12. / A T�tel

S�lyosan vesz�lyeztetettek: f�gg�betegek �s �ngyilkosjel�ltek,

t�netek, kezel�s�k.

1. HELYZETK�P

A f�gg� betegs�g, a devi�ns viselked�s egyik v�llfaja, valamilyen szert�l (alkohol, drog, nikotin stb.) vagy bizonyos cselekv�ssort�l (j�t�k, t�v� sorozat stb.) val� f�gg�s�get jelent. Szenved�lybetegs�gnek is h�vjuk, mivel szenved�ly (pl. iv�s vagy j�t�k) v�ltja ki. Megk�l�nb�ztet�nk klasszikus (alkohol-, drog, nikotin-, k�rtya-, gy�gyszer) �s modern (�dess�g-, �desital-, j�t�kaut�mata-, t�v�-, sz�m�t�g�p-, munka-, sov�nyod�s-) f�gg�s�get.

A f�gg�betegs�g fogalma drogf�gg�s�g n�ven is ismert. �ltal�noss�gban az alkoholt �s a gy�gyszert is drognak nevezhetj�k, lesz�k�tve a fogalmat csak a kifejezetten k�b�t�szerek (marihuana, kokain stb.) a drogok. A droghaszn�lat lehet t�rv�nyes (alkohol, nikotin �s gy�gyszer) vagy t�rv�nytelen (k�b�t�szerek). Huxley veget�l� l�nyeknek nevezi a f�gg�ket, szerinte ezek a szerek megfosztj�k az embert szabads�g�t�l, lekorl�tozz�k motiv�lts�g�t �s a szabad d�nt�s k�pess�g�t, v�g�l rombolj�k az eg�sz szem�lyis�get. Polg�raink legkevesebb 95%-a l�tja nem csak a doh�nyz�s rekl�mj�t, hanem az italoz�s �s k�b�t�szerez�s propag�l�s�t is. Gondoljunk a hatalmas m�ret� hirdet�sekre, a filmekre, ahol doh�nyoznak, isznak, k�b�t�szereznek, ellenpropagand�t (felvil�gos�t� el�ad�st) viszont di�kjaink 40-50%-a kap.

A feln�ttek kb. 65%-a, az �ltal�nos iskol�sok 5%-a, a gimnazist�k 12%-a �s a szakmunk�sk�pz�k di�kjainak 35%-a doh�nyzik rendszeresen. Komoly gondot jelent, hogy di�kjaink tan�rai sem adnak j� p�ld�t!

A feln�ttek kb. 25%-�n�l megjelenik a m�rt�ktelen alkoholfogyaszt�s. Az OM szerint kb. 32 ezer gyermek nyilv�ntartottan vesz�lyeztetett sz�lei alkoholizmusa k�vetkezt�ben. Kisdi�kjaink 2%a, gimnazist�ink 6%-a �s a szakiskol�sok 18%-a rendszeresen, valamint a 14 �v alattiak 40%-a, a 15-18 �ves di�kok 60%-a alkalmilag fogyaszt alkoholt. A rendszeres alkoholfogyaszt�kn�l �t �v alatt f�gg�s�g alakul ki, szervezet�k nem k�pes zavartalanul m�k�dni a megszokott alkoholmennyis�g n�lk�l. Az alkohol hat az agysejtekre �s a m�j m�k�d�sre, emelkedett hangulatot v�lt ki, cs�kkenti az egy�n g�tl�sait, rontja mozg�s- �s besz�dkoordin�ci�j�t, kritik�tlann� �s agressz�vv� teszi, alusz�konys�got v�lt ki. Ha az �let neh�zs�gei az alkohol mennyis�g emel�s�t s�rgetik, alkoholm�rgez�st (eszm�letlens�g, hal�l) is kiv�lthat.

