|
12. / B Tétel
A szerk. 2008.04.28. 08:52
Az alkoholizmus - kialakulásának hajlamosító tényezői, pszichikus és fizikai elváltozások, tipizálás, terápiás lehetőségek.
A szuicidum jelenségköre
12. / B Tétel
Az alkoholizmus - kialakulásának hajlamosító tényezői, pszichikus és fizikai elváltozások, tipizálás, terápiás lehetőségek.
A szuicidum jelenségköre
Visszaélésről szoktunk beszélni, ha valamit társadalmi tilalom vagy erkölcsi megítélés ellenére fogyasztunk, vagy teszünk, csak a kellemes hatása miatt; vagy ha ennek érdekében nem rendeltetésszerűen nyúlunk hozzá.
A hozzászokások, a szenvedélyproblémák a visszaélésnél kezdődnek; a könnyelműségnél, a felelősségnél, a meggondolatlanságnál. A szenvedélyek világában ezek teremtik meg a hozzászokás alapjait.
A hozzászokás már a szenvedélyek előszobája. A szokás mindaddig célszerű dolog, amíg az embert a hétköznapjaiban segíti, könnyíti a dolgait, és amíg nincs kára. A visszaéléshez való hozzászokás minden esetben káros, rendszerint kellemetlen következményekkel jár.
A hozzászokás tünetei:
ˇ Belső értékrend változása:
Amihez rossz szokásként hozzászokunk, annak öröme a személyiség számára felértékelődik, és hiánya erős szükségletként jelentkezik. A hozzászokás megváltoztatja az ember szemléletét, belső értékrendjét.
ˇ Tolerancia:
A hozzászokással együtt jár az. ún. tolerancia. Ez azt jelenti, hogy a szer vagy viselkedésmód kárait, közvetlen mellékhatásait az illető jobban viseli el. Erősebb lesz a kielégülés iránti igény, szükséglet.
ˇ Külső hajlamosító tényezők:
Ha a szer kielégülést keltő, hozzászokást okozó potenciálja nagy, a szerhasználat közvetlen mellékhatásai kicsik, akkor a visszaélés könnyen bekövetkezik, illetve a kisfokú, ritka visszaélésbő1 is gyorsan lehet rossz szokás.
ˇ Ismétlődés:
A hozzászokás minden esetben a szerfogyasztás vagy az adott megszokást okozó viselkedésforma ismétlődését, nagyobb mértékét okozza.
ˇ Hiánytünetek, függőség:
Az egyén függ a szertől, aki már nem tud nélküle élni, vagy nem tud megfelelő kielégüléshez jutni a szenvedélye nélkül. A jó közérzet, az életkedv. függ ilyenkor a szenvedélytől. A függőség úgy is jelentkezik, hogy a szenvedély tárgya iránti igény gyorsan, erősen, gyakran elviselhetetlen erősséggel tör elő. Minél erősebb a hiánytünet, az elvonási tünetek, annál inkább beszélhetünk függőségről.
Hajlamosító tényezők:
ˇ Genetikai hajlamosító tényezők:
Az alkoholtolerancia családi örökség is lehet, ilyen értelemben genetikai oka van annak, hogy bizonyos családokban gyakori az alkoholizmus.
ˇ Szociális minta
Hajlamosító tényező lehet a szenvedély mintája modellje. Bizonyos viselkedésmódokat a családban, felnőttként a szűkebb környezetet figyelve sajátít el az ember. Erősek a kortárscsoportoktól átvett minták, különösen a serdülőkorban.
ˇ Lélektani hajlamosító tényezők:
A nehéz gyermekkor, a szülők hiánya, a gyermekkori viselkedészavarok, a beilleszkedési nehézségek; a gyermekkori neurotikus tünetek, a gyermekkorban elszenvedett lelki sérülések összefüggnek a serdülőkori és fiatal felnőttkori kábítószer-fogyasztással vagy a felnőttkori alkoholizmussal. A lélektani hajlamosság mindig valamilyen örömhiány, örömdeficit.
Az italnak nagy szerepe van a szexuális gátlások oldásában.
Gyakori hajlamosító tényező a szerhasználat.
Megelőzés:
ˇ Elsődleges megelőzés:
Az igazi megelőzés ez lenne. Azt kellene elérni, hogy ki se alakuljon a hozzászokás.
