (Marx �s Engels)

�      Reformmisztikus vonulat

Sokr�t� �sszefon�d�s, melyben megjelenik az eg�szs�g�gy, a szoci�lpolitika, a jogrendszer.

-         Olyan �j�t�sokat vezet be, amely elind�tja a szoci�lis munk�t

-         Megjelennek az oktat�-nevel� munk�ban nem pedag�giai jelleg� munk�k, amelyek k�zel�tenek a szoci�lpedag�gia fel�.

-         Nem el�g a pedag�giai m�dszer, m�s is kell ahhoz, hogy az egzisztencia javuljon.

-         A t�rsadalomnak is tennie kell a helyzet jav�t�sa �rdek�ben.

Azok a tev�kenys�gi ter�letek, melyek felismert�k, hogy seg�teni kell. Az egyik �g azt mondat, hogy nemcsak a pedag�gi�nak vannak feladatai, hanem az ezen k�v�li ter�leteknek is seg�teni kell. A m�sik �g azt mondta, hogy a pedag�gi�nak is jelent�s szerepe van.

 

Az al�bbi ter�leteken indul meg tov�bb� v�ltoz�s:

Eg�szs�g�gy

�      felismerte azt, hogy a mortalit�s (haland�s�g) �s a morbidit�s (betegs�g) jelens�ge bizonyos t�rsadalmi r�tegekhez k�t�tt. Ez a r�teg pedig az elszeg�nyedett munk�s r�teg.

�      Szakemberek felismerik a betegs�geket, amelyek n�pbetegs�gg� v�lnak ( pl. t�fusz, v�rhas stb.)

�      �j ter�let a ment�lhigi�n�, a higi�nia elve pedag�giai t�ma lesz

�      Fejl�dik az orvostudom�ny, megf�kezik a j�rv�nyokat

�      Ezek folyt�n felmer�lt, hogy vannak ment�lhigi�n�s probl�m�k, az egy�n pszich�j�hez k�t�d� betegs�gek. Ilyen ter�letek: a gy�gypedag�giai megjelen�se.

�      Differenci�lj�k az �rz�kszervi �s az �rtelmi fogyat�koss�got.

�      A pszichol�gia �s a pedag�gia fejl�d�s�vel t�mogat� elj�r�sok, beavatkoz�si m�dszerek j�ttek l�tre. Pszich�s �llapot jav�t�s�t seg�tik.

Jog

A jogrendszerben is voltak t�mogat� int�zked�sek.

�      Felismert�k, hogy a deviancia miatt meg kell k�l�nb�ztetni a b�ncselekm�nyeket.

�      Az int�zm�nyek is differenci�l�dtak, a feln�tteknek k�l�n b�ntet�s-v�grehajt� int�zeteket hoztak l�tre.

�      Ebben megjelennek a szakembere is, akinek a fiatalok nevel�se az els� szempont. A jogrendszerben l�nyeges int�zked�sek jelennek meg az iskol�zat�sra vonatkoz�an, ez pedig a tank�telezetts�g.

�      A sz�zad elej�n a munkav�llal�si lehet�s�geket is korl�tozz�k.

�      A fiatal vagy gyermekkor� egy�nek �rdekeik v�delm�re lig�k, egyes�letek j�nnek l�tre. V�deni kellett a fiatalt a kizs�km�nyol�st�l, b�ntalmaz�st�l.

Szoci�lpolitika

�      Kiemelked� a k�telez� oktat�si id� bevezet�se, mely seg�ti a gyermekeket kivonni az ipari termel�sb�l

�      T�mogat�sok

�      Gyermek �s ifj�s�gv�delmi szervezetek alakulnak

�      Az �llam t�rv�nyeket adott ki az ifj�s�gv�delem, ifj�s�ggondoz�s ter�let�n. Ezzel megteremtette a szoci�lpedag�gia hivat�s l�trej�tt�t.

 

A szoci�lpedag�giai tev�kenys�g �rtelmez�se a k�l�nb�z� orsz�gokban

N�metorsz�g: a szoci�lis nevel�s nem csup�n a t�rsadalmi fejl�d�s bizonyos szakaszainak nevel�si feladata, hanem a nevel�s �ltal�nos von�sa. A nevel�s c�lja megv�ltoztathatatlan, feladata, �ppen ez�rt nem vezethet� le a k�l�nleges t�rsadalmi viszonyokb�l. Az iskol�n k�v�l helyezi a szoci�lpedag�gi�t. A n�metnyelv� orsz�gokban olyan k�z�ss�gi feladatk�r j�n l�tre, mely a csal�d �s az iskola mellett saj�tos pedag�giai jelleggel rendelkezik �s ennek megfelel�en saj�t szakemberekre �s int�zm�nyekre �p�l.

Franciaorsz�g: ez a differenci�l�d�s 1945 ut�n bontakozott ki. A tan�r mellett l�trej�tt a nevel�i hivat�s is. Felismerik, hogy a nevel�i hivat�s nem korl�toz�dik a gyermek, serd�l�- �s ifj�s�gi koroszt�lyokra, be kell vonni a feln�tt lakoss�got is.

Szovjetuni�: Itt v�lik a szoci�lpedag�gia sz�ls�s�ges �llami pedag�gi�j�v�, melyet �sszef�z a marxista pedag�gi�val. A kommunizmus szoci�lpedag�gi�ja: az embert haszn�lhat�v� tenni a kollekt�va c�ljaira.

USA: „Social Work” – mely t�rekv�sei k�z�ppontj�ban az egy�nt helyezi. Figyelembe veszi az egy�n �nrendelkez�si jog�nak s�rthetetlens�g�t.

Jellemz�je a szoci�lis kapcsolatok eszk�zszer� felhaszn�l�sa.

3 m�k�d�si aspektus jellemzi:

- felt�r�s, helyre�ll�t�s

- fejleszt�s

- meg�v�s

Mag�ba foglalja a szoci�lis egy�ni seg�ts�gny�jt�st:

-         a szoci�lis csoportmunk�t

-         a szoci�lis k�z�ss�gi munk�t

-         a szoci�lis munka kutat�t tev�kenys�g�t.

A Social Work �nmag�t a t�rsadalmat egy szervk�nt defini�lja, kiv�vja mag�nak a k�l�n hivat�sk�nt val� elismer�s�t.

Belgium: 1970 ut�n j�tt l�tre a szoci�lis nevel�i hivat�s

Csehszlov�kia: az oktat�kat �s a nevel�ket egy�tt k�pzik �s ugyanabba a szakszervezetbe t�m�r�tik �ket

Lengyelorsz�g: sok specifikus kifejez�st haszn�lnak: gondoz�pedag�gus, mili�pedag�gus. Lak�telepi pedag�gus