szocped2005
SZAKDOLGOZAT
 
Segtsg a tantrgyakhoz
 
Knyvtrak
 
Kpek rlunk
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
A szerkesztrl
 
Pontos id
 
Eset
Tartalom
 
SZOCPED Szigorlat - elmletileg j, az j ttelsor szerint
SZOCPED Szigorlat - elmletileg j, az j ttelsor szerint : 7. / B. Ttel

7. / B. Ttel

A szerk.  2008.04.28. 08:39

Krzis, krzisintervenci.

7. / B. Ttel

Krzis, krzisintervenci.

A szocilis munkban a krzisintervenci az egynekkel, csaldokkal s kzssgekkel vgzett kzvetlen tevkenysgnek ismert s elismert formja.

A stresszhelyzetek, melyek krzishez vezethetnek feloszthatk:

      akut helyzeti krzisekre

      fejldsi vagy tmeneti krzisekre

      termszeti vagy ember okozta krnyezeti katasztrfkra.

Eredete

Trtnetileg a krzis elmlete s annak gyakorlati alkalmazsa azokban a vltozsokban gykerezik, melyek a pszicholgiban, szociolgiban, pszichitriban s a szocilis munkban lezajlottak. Fejldsi folyamatok egymsra hatsa teremtette meg azt az alapot, amelybl elindult a krzisintervencis gyakorlat.

       Pszicholgia

Erikson megalkotta a nyolc szakaszos letciklus megkzeltst, melynek segtsgvel vizsglhat az egyn kpessge arra, ahogy dolgozzon azon kulcsfontossg krziseken, melyeket minden egyes fejldsi szint magval hoz.

White elmlete: Hatkonysg s kompetenciafggetlen nenergia.

Selye vizsglta az egyneknek a stresszhelyzetekre adott vlaszait.

A stresszt elidz folyamatot 3 fzisra bontotta:

- vszreakci, mely magba foglalja a sokkot s ellensokkot

- az ellenlls, melynek sorn az egyn megprbl maximlisan alkalmazkodni

- kimerls, mikor az alkalmazkodsi mechanizmusok sszeomlanak.

Az emberek a krzishelyzetet gy rzkelik, mint amely fizikailag vagy pszichikailag olyan tlterhelst jelent, mely meghaladja a stresszhelyzetek megoldsra kialakult kpessgeiket. Olyan viselkeds kialaktsra koncentrltak, mely trsadalmilag elfogadottabb s kevsb fjdalmas mdja a stresszhelyzetek kezelsnek.

 

A felnttkor egyes szakaszaiban klnbz esemnyeket figyelhetnk meg, melyek az egyn harct jelentik azrt, hogy lekzdje a vletleneket, melyek klnbz vltozsokat idznek el lethelyzetben. A felntteknek van egy elkpzelt kpk arrl, hogy milyen a normlis, kvnatos lett, az elre nem ltott esemnyek okozta nagy stresszek sztromboljk az lett folyamatossgt s ritmust.

      Szociolgia 1930-40-es vektl

Vizsgljk a stresszhelyzetek hatst a csaldi struktrra s interakcira. :

A csaldi krziseket:

v     levlsi,

v     nvekedsi, jogsrtsi

v     demoralizcis vlsgok osztlyba soroltk.

Hill 3 elemet tallt, melyek meghatrozzk, hogy egy konkrt esemny okoz-e csaldi krzist:

v     -a kls esemny vagy kivlt tnyez

v     a csald bels struktrja

v     csald defincija a kivlt tnyezrl, mint stresszokozrl.

Curmind s Cumming a krzis 3 tpust klnbztette meg:

v     azokat, melyek biolgiai alapak s gy nem elkerlhetk, mint amilyen a serdlkor s a vltozs kora

v     azokat, amelyeket a krnyezet vlt ki s gy bizonyos fokig elkerlhetk (pl: elvndorls s gysz)

v     azokat, melyek esetlegesek, a vletlen eredmnyei, mint a baleset vagy katasztrfa.