A drogfogyaszt�s orsz�gosan alapvet� probl�ma. Dr. Teleki B�la felm�r�sei (1998) szerint tizen�veseink 55%-a doh�nyzik, 35%-a fogyaszt alkoholt �s 13,5%-a k�b�t�szerezik. K�b�t�szerhez fiataljaink az iskolaudvarban �s a diszk�ban jutnak.

F�gg�betegs�gek sor�ba iktatj�k egyesek az idegrendszeri zavarokat, mint pl. a neurotikus t�neteket (szorong�sok, depresszi�, aszoci�lis magatart�s), a p�tcselekv�seket (�jszop�s, k�r�mr�g�s, hajt�p�s, sz�jharapd�l�s, on�nia), neurotikus szerkezetk�pz�d�seket (depressz�v �s k�nyszerneur�zisok, skizoid t�netek ifj�korban. Az idegrendszeri zavarok k�z�l "divatbetegs�g" a sov�nyod�s-betegs�g (anorexia nervosa), amely a fiatal l�nyokn�l terjedt el, k�l�n�sen az 1970-es �vekt�l, b�r a jelens�g ismert 1873-�ta.

2. H�TT�R

A f�gg�betegs�gek m�g�tt a fogyaszt�i t�rsadalom mammonja �ll. Mindent megszerezni, minden lehet�s�get megragadni, mindent �lvezni.

A f�gg�betegs�gek �ldozatai azok k�z�l ker�lnek ki, akik unatkoznak �s az �ress�g �rzete ker�tette �ket hatalm�ba, nem rendelkeznek meghitt csal�di k�rrel, gyermekb�ntalmaz�s r�szesei, nincs hat�rozott �nazonoss�guk, vagy a leszakad� csoportokhoz tartoznak. Az ilyen egy�nek vesz�lyeztetetts�ge t�zszer nagyobb, mint az egy�b t�rsadalmi r�tegekhez tartoz�k�. A f�gg�betegek f�k�pp az alacsony t�rsadalmi r�tegekb�l val�k, illetve a gazdagok, munk�ba temetkez� sz�l�k gyerekei. Meg�llap�thatjuk, hogy a drogfogyaszt�k a l�nyegesen rossz vagy a l�nyegesen jobb tanulm�nyi eredm�ny� di�kok k�r�ben tal�lhat�k. S�lyos probl�m�t jelent a sz�l�k f�gg�betegs�ge mellett nagy elfoglalts�guk, ami a gyermekek elhanyagol�s�hoz �s neveletlens�g�hez, majd a f�gg�s�ghez vezet.

Igen vesz�lyes az �nk�zpont� (narcisztikus) �letszeml�let, amikor �gy v�li az egy�n, hogy minden �rte van, mindent ki kell pr�b�lnia, �lvezni kell az �letet. A csal�dok atomiz�l�d�sa, a tem�rdek v�l�s is r�szben ennek tudhat� be. Ha gyermekeink ezt a mint�t l�tj�k, korai szem�lyis�gtorzul�s l�p fel n�luk. Ennek k�vetkezm�nye lehet a f�gg�s�gi gyakorlat.

A f�gg�betegs�gek h�tter�ben r�szben a modern �letritmus �ll, amely megr�vid�ti az egy�nek �letter�t, korl�tozza mozg�sszabads�g�t, lesz�k�ti j�t�kter�t, �v�-v�d� nevel�si st�lust sugall, �s szinte fogyaszt�sra k�nyszer�t. A jelen t�rsadalmi k�rnyezet (an�mia �s �rt�kzavar, droghaszn�lati mint�k, rekl�m �s m�dia, jogi szab�lyoz�s, a t�rsadalom droghaszn�latnak kedvez� attit�dje) is kedvez a f�gg�betegs�gek terjed�s�nek. A csal�di h�tt�r (sz�l�k iskol�zatlans�ga, egzisztenci�lis neh�zs�gek, �rzelmi kapcsolatok ridegs�ge, devi�ns jelens�gek) is a f�gg�betegs�gek fel� sodorja f�k�pp a gyermeket �s fiatalt.

