4./ B T�tel

A csal�d defin�ci�ja, a csal�d t�mogat� funkci�i Caplan szerint.

Kiscsoportnak nevezz�k azokat a csoportokat, amelyeknek tagl�tsz�ma olyan kicsi, hogy a csoporttagok egym�st szem�lyesen ismerik �s egym�ssal szoros kapcsolatban vannak. Ilyenek pl: a lak�helyi csoportok, iskolai oszt�lyok, bar�ti csoportok �s maga a csal�d is.

Els�dleges vagy primer csoportnak nevezz�k az olyan kiscsoportokat, amelyben a tagok teljes szem�lyis�g�kkel vesznek r�szt, ez�rt a kapcsolatok sokoldal�ak �s �rzelmileg sz�nezettek. Ilyen csoport els�sorban a csal�d, tov�bb� els�dleges csoport lehet a bar�ti k�z�ss�g, t�gabb rokons�g.

Csal�dnak nevezz�k az olyan egy fed�l alatt �l� kis primer csoportot, amelyek tagjait jogi, �r�kbefogad�si vagy lesz�rmaz�si kapcsolat k�t �ssze.

A csal�d helyzete a mai, magyar t�rsadalomban

A csal�di �letet �s kapcsolatait be�rny�kolj�k a neh�zs�gek:

v     a t�bbgyermekes csal�d anyagi gondokkal k�zd.

v     a h�zasod�si kedv cs�kken: 1949 – ben ezer lakosra 11,7 h�zass�gk�t�s jutott, m�g 1997 ben csak 4,6 aminek egyik oka a lakoss�g el�reged�se.

v     a v�l�sok sz�ma n�vekszik: 1000 h�zass�gk�t�sre 570 v�l�s jut.

v     a gyereksz�m fogy: az egy f�re jut� sz�let�sek sz�ma 10 alatt van

v     gyeng�l a sz�l�k szerep�nek a hat�sa: A sz�l�k rengeteget dolgoznak �s nem k�pesek kell� id�t szentelni a gyermekeiknek.

v     v�ltozik a sz�l�-gyermek kapcsolatforma: A sz�l�k leereszked�k, enged�kenyek.

v     a csal�d bizonyos funkci�i elmos�dnak

v     n�vekszik az abortuszok sz�ma: minden m�sodik terhess�g abortusszal v�gz�dik

A csoport t�mogat� funkci�i:

Manaps�g a hagyom�nyos csal�dok csak neh�zs�gek �r�n k�pesek a felgyorsult gazdas�gi �s t�rsadalmi v�ltoz�sokhoz igazodni. Ez a kr�zisszer� �llapot, �gy t�nik, nem jelenti a tradicion�lis csal�dforma v�gs� felboml�s�t, megsz�n�s�t, csup�n az �talakul�s sz�ks�gess�g�t. Egy�rtelm�ek az adatok arra vonatkoz�an, hogy a h�zass�gban �l�k k�z�tt kimutathat�an kisebb a hal�loz�si �s megbeteged�si ar�ny, mint az egyed�l �l�k k�z�tt.

Ez a k�l�nb�z� t�rsas t�m�r�l�sek (pl.: csal�d) „t�mogat� rendszer�nek” k�sz�nhet�.

A t�mogat� rendszer� csoportok legf�bb jellemz�i az egy�nre vonatkoz�an:

v     saj�tos individuumk�nt kezelik

v     szem�lyes m�don �rdekl�dnek ir�nta

v     az � nyelv�t besz�lik

v     ny�lt elv�r�sokkal vannak ir�nta,

v     ny�ltan min�s�tik a teljes�tm�nyeit

v     jutalmaz�s �s b�ntet�s egyar�nt m�k�dik

v     l�nyeg�t tekintve az egy�n szem�lyes sz�ks�gleteire �rz�kenyek.

Ha ezek a csoportok t�mogat�st ny�jtanak fellelhet�k az al�bbi mozzanatok:

v     fontos, hogy a r�juk b�zott szem�ly a saj�t lelki er�forr�sait mobiliz�lja

v     feladatokat felosztj�k a seg�t�k �s a r�szorul�k k�z�tt

v     a k�l�nb�z� t�mogat�sokkal (p�nz) azt c�lozz�k, hogy az egy�n jav�thassa saj�t probl�mamegold� k�pess�g�t.

A csal�d t�mogat� funkci�i Caplan szerint

1.                  A vil�gra vonatkoz� inform�ci�k �sszegy�jt�se �s terjeszt�se

v     Tapasztalat�tad�s

v     Egym�s felk�sz�t�se az el�fordul� feladatokra

v     E funkci�k k�re a szocializ�ci� jelens�gk�r�be sorolhat�

2.                  Visszajelent� – �tmutat� rendszer

v     A csal�d az egy�n mindenegyes megnyilv�nul�s�t akarva-akaratlanul min�s�ti.

v     Ezzel a csal�dtagok megtanulj�k, hogyan kezelj�k a viselked�s�kre vonatkoz� m�sokt�l j�v� reakci�kat.

v     A csal�d akkor tud ebben seg�teni, ha elfogad� l�gk�r�vel b�tor�tja a csal�dtagokat a mindennapi dolgaikr�l val� besz�mol�sra.

v     Ha ezek m�g�tt �rzi az egy�n az �rzelmi biztons�got, akkor be tudja �p�teni a kritik�kat a viselked�s�be.

v     A csal�d mindig a saj�t �rt�krendj�hez viszony�tva min�s�ti az egy�nt.

