14. / B Tétel

A kábítószerfogyasztás okai, tünetei, kezelés, prevenció

A zaklatott nagyvárosi életforma, a felgyorsult életmód, a halmozódó stressz, az életszínvonal változása, az egyénnel szemben támasztott követelmények növekedése miatt az egyén ingerlékenyebb, kevésbé tud alkalmazkodni a környezethez. Túlterheltté, szorongóvá válik. Ahhoz, hogy ezt az állapotot el tudja viselni, alkoholhoz, droghoz fordulhat. Kezdetben feszültség oldására, később a valóság feledtetése miatt. Az örömszerzés a cél.

Szenvedély

Valamilyen lelki betegség öngyógyítási vagy kompenzációs kísérlete.

Amikor már betegség, pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai szakterülethez tartozik.

Minden szenvedélynek kultúrtörténete van. A társadalom tolerálja vagy intolerálja.

Minél korábbi fázisban történik a beavatkozás, annál jobb a gyógyulás prognózisa. A megelőzés hatékonyabb, mint a terápia.

Néhány fogalom

ˇ      Mérték: mértékletes fogyasztása a szernek

ˇ      Visszaélés: a társadalmi tilalom, az erkölcsi normák ellen fogyaszt, tesz a kellemes hatás érdekében

ˇ      Kockázat: a visszaélés az örömszerzés miatt történik és a pillanatnyi élvezetért vállalja a későbbi rosszat

ˇ      Hozzászokás: a visszaéléshez való hozzászokás azt jelenti, hogy vállalja a testi-lelki ártalom veszélyeit és olyan szokásokat alakít ki, ami a normális cselekvéstől eltéríti

ˇ      Tünetek: ha a tünetek megjelennek, azt jelenti, hogy az egyén belső értékrendje is megváltozik. A tünetek a szenvedélybetegség jellegétől függenek

ˇ      Tolerancia: az ártó hatást az egyén egyre jobban elviseli, fokozatosan hozzászokik az adaghoz, és mindig nagyobb adagra van szüksége a kívánt hatás eléréséhez.

Vannak külső és belső hajlamosító tényezők

Külső:

v     környezete, ami kultúrájában, viselkedésben hordozza a hajlamosító tényezőket

v     a szenvedély kielégítése mögött feszültség húzódik

v     teljesítményfokozás

v     feszültség és teljesítményfokozás együtt

v     izgalom, gátlásoldás

Belső

v     genetikailag is meghatározott, hogy ki mennyire ellenálló. Milyen az egyén alkohollebontó képessége

v     szociális minta

v     a kettő együtt nagyon káros

v     személyiségtípusokban is lehet keresni

Veszélyeztető tényezők:

v     gyermekkorban elszenvedett negatív szülői kapcsolatok

v     szülő hiánya

v     gyermekkori viselkedészavarok

v     gyermekkori neurotikus tünetek

v     személyiségfejlődési rendellenességek

v     korán jelentkező ferde motívumok

v     teljesítményzavarok, önértékelési zavarok

v     lelki sérelmek

Szer közvetlen használata motiválja az egyént:

v     emberi konfliktusok

v     érzelmi veszteségek

v     kapcsolatok megszakadása

v     kudarcok

v     egzisztencia vesztés

v     szexuális gátlás

A szer azonnali hatását kívánja az egyén.

Hozzászokás kialakulása:

v     a családban és a gyermekkorban a családi légkör, a szülői minta, az elszenvedett traumák meghatározóak

v     nemi szerepek, kap-e mintát a nemi identitás kialakulásához

v     család védelme

v     serdülőkor jellegzetes tényezői (érzelmi, pszichoszociális éretlenség befolyásolja a szenvedélybetegségek kialakulását)

v     ellenkulturális csoportok

Szenvedélybetegségek:

v     alkohol

v     dohányzás

v     gyógyszerek

v     élvezeti szerek

v     ételek

v     kábítószerek

v     szerves oldószerek

v     szerencsejátékok

v     izgalomkereső kényszeres viselkedés

v     szexuális addíciók

Speciális ártalmak

Drogfüggőknél: májgyulladás, AIDS, fertőző betegségek, viktimológia jelensége (áldozattá válás), elmagányosodás

Hozzájárulnak ezekhez a szociális károk:

v     családi kapcsolat megromlik

v     törvénnyel szembeszegül

v     rossz szokásokat követik

v     botrányok, a társas kapcsolatukra és az önértékelésre is hatással van

v     a munkája, egzisztenciája veszélyben van

Karrierje:

v     minél tovább tart a hozzászokás szintje, annál nehezebb a gyógyulás, a visszailleszkedési folyamat

v     minél erősebb a szenvedély, annál nagyobbak az ártalmak

A gyógyulás lehetősége annál nagyobb minél korábban történik a beavatkozás.