       Pszichitria

Lindermann megllaptotta, hogy az lett folyamn bizonyos elkerlhetetlen esemnyek rzelmi feszltsgeket s stresszt okoznak,- melyek egyrszt j helyzet kialaktshoz, msrszt sikertelensg esetn a mkds megromlshoz vezetnek. Bizonyos helyzetek minden ember szmra nehzsgeket okoznak, de csak olyan egynek esetben vltanak ki krzist, akk szemlyisgvonsaik vagy rzelmi erforrsaik tlzott megterhelse miatt hajlamosak tlzott srlkenysgre. 1948-ban ltrehozta a Wellsley Emberi kapcsolatok Szolglatt, egy kzssgi alap intzmnyt, mely a tipikusan veszlyeztetett csaldoknl vgzett megelz munkt tzte ki clul. GYSZREAKCI

Caplan kifejlesztette alapvet elmlett a krzisintervencirl. A krzist gy definilta, hogy az akkor kvetkezik be, ha az egyn fontos letcljainak teljestse kzben olyan akadlyba tkzik, amely a szabvnyos problmamegoldsi mdokkal megoldhatatlan.

A krzishelyzet kt fajtjt klnbztette meg:

v     azokat, melyeket a norml letfolyamat vltozsai idznek el, mint az iskolba kerls s a nyugdjba menetel

v     azokat, melyeket vletlen veszlyeztet helyzetek idznek el, mint az akut betegsg, a baleset vagy a csaldi helyzet hirtelen megvltozsa.

A krzis elmlethez val hozzjrulsknt megklnbztettek ktfle megkzeltst:

v     az ltalnos megkzelts a helyzet s rzsi krzisek osztlyt hangslyozza, melyek a npessg nagy csoportjaival elfordulhatnak

v     az individulis megkzeltst, mely hangslyozza s kveteli a szakemberek intenzvebb kzremkdst.

ngyilkossg megelzs

Az ngyilkossg megelzs, mely egyike a legaktvabb terleti mentlhigins programoknak, az 1960-as vekben fejlesztette ki nll vonatkoztatsi kereteit a Los Angeles-i megelz Kzpontban. E kzpont sajtossgai: a 24 rs telefonszolglat a kzssgi erforrsok azonnali mobilizlsa; az nkntesek beptse az lland szemlyzetbe.

A krzisintervencis szemllet kialakulsa a szocilis munkban.

A krzisintervenci elmleteinek, vonzerejt a szocilis munksok szmra az adta, hogy ezek sszeegyeztethetek voltak sajt szemlletkkel, mely trtnelmileg a slyos stresszhelyzetben lv csaldokkal val foglalkozsban alapozdott meg. Az 1930-as vek gazdasgi vilgvlsga okozta gazdasgi s trsadalmi robbans sok, korbban magabiztos szemlyt s csaldot knyszerttet arra, hogy segtsget krjen a kz- s magnkzben lv szocilis intzmnyektl.

A II. vilghbor idejn a csaldsegt szolglatok kzremkdtek abban, hogy az anyk llst talljanak a hadiiparban, kifejlesztettk a gyermekintzmnyeket s segtettk azokat, akiket a szolgltat intzmnyek fizikai vagy rzelmi okbl elutastottak. Azok a csaldok, amelyek a hbor miatti hossz tvollt, srltsg s elhamarkodott hzassgkts miatt felbomlottak, gyors s gyakorlott segtsgnyjtst ignyeltek.

1950-es vekben kimutattk, hogy a segtsget krkre ketts nyoms nehezedik: magt a problmt is ijesztnek rzik, s az a tny, hogy sajt maguk nem kpesek magukon segteni, mg tovbb nveli a feszltsgeket . gy a lehetsg, hogy a kliens a stratgiai idpontban kapjon segtsget elvsz a vrakz listk knyszer alkalmazsval.

A szocilis munksok az 1950-es vek ta vgeztek a krzisintervencis szemlleten alapul ksrleteket.

Elmleti keretek:

Elvek, melyeken a kzvetlen gyakorlat krzisintervencis megkzeltse alapjul sszefoglalhatak:

1. Egy egyn ki van tve a nvekv kls s bels feszltsg peridusainak a normlis letfolyamat sorn, melyek megzavarjk a krlvev vilggal val szoksos egyenslyt. Ezeket az epizdokat nhny veszlyeztet esemny indtja el. Az esemny lehet egy egyszeri katasztroflis trtns vagy tbb kisebb balszerencse.