ˇ Harc a rossz minták ellen:
A legjárhatóbb útnak a megelőzésben a hajlam csökkentése látszik. Ennek egyik módja a mintaátadás nehezítése, meggátlása.
ˇ Az iskolai megelőzés:
Fejlettek az iskolai megelőzésre összpontosító programok. Megelőzés összeköthető a neveléssel. Az iskolai programokban a gyerekekkel sok ismeretet is tudnak közölni a szenvedélyekre vonatkozóan. Olyan lelki problémamegoldó, feszültség-levezető, önérvényesítő mechanizmusokat fejlesztik a gyerekekben, amelyek alkalmazása nem teszi számukra szükségessé, hogy droghoz, alkoholhoz, cigarettához folyamodjanak.
Ha a megelőzés és a kezelés lehetséges módjai, rendszerei együtt működnek, és ha a társadalom olyan légkört alakít ki, amelyben megfelelő ismereteket terjesztenek, helyes attitűdöket nevelnek az emberekben, a szenvedélyproblémákat le lehet küzdeni, vagy legalább be lehet szűkíteni.
ˇ Másodlagos megelőzés:
A korai kezelésbe vétel az ún másodlagos megelőzés módja, mert a már kialakult hozzászokást, szenvedélyt próbálja megszüntetni, illetve a tovább súlyosbodást megakadályozni, enyhíteni.
Alkoholizmus
Veszélyeztetettség:
Az ún. alkoholkarrier indulása szempontjából a kritikus időszak a 16-24 életév közé esik. Ez az az időszak, amikor az ifjúnak felnőtté ke11 érnie. Családon kívüli hatások is kellenek az alkoholista magatartásforma kialakulásához. Kell olyan élethelyzet, amely a személyiséget stresszben tartja, amely a személyek közötti kapcsolatokat számára nehezen elviselhetővé teszi.
Ha az alkoholisták számát meg akarják becsülni két közvetett becslési eljárást, alkalmaznak:
- Jellinek-képlet:
A májzsugorodás következtében meghaltak számán alapul és abból becsülik meg az alkoholisták számát.
Alkoholisták száma = májzsugorodásban meghaltak száma *0,60*144
- Ledermann-módszer:
Az ország összes szeszesital-fogyasztásából indul ki. Az egy főre jutó évi alkoholfogyasztáson alapul.
Hazánkban vannak:
- akik nem fogyasztanak alkoholt
- alkalomszerűen fogyasztók havonta legfeljebb 1X isznak
- szociális ivók csoportja mérsékelten alkoholizálnak, időnként spiccessé válnak
- mértéktelenül-ivók: lerészegedők, keményivók
Az alkohollal való visszaélés: (alkohol abúzus)
Jellemzői:
- legalább 3 hónapon át megfigyelhető, folyamatos ivási séma
- az ivás mindennapos szükséglet
- az abbahagyás képtelensége
- legalább két napig tartó lerészegedés
- ivás miatti emlékezet kiesések,
- veszekedések a családban
- munkahelyi hiányzás, munkahely elveszítése, összeütközés a törvénnyel
Alkoholdependencia
- jellegzetes külső jellem
- szív, vese, érrendszer zsíros elfajulása
- gyomorhurut, gyomorfekély
- daganatos betegségek
- magas vérnyomás, cukorbetegség
- hazudnak, kapcsolatuk fellazulnak
Az elvonás:
Az alkoholmentes élet első feltétele a testi elvonás.
Jelei:
- szájszárasság és szomjúság
- hányinger, hányás, hasi fájdalmak, görcsök
- szívdobogás, szívszorulás, melegség, kipirulás
- reszketés, remegés, amely az alkohol hatására csökken vagy teljesen elmúlik
Pszichikai tünetek:
- alkohol utáni vágy
- ingerlékenység, feszültség, túlérzékenység, zavarja minden környezeti inger
- fáradékonyság, gyengeség
- szorongás, félelem,
- levertség, depresszió, öngyilkosság gondolata is felmerül nála
- alvászavar
Kezelés:
A Névtelen Alkoholisták (AA) olyan férfiak és nők társulása, akik megosztják egymással tapasztalatukat, erősségüket-és, reményüket, hogy megoldhassák közös problémájukat és segítsenek másoknak felépülni az alkoholizmusból. Az AA-tagság egyetlen követelménye az ivás abbahagyásának vágya. Elsődleges céljuk, hogy józanok maradjanak és segítsenek más alkoholistáknak a józanságot elérni.
