6. / A T�tel

A. A szoci�lis munka modelljei: k�lf�ldi modellek.

A k�lf�ldi modellek el�nyei a hazai modellekkel szemben, hogy k�zpontilag szervezett, a k�pz�s j�. Minden orsz�gnak megvan a saj�tos rendje, hogy mit helyez el�t�rbe a szoci�lis munk�ban.

A legr�gibb els� �llami modell az angol minta:

T�bb mint 100 �ves. 1895-t�l k�peznek szoci�lis szakembereket. Pszichi�triai jelleg�, Orsz�gos tan�cs fogja �ssze. Ez a legjobb gyermekv�delmi rendszer. 55 milli� lakosra 100.000 fos szoci�lis munk�s jut. T�r�dnek a gondoz�kkal is. H�tr�nya, hogy nagyon k�lts�ges, a szoci�lis kiad�sok nagyon magasak.

N�met modell:

Az egyh�z �s az alap�tv�nyok vesznek r�szt a szoci�lis gondoz�sban. T�mogat�s szempontj�ban az �llam nem tesz k�l�nbs�get az int�zm�nyek k�z�tt. Az eredm�nyess�g szerint finansz�roz�s elve �rv�nyes�l. Er�s a szoci�lis h�l�, er�s a verseng�s a k�l�nb�z� szektorok k�z�tt. A korm�nykezdem�nyez� �s �sszefog�. Gazdas�gi �s t�rsadalmi probl�m�nak tartj�k a szoci�lis gondokat. Az �llam keretet ad a szoci�lis munk�hoz, annak seg�t�s�hez. Jelenleg az utcai szoci�lis munk�st r�szes�ti el�nyben. Legf�bb k�zpont Bonn �s K�ln.

Francia modell:

K�zponti szerv a szoci�lis szervez� �gyoszt�ly. F� elve, hogy minden gyermeket a csal�dban tartani. Nevel� vagy �r�kbefogad� sz�l�kh�z, �s nem nevel�otthonba. A nevel�sz�l�i h�l�zat er�s. Az int�zm�nyi elhelyez�s nagyobb, s�r�ltebb gyermekek sz�m�ra van fenntartva. A gyermekek sors�r�l a b�r�s�g d�nt, a gyermek jav�t, a csal�di h�tteret keresik. Fontos szempont az els�dleges prevenci�.

Amerikai, Marylandi minta:

F�v�ros Baltimore. A lakoss�g 65% -a fekete, akiknek m�s a mentalit�suk. M�sk�pp kell �ket nevelni, hogy ugyan�gy tudjanak teljes�teni. J�k a jogszab�lyaik, a seg�t� szolg�lat, a szoci�lis h�l�. 3 f�le iskolat�pus van, ahol csak feh�rek j�rnak, ahol vegyesen, itt t�bb�kevesebb sikert �rnek el, �s a fekete gyerekek iskol�ja. Itt nagyon j� eredm�nyeket tudnak felmutatni.

 

D�niai modell:

Csal�dk�zpont� --> ritk�n t�rt�nik a gyermek kiemel�se a csal�db�l (alkohol, drog, csavarg�s) A kiemelt gyerekekn�l nem haszn�lj�k a ter�pi�s kezel�st, hanem a gyermek �let�t szervezik meg �gy, hogy az maga legyen a ter�pia. Kis l�tsz�m�, speci�lis feladatokra v�llalkoznak az int�zm�nyek. A nevel� sz�l� h�l�zat �s az int�zet egym�st kieg�sz�tve, seg�tve szolg�lj�k a gyermek �rdekeit. �nk�ntes seg�t�kkel - gyorsan kider�l a kr�zishelyzetbe ker�lt csal�d,

egyen.

•          Elf�rad a csal�d -+ 5-6 h�tre, tehermentes�tik a csal�dot ---* erre a c�lra felk�sz�tett nevel�sz�l�vel

- nevel�sz�l� juttat�sa t�bbsz�r�se a Magyarorsz�ginak - 1-2 gyermek van a nevel�sz�l�n�l

a juttat�sok a gyermek fizikai, �rtelmi, �rzelmi �llapot�hoz igazodik

Hollandiai modell:

�      Csal�dk�zpont�, gyermekk�zpont�

�      Sz�les, j�l ki�p�tett nevel�sz�l�i h�l�zat

�      Sok inform�ci�t kapnak a k�vetelm�nyrendszerr�l

�      A nevel�sz�l�nek jelentkez�t –

v     1 gyakorlott nevel�sz�l�

v     1 szoci�lis munk�s

v     szoci�lis munka csop.vez. fogadja.