2. A veszlyeztet esemny megzavarja az egyn homeosztatikus egyenslyt, s sebezhet llapotba hozza, melyet a megnvekedett feszltsgszint s a szorongs jellemez. Az egyn megksrli az egyenslya helyrelltst: Ha ez nem megy, s az sszeomls folytatdik, megksrel mindeddig nem prblt, vszhelyzeti mdokat mobilizlni a helyzettel val megbirkzs rdekben. Amennyiben a problma tovbbra is fennll s nem oldhat meg, nem kerlhet ki, az egyn feszltsgszintje maximlis rtkre nvekszik.

3. Ezen a ponton egy kivlt faktor lphet mkdsbe, mely beletasztja az egynt az aktv krzis llapotba, mely fzist az aktivits hinya jellemez. Ezt kveti a fokozatos reintegrci szakasza az egyensly j llapotnak elrsig. Ezek a fzisok hatrozzk meg a krzishelyzeteket.

4. A krzishelyzetek kifejldsekor az egyn az eredeti s az azt kvet veszlyeztet esemnyeket a kvetkez mdokon lheti meg: elssorban veszlyknt, mely fenyegeti sztnszksgleteinek kielgtst, jlltt, msodsorban rzkelheti: egy szemly attribtum (szerep vagy sttus) vagy lehetsg, kpessg elvesztseknt vagy rzkelheti kihvsknt a tllsre, nvekedsre, valaminek az alkot megoldsra.

5. Minden ilyen rzkelsi md jellemz reakcikat von maga utn, mely tkrzi az esemny szubjektv jelentst az egyn szmra. A veszly nvekv mrtk szorongst vlt ki, a vesztesg, a depresszi, a gysz rzst hvja el.

 

6. Krzishelyzet nem betegsg. Kapcsoldhat az egyn korbbi megoldatlan vagy csak rszben megoldott konfliktusaihoz, ami a helyzetnek meg nem felel s tlzott reakcit vlthat ki.

7. A krzishelyzet kezdete s megoldsa kztti id tg hatrok kztt alakulhat, ez fgg a veszlyeztet esemny slytl, a rsztvev egyn jellemz reakcimdjaitl, a megoldand feladat termszettl. Ngy-hat htig tart, mg az egyn valamilyen megoldst tall.

8. A krzishelyzet minden klns frmja gy tnik, hogy szintek sajtos szekvenciit rja le, melyek megjsolhatk s feltrkpezhetek. Az rzelmi reakcik s a viselkedsi vlaszok minden fzisban elre lthatk.

9. A krzishelyzet kibontakozsa idejn az egyn klnsen hajlamos elfogadni a segtsget. Vdekez mechanizmusai meggyenglnek. Egy minimlis erfeszts, maximlis eredmnyt kpes elidzni. A segtsg kis mrtke hatsosabbnak bizonyulhat.

10. A reintegrci idszakban j n-szerkezet alakulhat ki, s j alkalmazkodsi stlusok fejldhetnek ki, melyek kpess teszik az egynt arra, hogy hatsosabban birkzzon meg a jvbeni azonos vagy hasonl szitucikkal.

Minden ember ki van tve klnfle kls s bels feszltsgeknek, melyek lehetnek epizodikusak vagy kapcsolatban lehetnek fejldsi s tmeneti letszakaszokkal.

Kt klnbz folyamat indthatja el a krzishelyzet kialakulst. A sokk-krizisben egy hirtelen vltozs a trsadalmi krnyezetben mindent elbort reakcit okozhat, mellyel szemben elgtelenek az egyn vagy a csald mozgsthat problmamegold mechanizmusai. Mivel nem volt elzetes figyelmeztets vagy id a felkszlsre, az egyn rzelmi sokk hatsa al kerl s sszeroppan.

A kimerlsi krzisben az egyn feszltsghelyzetekkel nz szembe, de vgl az erk elfogynak, gy az aktv krzis llapota kvetkezik be.

Krzis fogalma:

Hirtelen, vratlan esemnyek, helyzetek.

Jacobson: az let esemnyeinek krzis-mtrixrl beszl, mely hosszabb idszakra is kiterjedhet, s nem pusztn egy krzist, hanem tbb, egymstl elklnlt krzist is jelenthet, mely sorozt minden darabja 4-6 htig tart.

Jelenlegi hasznlata kiterjed a stesszhelyzetben lv kliensekkel s betegekkel foglalkoz terpis programba val beptstl, az egszen specilis interdiszciplinris kzpontok kifejlesztsig, melyek az olyan veszlyhelyzetekben nyjtanak segtsget, mint amilyen az egyedlmarads, bntalmazs s az AIDS.