A sov�nyod�s-betegs�g (anorexia nervosa) h�tter�ben a modem t�rsadalom fogyaszt�, individualista, feminista, fogy�k�r�s, testedz� �s narcisztikus eszm�i �llnak. A beteg f�lelmekkel, �rv�nyes�l�si k�nyszerrel van teli �s a divat szor�t�s�ban szenved.

3. GONDOZ�S

A K�b�t�szerellenes Vil�gnapot j�nius 26-�ra tette az ENSZ.

A f�gg�betegs�gek leghat�sosabb prevenci�ja a csal�dok szerkezet�nek �s �letvitel�nek pozit�v v�ltoz�s�nak t�mogat�sa. A stabil �s meleg l�gk�rrel rendelkez� csal�dok gyermekeit kev�sb� vesz�lyezteti ez a probl�mak�r. Emellett az orsz�gos rendezv�nyeket is t�mogatni kell, amelyek a f�gg�betegs�gek megel�z�s�t szolg�lj�k. A civil szervezetek �s egyh�zak sokat tehetnek ebben az ir�nyban. A prevenci� f� �tvonal: a gyermekek, fiatalok �s feln�ttek �nbizalm�nak er�s�t�se, k�pes�t�s a lemond�sra, a hat�rok �s korl�tok elfogadtat�sa, a kudarct�r�s er�s�t�se, az �rzelmek pozit�v m�don t�rt�n� kifejez�se. A f�gg� betegs�gek prevenci�j�t idejekor�n, m�r �vod�skorban el kell kezdeni.

Az alkoholizmus gy�gy�thatatlan betegs�g abban az �rtelemben, hogy a beteg - a m�regtelen�t�s, ter�pia, �s reszocializ�ci� hat�s�ra normaliz�lhatja �let�t, de soha egy csepp alkoholt sem fogyaszthat. Akkora a szem�lyis�g torzul�sa, hogy "szoci�lis (m�rs�kelt) iv�ssal" nem k�pes megv�ltoztatni eddigi �letvitel�t. A k�b�t�szer er�sen �s gyorsan roncsolja az egy�n eg�szs�g�t. Kigy�gyul�s csak a k�z�ss�g bevon�s�val lehets�ges. �rv�nyes ez a gy�gyszerf�gg�kre is. A f�gg�betegek gondoz�s�ra sz�rmos program �ll rendelkez�s�nkre. llyen pl. a rend�rs�g, Amerik�b�l. �tvett DADA (doh�nyz�s, alkohol, drog �s AIDS) program, a szint�n amerikai CHEF Hungary program az alkoholizmus �s k�b�t�szer fogyaszt�s megel�z�s�re, a sz�mos �letviteli strat�gia, valamint a N�vtelen Alkoholist�k, stb. Egyh�zi mint�ra Rehabilit�ci�s Otthonokat kell fel�ll�tani �s az ut�gondoz�st is meg kell szervezni. A drogambulanci�k, a k�rh�zak pszichi�triai oszt�lyait �s a karitat�v szervezetek m�k�d�s�t t�mogatni kell hat�sosabban. A szakorvosi ell�t�s mellett a f�gg� betegek seg�ts�g�re sietnek az alkoholista- �s drogment� szolg�latok, a k�l�nb�z� t�rsadalmi szolg�latok (pl. Lelki-seg�ly Telefonvonal), egyh�zi (J�zan �let Eg�szs�g �s Csal�dv�d� Sz�vets�g, R�V Szenved�lybeteg-seg�t� Szolg�lat, Szenved�lybetegeket Ment� Szamarit�nus Egyes�let, lsz�kosment� Misszi� stb.) �s civil szervezetek A fekv�beteg gy�gyint�zetben kezelt, illetve rehabilit�ci�s int�zm�nyben gondozott szenved�lybetegeket, azaz az int�zm�nyi kezel�s �s gondoz�s megel�z�se miatt r�szorul�kat a Szenved�lybetegek Nappali Int�zm�nye reszocializ�lja (1993. �vi 111. trv. 79.�).

