A szoci�lis esetmunka k�l�nb�z� keretekben val�sulhat meg.

1. A hagyom�nyos (k�t�tt) form�j�t Mary Richmond ind�tja be.

2. A szoci�lis esetmunka szabad form�j�t ind�tv�nyozta a szakma m�sik nagy �tt�r�je, Mary Cromwell.

v     k�rtani (diagnosztikai) ir�ny.

4. Florence Hallis sugallta, hogy az esetmunka a beavatkoz�s 4 szintj�n val�suljon meg: v�ltoztassa meg a kliens k�rnyezet�t, t�mogassa �t pszichikailag, teremtsen tiszta k�pet a helyzet�r�l tan�csad�ssal, s v�g�l biztos�tson vil�gos megl�t�sokat.

v     m�k�d�si (funkcion�lis) ir�ny�t

Otto Rank akaratpszichol�gi�j�ra alapozzuk, miszerint az akarat az egy�n k�pess�ge, hogy mozg�s�tsa �nmag�t a k�v�nt c�l fel�. jelentek meg, hogy er�s�ts�k az egy�nt.

v     k�rnyezettani (�kol�giai) ir�nyzata. �tt�r�i: Carel Germain �s Alex Gitterman.

3. Az esetmunka gy�keres (radik�lis) form�ja

C�lja: seg�teni az egy�neket, hogy felfigyeljenek az igazs�gtalans�gokra, amelyek okozz�k, vagy n�velik �rzelmi zavaraikat.

Az esetmunka folyamat�nak l�p�sei a k�vetkez�k:

�      Tanulm�nyozzuk a kliens helyzet�t, �sszegy�jtve a sz�ks�ges ismereteket �s az eset „t�rt�net�t" (anamn�zis�t).

�      Foglalkoz�si terv kialak�t�sa, egy�nre szabottan �s ig�nyeinek megfelel�en.

�      Ezt k�veti abeavatkoz�s,

�      seg�t�s terv�nek v�grehajt�sa.

�      V�gezet�l lez�rjuk a k�z�s munk�t �s kliens�nket saj�t l�b�n, engedj�k tov�bb.

Goldstein �ltal id�zett technik�k

�      T�maszny�jt�s technik�i (szimpatikus odafordul�s, akcept�l�s, meger�s�t�s, b�tor�t�s).

�      Direkt befoly�sol�s, szuggeszti�, tan�csad�s.

�      A kliens �rz�seinek verbaliz�l�sa, ventill�ci�ja.

�      A kliens helyzet�re �s kapcsolataira f�kusz�l�s.

�      A kliens viselked�s�nek dinamikus t�nyez�ire ir�nyul� t�kr�z�s (a v�dekez�si m�dok �s a viselked�s alakul�s�ban szerepet j�tsz� mot�vumok meg�rt�se).

�      A seg�t� �szt�nzi a klienst arra, hogy jelen viselked�se m�ltbeli gy�kerein is gondolkodjon, hogy felismerhesse azokat az irracion�lis �rz�seket, f�lelmeket, m�ltbeli konfliktusokat �s a szem�lyis�g fejl�d�s�t akad�lyoz� azon mozzanatokat, amelyek a kliensjelen viselked�s�t befoly�solj�k.

Csoportmunka (40-60 %-os eredm�ny)

A csoportokat rendk�v�l sok szempontb�l oszthatjuk fel.

�      Els�dleges (pr�m�r) csoportok kisebb l�tsz�m�ak �s magas az �rzelmi k�t�d�s-szintj�k. Ilyenek a csal�d, bar�tok, exped�ci�k stb. Ezek lehetnek term�szetes (csal�d) vagy mesters�ges (exped�ci�) csoportok, m�sr�szt tart�s (csal�d) vagy id�re korl�tozott (ad hoc bizotts�g).

