15. / A Tétel

A gyermekvédelmi intézmények: hagyományos és sajátságos

HELYZETKÉP

Hazánkban a gyermeklétszám folyamatosan csökken. A veszélyeztetett gyermekek száma a 90-es években mérsékelten csökken, de így is 2001-ben meghaladta a 249 ezret, 107.437 családból. 66,5%-a anyagi okokból, 10, 7%-a alkoholizmus, 11 %-a lakáskörülmények miatt. A gyermeket súlyosan veszélyeztető családi környezetben élő kiskorúakat a gyámhatóságok kiemelik a családból és gyermekvédelmi intézményekbe vagy nevelőszülőkhöz helyezik el. A gyermekvédelmi gondoskodás hatálya alatt állók alig több mint fele nevelkedik intézetekben, esetükben a családba való visszatérésre kevés esély van, mivel szüleik vagy meghaltak, vagy a bíróság megszüntette a szülők felügyeleti jogát. Az intézeti elhelyezés mellett emelkedést mutat a nevelőszülőkhöz való ki helyezés, valamint a diákotthonokba történő beutalás. A veszélyeztetett kiskorúak közel 5%-a kerül az állami gyermekvédelmi gondoskodás valamilyen szintű védelme alá.

A gyermekvédelem visszanyúlik az ókorba, ahol főképp egyházi körök gondoskodtak a veszélyeztetett és kallódó gyermekekről. A kereszténység megjelenésével a szerzetesek feladatkörévé vált az "árvaházak" vezetése. Modem értelemben vett gyermekvédelemről az 1898. évi törvény óta beszélünk. A helyi hatóság feladata felügyelni a dajkaságba adott gyermekek sorsát, fenntartani az árvaházakat és óvodákat, kezelni a gyámhatósági ügyeket. 1919-tőt a gyermekvédelem több tárcához került. A népjóléti tárca az anya­és csecsemővédelem, hadiárva-gondozás, a kultuszminisztérium feladata az óvodai és iskolai egészségügy, a gyógypedagógiai ellátás. Az 1997. évi XXXI. számú törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról tökéletesítette a gyermekvédelmi rendszert. A szabályozás alapelve, hogy a gyermek szüleitől, hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el, a pusztán anyagi okok nem elegendőek.

2. HÁTTÉR

A veszélyeztetettség okai közül az anyagi okok emelkednek ki. A gyermekek 83%-a került ilyen okok miatt a gyámhatóságok nyilvántartásába. Társadalmi okok: bűnözés, kilátástalanság, negatív modellkövetés, erkölcstelenség, értékvesztés, értéktorzulás, szekták negatív hatása, munkanélküliség stb. Családi okok: anyagi helyzet romlása, létbizonytalanság, konfliktusok, válás, családi élet bizonytalansága, beteg, rokkant szülők stb.

 

Iskolai okok: tanulási hátrányok, váltakozó tanítási elképzelések, a tanulás alacsony tekintélye, túlzott követelmény, rossz példa (agresszivitás az iskolában, egyes pedagógusok alkoholizálása stb.) stb. Kortárskapcsolatokra visszavezethető okok: devianciák erősödése (lumpen, csavargó életmód, alkohol, drog, bűnözés), agresszivitás erősödése, divat jelenségek (satanista-, skinhead-szekta).

Az 1997 -es törvénnyel módosultak a gyermekvédelmi ellátás szabályai: megszűntek a régi típusú gyermekvárosok és gyermekfalvak, a gyermekotthonok belső szerkezete családiassá vált, a cél a lakásotthonok kialakítása, ahol 8-10 gyermek él egy lakásban 3-5 nevelő felügyelete alatt. Átszervezésre került a pénzbeli támogatási rendszer, a gyermekjóléti alapellátások, a gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések.

3. GONDOZÁS

Az 1997-es törvény gyermekvédelmi rendszer részévé tette a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátását és a fiatalkorúak pártfogói felügyeletét.

A GYERMEKEK VEDELMENEK RENDSZERE

1. Pénzbeli ellátások

- kiegészítő családi pótlék

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - gyermektant. Megelőlegezése - otthonteremtési támogatás

2. Természetbeni ellátások

- étkeztetés

- ingyenes tankönyv - utazási térítés

3. Hatósági intézkedések a gyermekvédelem keretében - védelembe vétel

- családba fogadás

- ideiglenes hatályú elhelyezés - átmeneti nevelésbe vétel - tartós nevelésbe vétel - utógondozás elrendelése

- utógondozói ellátás elrendelése

- gyermekjogi képviselő elrendelése - nevelési felügyelet elrendelése – örökbefogadás

 

4. Személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátások

A) Gyermekjóléti alapellátás:

- gyermekjóléti szolgálat

- gyermekek napközbeni ellátása - gyermekek átmeneti gondozása Aa) Gyermekek napközbeni ellátása - bölcsőde

- családi napközi

- házi gyermekfelügyelet

Ab) Gyermekek átmeneti gondozása - helyettes szülő

- gyermekek átmeneti otthona - családi átmeneti otthona

B) Gyermekvédelmi szakellátás:

Bb) Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

Bc) Otthont nyújtó ellátás - nevelőszülő

- hivatásos nevelőszülő

- speciális hivatásos nevelőszülő - gyermekotthon - speciális gyermekotthon - lakásotthon

- utógondozói otthon

Bd) Bűnelkövető fiatalok védelme: - fiatalkorúak pártfogó felügyelete - javítóintézeti nevelés

Gyermek és ifjúságvédelem az iskolában és óvodában. Felelőse szociálpedagógusi végzettségű szakember lehet. Főállású munkakört igényel, az eddigi félállással szemben. Feladata: Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett gyermekekről, statisztikákat készít a gyermekek vagy fiatalok iskolai és szociális problémáiról, tágabb értelemben vett drog prevenciót szervez az iskolában, óvodában, kapcsolatot tart a problémakezelő gyermekvédelmi intézményekkel, közvetít a gyermekek és szüleik, a nevelők és gyermekek, a gyermekek és társaik, valamint a problémás gyermekek és az intézmények (iskola, óvoda, nevelési tanácsadó, családsegítő, gyámhatóság, rendőrség stb.) között, felderíti a veszélyeztető okokat és intézkedik, felügyel a gyermekek testi épségére, erkölcsi és szociális védelmet nyújt az iskolába lépéstől a kilépésig.

Gyámhivatalok feladatai: kiskorúak házasságkötésének engedélyezése, kiskorúak családi jogállásának rendezése, apaság megállapítása, kiskorú örökbefogadásának engedélyezése, az örökbefogadás felbontása, a szülői felügyelet gyakorlása, megszüntetése, szüneteltetése, a gyermek elhelyezés ének megváltoztatása, kiskorú végleges külföldre távozása, kiskorú intézeti elhelyezése, kiskorú intézeti nevelésbe vétele, kiskorú ideiglenes hatályú beutalása (ezen 3 esetben a szülők felügyeleti joga sértetlen), kiskorú állami nevelésbe vétele (a szülő felügyeleti joga megvonva), a szülő és gyermeke kapcsolattartásának szabályozása, kiskorú segélyezése, gyámság és gondnokság elrendelése vagy megszüntetése, tartásdíj-igény érvényesítése).