A k�vetkez�ket aj�nlom:

1)      A megel�z�st meg kell szervezni. Az orsz�gban nincs ilyen jelleg� int�zm�nyrendszer.

2)      Meg�llap�t�st nyert, hogy a kiegyens�lyozott csal�dban �l�k kev�sb� vesz�lyeztetettek. Ez�rt t�mogatni kell a polg�ri, kiegyens�lyozott csal�dokat.

3)      Er�s�teni kell a t�j�kozotts�got a f�gg�betegs�gekkel kapcsolatban. Az eg�sz t�rsadalom (m�dia, egyh�zak, iskol�k, civil szervezetek) k�teless�ge.

4)      A fiatalok �s feln�ttek szabadidej�t szervezni kell: sporttal, �sz�ssal, sz�nk�z�ssal, t�r�kkal, ak�r �jszakai pingpongoz�ssal.

5)      Jelen helyzetben legt�bbet a kort�rs seg�t�k, az egyh�zak �s a civil szervezetek tesznek a megel�z�s�rt, s�t gondoz�sukban is oroszl�nr�szt v�llalnak, ez�rt �llamilag hat�sosan kell t�mogatni munk�jukat.

6)      Mivel az iskola �s a diszk� ide�lis terep a "beetet�k", a "k�n�lgat�k" sz�m�ra (az 5-8-os di�kjaink 35,7%-a rendszeres diszk�l�togat�!), biztos�tani kell az iskol�k �s diszk�k, valamint k�rny�k�k fokozott v�delm�t.

Az �ngyilkoss�g a hal�l nem term�szetes m�dja, amely el�re megfontolts�got felt�telez. Orsz�gunk �ngyilkoss�gi mutat�i 1 870 �ta a vil�g �lvonal�n �llnak, s�t emelked� tendenci�t mutatnak, legal�bb is 1995-ig. Vil�gszerte elfogadott a 30 sz�zezrel�k alatti sz�m. Haz�nkban, 1969-ben 33,1, 1970-ben 34,4, 1990-ben 45 sz�zezrel�k az �ngyilkosok sz�ma. A fiatalok k�r�ben is elterjedt betegs�g. Budapesten a 10-14 �vesek vezet� hal�lokai: (1) baleset, (2) daganat, (3) �ngyilkoss�g, a 15-19 �vesekn�l viszont: (1) �ngyilkoss�g, (2) baleset �s (3) daganat. Az �ngyilkoss�gi k�s�rletek m�g gyakoriabbik: 27%-uk fi�, 73%-uk le�ny. A fi�k a durv�bb eszk�z�ket (akaszt�s, l�g, g�z, a l�nyok az enyh�bb (altat�k) �npuszt�t� eszk�z�ket v�lasztj�k. Az �ngyilkoss�g leggyakoribb m�dja az �nakaszt�s, ezt k�veti a gy�gyszerek beszed�se, ezt k�veti a m�lybeugr�s, ritk�bb az elg�zoltat�s, l�fegyver �ltali hal�lnem. Gyermekeink �s ifj�s�gunk igen vesz�lyeztetett: 22%-uk nem sz�m�that sz�leire, 21 %-uk j�v�j�t rem�nytelennek l�tja, 28%-uk ellens�ges be�ll�totts�g� �s c�ltalan, 38%-uk nem ig�nyli a besz�lget�st sz�leivel, 19%-uk k�nytelen teljesen egyed�l birk�zni gondjaival, 52%-uk mag�nyoss�gra panaszkodik, 77,3%-uk c�ltalan bolyong�ssal t�lti szabadidej�t.