Az els�dleges csoport jellemz�i:

v     J� interakci�k.

v     Viselked�si szab�lyokat alkot.

v     C�ljai k�z�sek.

v     Az �rzelmeik ugyancsak.

v     �rzelmi szerkezetek uralj�k (szeretet, szimp�tia).

v     Er�s a csoport�lm�ny (mi!).

v     Egyens�lyban tart.

v     A csoport �s az egy�n �lete �sszefon�dik.

�     A m�sodlagos (szekund�r) csoportok nagyobb l�tsz�mmal b�rnak �s a csoporttagok �rzelmi k�t�d�se egym�shoz laz�bb. Ilyenek a munkat�rsak, iskolai oszt�ly stb.

�     M�sr�szt a csoportok lehetnek

v     kis- (mikro),

v     k�z�p- (mez�)

v     nagy (makro) csoport

v     nyitott vagy z�rt,

v     r�vid- vagy hossz�t�vra tervezett,

v     �lland� vagy heti egy alkalommal m�k�d�,

Csoportmunkaform�i:

v     Csoportanal�zis, csoportpszichoter�pia

v     Szem�lyis�gk�zpont� Encounter csoport (Rogers)

v     Ny�lt Encounter csoport (Kalifornia 1982)

v     Gestalt csoport

v     Tranzakcionalizis

v     Behaviorista csoport (viselked�s l�lektan)

v     Probl�m�ra orient�lt csoport

v     C�lra orient�lt csoport

A csoporttagok �sszegy�jt�s�vel m�g nem alakult ki m�k�d�k�pes csoport. Minden embert�meg csoportt� fejl�dhet.

A csoportfejl�d�s szakaszai

1.      viharz�s (storming), amikor igen er�s a sz�th�z� �s a feladatokat elh�r�t� er� hat�sa.

2.      alakul�s (forming) szakasza, amikor a tagok r�d�bbennek saj�t erej�kre �s az �sszetartoz�s el�nyeire.

3.      a szab�lyoz�s (norming), amikor k�z�s �s mindenki �ltal elfogadhat� csoportszab�lyokat alkotnak.

4.      a m�k�d�s (performing) szakasz k�vetkezik, amikor a csoport be�rett �s m�k�d�k�pes, halad c�ljai megval�sul�sa fel�.

A szoci�lis csoportmunka

L�nyege, hogy a seg�t� t�bb mint egy szem�llyel foglalkozik egyszerre, hogy el�seg�tse a kliensek szoci�lis eredm�nyess�g�t az ig�nyelt c�lok el�r�se �rdek�ben. Seg�ti a csoportot a kit�z�tt c�lok megval�s�t�s�ban, a k�v�nt v�ltoz�s megval�s�t�s�ban, �gyszint�n az �nmegval�s�t�s �s �nfejleszt�s kialak�t�s�ban, ak�r egy�ni, ak�r csal�di, munkahelyi vagy egy�b bajokr�l legyen sz�,. A k�z�s c�lok megval�sul�sa k�l�n�sen sz�ks�ges a szoci�lis telepeken, a k�l�nb�z� szervezetekben, a k�z�ss�gi szolg�ltat�sokn�l �s a szomsz�ds�gi �sszej�veteleken. A k�v�nt v�ltoz�sok megc�loz�sa eset�n a csoport k�zvet�t� �s modell az egy�n sz�m�ra. Az �nmegval�s�t�s �s �nfejleszt�s eset�n a csoport t�mogatja tagjait �s az eg�sz k�z�ss�get.

A seg�t� c�lkit�z�sei:

Megtal�lni a k�z�s talajt a csoporttagok ig�nyei �s a t�rsadalmi k�vetelm�nyek k�z�tt. Felt�rni azon g�takat, melyek a kliens �n�rdek�nek megval�sul�sa �s a „m�sok" �rdekei k�z�tt �llnak. K�zvet�teni az adatokat (elk�pzel�seket, t�nyeket, �rt�krendet �s fogalmakat), amelyekkel nem rendelkezik a kliens. Rem�nyeket er�s�teni, amelyek az egy�nek �s a t�rsadalom kapcsolat�n nyugszanak. Meghat�rozni a helyzet k�vetelm�nyeit �s a korl�tjait, amelyek meghat�rozz�k a seg�tett �s seg�t� rendszer�t.