3.                  A vil�gr�l kialakul� k�p az �letfiloz�fia forr�sa

v     Legf�bb forr�sa az �rt�kek kialakul�s�nak

v     A sz�l�k kongruens megnyilv�nul�saib�l megtanulja a gyermek, az �letfiloz�fi�t. Ennek a bels�v� v�lt �rt�k �s hitrendszernek �ner�t fokoz� szerepe van, amely az egy�nt �tseg�ti a kr�zishelyzeteken.

v     �jfajta helyzetben ezen stabil �rt�krend ny�jt seg�ts�get

4.                  A probl�m�k megold�s�ban eligaz�t �s k�zbenj�r

v     Az egy�n megtanulja, milyen probl�m�val hova lehet fordulni

5.                  Gyakorlati �s konkr�t seg�ts�g forr�sa

v      A csal�di seg�t�sek a kr�zisek �s v�ltoz�sok idej�n a legjelent�sebbek.

v     A konkr�t seg�ts�g mellet a legf�bb �rt�k�k az, hogy azonnal elv�rhat� k�r�s n�lk�l.

v     Joga van hozz�, �gy meg�rizheti auton�mi�j�t �s �nbecs�l�s�t

6.                  Pihen�s �s regener�l�d�s sz�ntere

v     Itt engedheti el mag�t igaz�n az ember. Itt lehet legink�bb individuum, vagyis �nmaga.

v     Az �lland�s�g a j�l ismert szerepek �s helyzetek biztons�g�rzetet ny�jtanak

7.                  Referencia �s kontrollcsoportk�nt hat

v     A csal�dtagoknak sz�ks�g�k van arra az �rz�sre, hogy j�l ismerik �ket, �rdekl�d�ssel viseltetnek dolgaik ir�nt, s hogy a t�bbi csal�dtag v�lem�nynyilv�n�t�s�t szeretettel, seg�t� sz�nd�kkal teszi.

v     A csal�d �lland�an kontroll�lja tagjai viselked�s�t

v     A csal�db�l j�v� visszajelz�sek mindig m�lyebben �rintik a tagokat, mint a k�v�lr�l �rkez�k.

8.                  Az identit�s forr�sa

v     Az �let probl�m�ival val� boldogul�s z�loga az egy�n �nk�p�nek, �n�rt�kel�s�nek, identit�s�nak a letisztults�ga, stabilit�sa, aminek az alapjait a csal�dban kapja az ember.

v     Kr�zishelyzetben az ember elbizonytalanodik, a k�ls� hat�sokra fog�konyabb �s nyitottabb lesz. Ilyenkor a csal�d az elfogad�s �reztet�s�vel seg�thet stabiliz�lni az identit�s �rz�st.

9.                  Az �rzelmi teherb�r�st fokozza

A ment�lhigi�n�s megk�zel�t�s szempontj�b�l a csal�d seg�t� funkci�i k�z�l ez az egyik legl�nyegesebb. Az �rzelemi teherb�r�st�l f�gg ugyanis, hogy az egy�n �let�nek a megterhel�, kritikus id�szakait hogyan v�szeli �t: konstrukt�van, el�remutat�an, a fejl�d�s ir�ny�ba, vagy regressz�ven, tov�bbi probl�m�k kiindul�pontjait „termelve ki” ez�ltal. A kr�zishelyzetek feldolgoz�s�nak folyamat�ban a csal�d szerepe:

v     A kr�zisek �s v�ltoz�sok negat�v �rzelmeket mozg�s�tanak az egy�nben, amelyek kontroll�l�sa sok energi�t ig�nyel. Ilyenkor a csal�d legf�bb szerepe az, hogy er�s�tse az egy�nt, aki �nj�vel harcol a negat�v �rzelmek k�zbentart�s��rt.

v     A kr�zishelyzetekben lev� egy�nt a frusztr�ci�k infantilisabb regressz�vebb lelki munkam�dok ir�ny�ba sodorj�k. Ilyenkor a csal�d r�sz�r�l szolidarit�sra, szeretetre van sz�ks�ge.

v     A kr�zisek gyakran v�gz�dnek vesztes�gekkel, amelyeknek a feldolgoz�sa hosszadalmasabb lelki feldolgoz�st ig�nyel. Pl.: „gy�szmunka”.

A t�mogat� funkci�k hat�konys�g�hoz sz�ks�ges:

v     K�z�s nyelv, ny�lt kommunik�ci�

v     Gener�ci�k k�z�tti �l� kapcsolat

v     Eg�szs�ges interperszon�lis kapcsolatok a csal�dban

v     Felel�ss�g�rzet, csal�di kontroll elfogad�sa

v     Egyet�rt�s