�letc�ljuk a p�nz (63,4%), a h�rn�v (20%), 16,6%�uknak semmilyen c�lja nincs.

2. H�TT�R

Az �ngyilkosok c�ljai k�l�nb�z�ek: figyelemfelkelt�s, k�rnyezet b�ntet�se, menek�l�s a probl�m�k el�l, �npuszt�t�s. Ugyanez �ll az okokra: Ismeretesek olyan szekt�k, amelyek k�zvetlen�l vagy k�zvetetten okoznak �ngyilkoss�got. �ltal�ban az "�ldozatok" csal�di h�ttere (50%), k�rnyezete szoci�lisan terhelt vagy erk�lcstelen (szeg�nys�g, munkan�lk�lis�g, alkoholiz�l�s, b�n�z�s stb.), szeretethi�ny s�jtja �ket, nevel�si hib�k (ver�s, b�ntalmaz�s, szexu�lis zaklat�s) bor�tj�k ki �ket, helyzet�k kil�t�stalan, fiatalokn�l a szerelmi b�nat, vagy "divat" (t�rsak hat�sa) is hathat.

Az �ngyilkoss�g el�jeleire oda kell figyelni: �ngyilkoss�gi k�s�rlet m�r el�fordult a csal�dban (61 %), m�s tagok is vesz�lyeztetettek, hirtelen fell�p� ked�ly- vagy viselked�s-zavar, besz�l az illet� terveir�l, m�lab�ban (depresszi�) szenved, rossz jegyeket halmoz a di�k, bar�ti k�r�ben �ngyilkoss�gi k�s�rlet �t�tte fel a fej�t, stb.

K�zeli milli� ember depresszi�s Magyarorsz�gon, �s a jelens�g tereb�lyesedik. Vizsg�lt�k, hogy biol�giailag k�dolt-e n�p�nkben a depresszi�? T�nylegesen �ngyilkos n�p-e a magyar? - Most is ugyanazt v�laszolhatom: Bizonyos, hogy �rz�kenyek vagyunk. �szint�k �s kem�nyek. Ez�rt k�nnyebben t�r�nk. �rz�kenys�g�nket er�s�ti a sz�mtalan megpr�b�ltat�s, amiben r�sz�nk volt �s van. Eddig azonban mindig kil�boltunk bajainkb�l. Optimist�nak, humorosnak kell lenn�nk.

3. GONDOZ�S

Prevenci�s feladat els�sorban a csal�dok �letvitel�nek stabiliz�l�sa, hogy min�l t�bb id�t szentelhessenek gyermekeiknek, egym�snak, �rzelmi t�lt�d�s�k fokoz�djon. Ezt k�veti a viselked�si zavarral k�zd�k figyelemmel k�s�r�se, majd a gyermekek, fiatalok �s id�sek �rzelmi kapcsolatainak koordin�l�sa, a f�lelmek �s szorong�sok kiiktat�sa, a probl�mamegold� elj�r�sok tan�t�sa. Az egyh�zak k�l�n�sen hat�konyak a rem�nytelens�g �s c�ltalans�g elleni k�zdelemben. Ment�lhigi�n�s programok bevezet�se is aj�nlatos. A Telefonszolg�lat sokat seg�thet a prevenci�ban. Szorgalmazni �rdemes a laz�t�, levezet� gyakorlatokat: sport, testedz�s, �sz�s, elm�lked�s, besz�lget�s, vita, csoportmunka stb.

Az �llami gondozott fiatalok nagyobb figyelmet ig�nyelnek, mert jobban vesz�lyezteti �ket az �ngyilkoss�g.

Az �ngyilkoss�gi k�s�rletet elk�vetett egy�nek c�l- �s csal�drendszer�t t�k�letes�ts�k, gy�gykezel�sben �s ter�pi�ban r�szes�ts�k �ket. F�k�pp meleg, meg�rt� b�n�sm�dra, szeretetre van sz�ks�g�k.