További lehetőségek:
- alkohol ellenes klubok,
- -pszichoterápiás módszerek
Öngyilkosság (suicidum)
Az együttélés feltétele minden társadalomban az, hogy a társadalmi közösség tagjai megtartsanak bizonyos normákat, amelyek megszabják az adott helyzeteknek megfelelő viselkedést. A normáktól való eltérő viselkedés esetén- társadalmi beilleszkedési zavarról beszélünk, devianciának is lehet mondani. Az öngyilkosság a deviáns magatartások közé sorolandó.
Két csoportját különíthetjük el:
- öngyilkosság (suicidum)
- öngyilkossági kísérlet.(parasuicidum)
Öngyilkosságot követ el az, aki életének saját maga vet véget. Ehhez kritériumként hozzátartozik:
- a meghalás tudatos szándéka
- az élet kioltására alkalmas módszer képzete
- az előbbi módszer cselekménysémájának megvalósítása.
Öngyilkossági kísérletről van szó akkor, ha valaki a meghalás, az önelpusztítás szándékával károsítja saját szervezetét, de ennek következtében mégsem hal meg.
Az alábbi okok miatt lehet eredménytelen:
ˇ meghalás szándéka nem elég erős vagy egyértelmű
ˇ végrehajtás módszere nem eléggé hatékony
ˇ a cselekedet hibás vagy nem célravezető
ˇ a halál beállta előtt külső közbelépés a szervezet károsodását megakadályozza, vagy megszünteti.
Elkövetési módok:
Férfiak: durvább elkövetési módok
1) akasztás, zsinegelés
2) méreg
3) leugrás magas helyről
Nők:
1) méreg
2) akasztás, zsinegelés
3) leugrás magas helyről
A két leggyakrabban előforduló súlyosbító tényező az alkohol és a kábítószer.
Krónikus alkoholistává lett egyénnek nincs pénze szeszes italra. Ez a helyzet egy részüket a bűnözés irányában tolja el, más részük ilyen szituációban jut el a végső pontra.
Rádöbbennek, hogy életük elsilányult, értéktelenné, sőt károssá vált, s rövidebb-hosszabb vívódás után megölik magukat.
Bátorítás céljából fogyasztanak szeszes italt, azt remélve, így könnyebb lesz az öngyilkosságot végrehajtani, s biztosabb a halálos végződés is. Az elkövetőknek kb. 10 %-a alkoholos befolyásoltság állapotában volt.
A nem rendszeresen, általában csak alkalomhoz kötötten ívók sikeresen leplezik az önelpusztítás szándékát, a leghalványabb jel sem utal arra, hogy ilyesmire készülne. Történik valami, aminek hatására az illető szokatlanul gyorsan végrehajtja a cselekményt. Mindez pillanatnyi elmezavarban történt.
12-13 éves gyerekeknél a minta utánzásáról lehet szó.
A másik rendkívüli ártalmas tényező, amely az öngyilkossághoz csatlakozhat, a kábítószerezés. A fiatalok körében terjed, s az ifjúságunkat, a jövőnket súlyosan veszélyezteti. Erős hatású, kemény drogok terjedése lassúbb, nyilván magas áruk miatt. Az elkövető az öngyilkossági kísérlet után a kábítószerben keres vigaszt a cselekmény sikertelensége miatt.
Valaki a kábítózás miatti felelősségre vonást követően akarja magát megölni. Kétes helyzetben lévő személy a bűnözés útjára téved, s az ennek következményeitől való félelmében szándékozik az életét feladni. Az öngyilkosságok nagy része Budapesten történik. A megyék közül legerősebben sújtott Pest, BAZ, SZ-SZ-B megye. Legalacsonyabb az öngyilkosság Vas, Nógrád, GY-M-S megyében. Öngyilkosság kevésbé gyakori a felsőfokú isk. végzettséggel rendelkező, szellemi foglalkozásúak körében.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