 

Kezels cljai

Parad szerint a krzisintervenci elsdleges clja, hogy cskkentse a stresszhelyzet hatst azonnali rzelmi elssegly felajnlsval, a kliensnek a helyzettel val megbirkzst s az integrcit szolgl harcnak erstsvel.

Rapoport szerint a clok:

Minimlisan:

1. enyhteni kell a tneteket

2. helyre kell lltani a krzis eltti mkdst

3. meg kell rteni a relevns kivlt tnyezket, melyek a krzishez vezettek

4. meg kell hatrozni azokat a gygyt intzkedseket, melyeket a kliensnek vagy a csaldnak meg kell tennie.

Krzisintervencis modellt dolgoztak ki a kutatk. Mintaalkot megkzelts ngy alapvet lpst tartalmaz:

1. a kivlt esemny felkutatsa

2. a kliens ltal hasznlt megoldsi mdok feltrsa

3. megoldsi mdok keresse, melyek jobban illenek a jelen helyzethez

4. a kliens j kzdelem- s trekvsmdjainak az ttekintse s az eredmnyek kirtkelse.

Golan esetkezels problmamegold elmlete 3 fzisra bonthat:

1. A kezd fzis a helyzet felmrst, krlrst clozza: kapcsolatteremts, annak kidertse, hogy mi trtnik, annak megllaptsa, hogy az aktv krzis llapota fennll-e.

2. A kzps fzis a teljestsre koncentrl: feladatok meghatrozsa s kivitelezse. A kliens segtsget kap abban, hogy felmrje korbbi elgtelen vagy alkalmatlan mkdsi mdjait s biztatst kap arra, hogy j megoldsi mdokkal prblkozzon. A f hangsly j kapcsolatok kialaktsra s olyan kzeg megtallsra illetve kialaktsra tevdik, mely kpes az egynt tmogatni. Kzssgi tmogatsrl van ez esetben sz, melyet a kliens olyan msoktl kaphat; akik hasonl problmkkal kzdenek, vagy hasonl helyzetben vannak.

3. Az utols szakasz a lezrssal foglalkozik. Tartalmazza a felmrst annak, hogy a helyzet milyen fejldst mutat a kliens els ltogatsa ta, melyek voltak a feltrt kzponti tmk, megoldott feladatok, teljestett magatartsvltozsok. Megtervezik az gy lezrulta utni tevkenysget, gy a kliens azzal a hittel hagyhassa el a segtt, hogy helyzete a jvben mg javulni fog.

 

Stratgik s technikk:

A krzisintervenciban a legfbb stratgia a kliens jramobilizlsa s az, hogy visszatrjen a mkds korbbi szintjre, vagy hogy egy mg magasabb szintre jusson. Amennyiben maradand vesztesg trtnt segteni kell a klienst, hogy a korltok ellenre elrje mkdsnek optimlis szintjt.

A kezelsi technikk vltoznak a segt gyakorlati stlusa s kezelsi szintje szerint. A kezdeti fzisban a btortsi technikkat hasznljk, hogy cskkentsk a szorongst, s rzelmi tmaszt nyjtsanak. A kzps szakaszban a direkt rhats techniki vlnak dominnss. Szmos szakember elnyben rszesti a magatarts-mdosts technikit, a pozitv s negatv megersts, alakts, edzs, buzdts mdszereit.

A krzisintervenci hasznlata csaldok, kzssgek s csoportok esetben:

A krzisintervenci magban foglalja a csaldokkal val foglalkozst is, mivel a legtbb krzishelyzet a csaldban jn ltre.

A csald gyakran bevondik a csaldterpis programba, melynek clja a tagok kztti kommunikcis mintk fejlesztse, s a hossz ideje fennll azon problmk megoldsa, melyek felsznre kerlnek a krzishelyzet folyamn.

A krzisintervencis megkzelts termszetes s mestersges kis kzssgekkel val foglalkozsra is alkalmas. A csoportok mind az intervenci megclzott egysgeiknt, mind terpis stratgiaknt elfordulnak a munkban. A krzisorientlt csoportok gyakran hasznlatosak tmogatsi rendszerknt.

Kzssgi szinten a krzisintervencis megkzelts ltalnoss vlt a katasztrfk s veszlyhelyzetek kezelsben.

 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Sopronrl
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.