Ha visszaesésénél az ún. önvizsgálat nem hatásos, akkor szükséges egy olyan kívülálló személytől, egy referenciaszemély segítségét kérni, aki még tud hatni rá. Ilyenkor lehet bekapcsolni a szakembert.

Drogfogyasztás Okai:

§         nagyvárosi életforma

§         felgyorsult életmód

§         halmozódó stressz

§         életszínvonal változása

§         túlterheltség

§         kíváncsiság

§         felnőttek el nem fogadása

§         megoldatlan konfliktusok

§         feszültségek oldására

A családból kitaszított fiatalok, nevelőotthonban nevelkedett fiatalok közül többen fordulnak a drogfogyasztáshoz. A fogyasztók 60 %-a rossz családi körülmények között él.

Drog: drogok azok az anyagok, melyek az élő szervezetbe kerülve annak egy vagy több funkcióját módosítják. (WHO 1997.)

Kábítószer: növényi eredetű vagy szintetikusan előállított anyagok gyűjtő elnevezése, melyek közös tulajdonsága, hogy a szervezetben kellemes érzést, bódult állapotot, túlérzékenységet, érzéki csalódásokat váltanak ki. Kis mennyiségben nyugtatnak, csillapítják a fájdalmat, fokozzák a teljesítőképességet, kábító hatást csak nagyobb mennyiségű anyag idéz elő.

Orvosi felfogás szerint a kábítószer az a gyógyszer, vagy vegyszer, amelyik az élő szervezetben elsősorban a központi idegrendszer működésében olyan változást idéz elő, mely átalakítja az ember személyiségét.

Kialakulásának fázisai

1.      próbálkozó

2.      pszichikai tapasztalatok szerzése (LSD, hallucinogének)

3.      intravénásan használt szerek

4.      a személyt állandóan a drog megszerzése hajtja

Narkománia: narkotikumok állandó vagy periodikus szedése

Toxikománia: periodikus vagy állandó mérgezés, melyet a kábítószer ismételt fogyasztása a okoz

Megszokás, habituáció: az anyag használatának ismétlésére való irányuló kíváncsiság

Drogkarrier: enyhébb szerről, erősebb szerre való áttérés

Fizikai függés:  szervezet megszokása

Szippantás: könnyen párolgó anyagok gőzeinek a belélegzése

Pszichikai függés: szer utáni állandó vágyakozás

Kábítószer-használók csoportjai:

1.      próbálkozók

2.      kényszeres drogvisszaélők

Prevenció

1. elsődleges megelőzés: a drogproblémák megelőzésének legfontosabb területe. Célja, hogy mérsékelje, megakadályozza a nikotin, az alkohol, a "lönféle gyógyszerek és más szerek meggondolatlan használatának további elterjedését. Két fajtája van:

- specifikus megelőzés

- nem specifikus megelőzés

2. Másodlagos megelőzés: célja a veszélyeztetettek felkutatása, a korai orvosi segítségnyújtás. Lényege, hogy csökkentese az előforduló droghasználatok időtartamát, súlyosabb fokra jutását és továbbterjedését.

3. Harmadlagos megelőzés: az utógondozás és rehabilitációs feladatok jelentik. Célja, hogy a közösségen belül csökkentse a megbetegedések után gyakran visszamaradó sérüléseket.

A modern drogmegelőzési, iskolai program 3 tanítási módszerre támaszkodik:

- tényközlésre irányuló módszer: A tanárok célja, hogy a kábítószerekkel és az alkohollal kapcsolatos ismereteket átadják.

- választásra irányuló módszer: lényege, hogy a tanulók beszélgetések, szerepjátékok és

feladatmegoldások során tisztázzák, milyen értékeket tartanak sajátjuknak.

- kutatásra irányuló módszer: a tanulók részvételén alapul. A tanár vezetésével a néhány

tanuló kiválaszt egy témát a narkológia területéről, amit aztán feldolgoznak.

Az iskola a drogproblémák megelőzésének legfontosabb helye.

Rehabilitációs intézmények Magyaroson

- Danaharaszti Rehab. Otthon (kábítószeres, alkoholistákkal foglalkozík;'nói otthon) - Keresztény Otthon

- Emberbarát alapítvány rehab. Utógondozója (szenvedélybetegek részére) - Tétényi úti Kórház Budatétényi Rehab. Osztály

- Kelet-Magyarogi Keménydrogellenes Misszió

- Szegedi Drogambulancia Rehab. v"tth n

- Porvázi Munakterápiás Intézet Dolinai Osztály