�     0-18 �ves korig nevel�sz�l� neveli a gyermeket

�     Sz�l�i tehermentes�t�s

�     Nevel�sz�l�h�z:

v     drogos, alkoholos sz�l�t�l

v     testi, higi�n�s ell�t�s elhanyagol�sa

v     s�lyos testi feny�t�s -* Hollandi�ban nem lehet meg�tni a gyereket

v     v�l�s eset�n pihentetik a sz�l�ket, felt�lt�dnek illetve nyaralni mennek

v     nagyon gondosan el�k�sz�tik a gyermek kiemel�s�t �s a visszahelyez�s�t csal�dba

v     v�rszerinti �s a nevel�csal�ddal egy szoci�lis munk�s egy�tt dolgozik, am�g ez sz�ks�ges

v     a legmegfelel�bb nevel�sz�l� is csak 3 gyermeket nevelhet

 

Karitat�v szervezetek Eur�p�ban

United Way szoci�lis �s karitat�v civil szervezet, amelynek Magyarorsz�gon is vannak �llom�shelyei Kiskunf�legyh�z�n, Sopronban stb.

A V�r�skereszt 178 orsz�g hasonl� nev�, a vil�g legnagyobb seg�t� t�rsas�ga. Magyarorsz�gi szervezete is igen hat�kony.

Az Eur�pai Uni� (EU) t�bb szervezeti egys�ggel is rendelkezik, amelyek k�z�l kifejezetten szoci�lis illet�kess�g�ek az ESZA, ERFA �s ECRI.

Az ESZA (European Social Fund = ESF, Eur�pai Szoci�lis Alap = ESZA) az EU struktur�lis alapjainak egyike, amelyet 1958-ban hoztak l�tre a Eur�pai K�z�ss�g szoci�lis feladatokat ell�t� alapjaik�nt. Kiemelten foglalkozik a munkan�lk�lis�g elleni k�zdelemmel. Csak kieg�sz�ti a tag�llamok szoci�lis t�mogat�si rendszer�t.

 Az ERFA (European Regional Developmental Fund = ERDF, Eur�pai Region�lis Fejleszt�si Alap = ERFA) az EU egyik jelent�s szervezeti alapja, amit 1975-ben hoztak l�tre a Eur�pai K�z�ss�g tag�llamai k�z�tti region�lis gazdas�gi �s szoci�lis k�l�nbs�gek cs�kkent�s�re.

 Az ECRI (European Commission against Racism and Intolerance = ECRI, Eur�pai Bizotts�g a Rasszizmus �s �sszef�rhetetlens�g elleni k�zdelemre = EBRE) c�lja a rasszizmus �s igazs�gtalan megk�l�n�b�ztet�s elleni k�zdelem az EU-ban. Az Eur�pa Tan�cs 1993-ban hozta l�tre. R�szc�ljai: Egyezteti, a korm�nyk�zi munk�t, �ltal�nos t�m�kat dolgoz fel �s �p�ti a kapcsolatot a civil szervezetek fel�.

Az UNICEF a gyermekeket �s csal�djaikat �lelemhez, gy�gyszerekhez �s tiszta iv�v�zhez juttatja.

Crimestopper (Telefontan�) szolg�lat Angli�ban keletkezet a b�n�z�s megf�kez�se (b�nmegel�z�s �s b�n�ld�z�s) c�lj�b�l. A szigetorsz�g 29 tartom�ny�ban �lnek rendszeresen az �llampolg�rok azzal a lehet�s�ggel, hogy telefonos jelent�seikkel megel�zz�k a b�nelk�vet�st �s seg�tsenek a b�n�z�k felder�t�s�ben a bejelent� vonal seg�ts�g�vel. Haz�nkban 2001-t�l m�k�dik a Telefontan� szolg�lat a 06-80-555-111 ingyenes z�ldsz�mon.

D�vai �rvah�z minden bajbajutott gyermeket befogad, jelenleg 287 gyermeket gondoz. Sz�szv�rosban - a millecenten�rium eml�k�re - l�trehozta a Szent Erzs�bet Gyermekotthont 87 gyermekkel B�jte Csaba atya.