2. H�tt�r

A csoportmunka a szoci�lis szakm�ban fokozatosan alakult ki. El�sz�r USA-ban, a t�rsul�sok �s klubok vil�g�ban, szolg�latok keletkeztek, melyeket csoportban alkalmaztak, val�s�tottak meg. szervezetek j�ttek l�tre (YMCA, UWCA),

A szoci�lis csoportmunka k�l�nb�z� keretekben val�sulhat meg.

1. Hagyom�nyos (k�t�tt) form�ja a gyermekgondoz�s mozgalm�val veszi kezdet�t. Fritz Redl igyekezet er�s�teni a gyermekek k�zrem�k�d� k�pess�g�t t�rsaikkal �s a munk�ban. A csoport minden tagj�nak saj�ts�gos kezel�si c�lokat t�z�nk ki. A seg�t� meghat�rozza a csoport munk�j�nak �rtelm�t. Seg�ti a csoportot, hogy meghat�rozza �s �sszegy�jtse saj�t norma- �s �rt�krendszer�t. V�g�l megtervezi a csoportmunka t�rgy�t �s menet�t.

2. A szoci�lis csoportmunka szabad (liber�lis) form�j�nak k�t v�ltozata (a k�lcs�n�ss�gre �p�t� �s a szoci�lis c�lok modellje) is kialakult a szoci�lis telep mozgalomb�l. A k�lcs�n�ss�gre (reciprocit�sra) �p�l� csoportmunka seg�ti az egy�nt, hogy min�l tev�kenyebb legyen a k�z�ss�gi d�nt�sekn�l. Az egy�n, a csoport �s a t�rsadalom k�lcs�n�sen hatnak egym�sra. A csoportvezet� k�zvet�t� (medi�tor), seg�ti klienseit, hogy el�rj�k azt, amire sz�ks�g�k van. A szoci�lis csoportmunka m�sik v�ltozata a szoci�lis c�lok modellje magasabb szint� szoci�lis tudatoss�got teremt a csoportokban �s k�zvetlenebb szem�lyk�zi (interperszon�lis) kapcsolatokat �p�t.

3. A szoci�lis csoportmunka gy�keres (radik�lis) form�ja kiiktatja a seg�t� tekint�lyelv� szerep�t. A r�sztvev�k �gyess�geket tanulnak seg�tve egym�st. T�bb v�ltozatban is megjelenhet: Tudatoss�gfejleszt� csoportok, vitacsoportok, amelyek alapvet� k�rd�seket vetnek fel a szoci�lis rendszerrel kapcsolatban. Mindenk�ppen a kritikai tudatoss�got n�velik a csoporttagokban.

Az egyes emberi r�tegek, mint a lelki (paranoi�s, del�riumos, skizofr�ni�s, m�ni�kus, depresszi�s, perverz) betegek �s a t�lkoros szem�lyek nehezen kezelhet�k. Egy�bk�nt is sz�m�tani kell a csoporttagok f�kez�, s�t ellen�ll� er�kifejt�seire, mint a hallgat�s, intellektualiz�l�s, �ltal�nos�t�s, verb�lis agresszi�, f�gg�s�g a csoportvezet�t�l, menteget�z�s, b�nbakkeres�s, kom�di�z�s, alcsoport-k�pz�s stb.

A seg�t� k�nytelen

(1) elfogadni a t�nyt,

(2) tudatos�tani a v�dekez� mechanizmusokat,

(3) megbesz�lni az ellen�ll�s okait, gy�kereit �s �gy

(4) t�lbillenteni a csoporttagokat a kialakult helyzeten.

A csoportl�trehoz�snak szempontjai

1.      k�zponti k�rd�se a szervezet, a csoport �s a csoporttagok k�z�s c�lja.

2.      a csoporttagok megv�logat�sa.