16. / A T�tel

Iskolai szoci�lis munka: mibenl�te, feladatai, folyamatai, h�ttere

Kult�r�nknak �s t�rsadalmunknak -h�rom alapfogalma: a csal�d, a gyermek �s az iskola (pedag�gus). A csal�d a t�rsadalom alapsejtje. Kiegyens�lyozott csal�di k�tel�k �s kapcsolatrendszer n�lk�l nem csak a n�pj�l�t �s a feln�tt, valamint fiatalok szocializ�lts�ga elk�pzelhetetlen, a gazdas�gi stabilit�s is mer� �lomk�p marad. A gyermek pedig a magyar j�v� z�loga, ha nincs elegend� �j sz�l�tt (�vi 180.000 f�), vagy az �j gener�ci� nem kell�en nevelt �s szocializ�lt, nem lesz boldog n�p, sem stabil magyar t�rsadalom, de kreat�v polg�rok (dolgoz�k) sem n�pes�tik be az orsz�got. Az iskola �s a benne dolgoz� pedag�gus kult�r�nk sz�nvonal�nak egyik �pol�ja �s fejleszt�je - egy�b hasonl� jelleg� t�nyez�k mellett.

A gyermek eg�szs�ges fejl�d�s�hez �s kiegyens�lyozott szocializ�ci�j�hoz l�tsz�ks�glet a biztons�g, a stabil sz�l�-gyermek kapcsolat. A bizonytalan �s szorong� gyermek "betokosodik", begyakorolja az �nv�delmet, saj�t k�pzeletbeli vil�g�ba menek�l.

Ha nem is divatos, a min�s�gi munka alapfelt�tele az erk�lcs, a rend �s a fegyelem. Iskol�inkban mind ez csak k�zepes "oszt�lyzatot" kapott 1997-ben 5-�s sk�l�n.

A pedag�gusok sz�mtalan "betokosodott" gyerekkel tal�lkoznak. 1995-ben v�gzett felm�r�sem kimutatta, hogy tan�t�ink munk�j�t leterhelik a POS (nehezen kezelhet�) gyerekek is, akikb�l iskolai oszt�lyonk�nt legkevesebb 2 jut.

A magatart�si �s tanul�si zavarokkal k�zd� �ltal�nos �s k�z�piskol�s gyerekek 66,7%-a f�, a k�b�t�szer-�lvez� 10 egy�n k�z�l nyolc f�, a fiatalkor� b�nelk�vet�k 86%-a szint�n k�z�l�k val�. A fi�knak �ltal�ban rosszabb a k�z�rzete az. iskol�ban, kev�sb� ambici�zusuk, mint a l�nyok. Iskol�ink feminiz�l�dtak. A pedag�gusok z�me n�, akik a di�kjaikn�l a n�ies viselked�st jutalmazz�k, s ez�rt a fi�k h�tr�nyos helyzetbe szorultak. (A fi�kkal szemben eg�szen m�s elv�r�sok vannak. Az �ltal�nos iskol�ig eljutva m�r leszoktatj�k �ket pl. a s�r�sr�l, er�snek kell l�tszaniuk, nem fejezik ki �rzelmeiket.

2. H�TT�R

A gyerekek szociabilit�sa gyenge, amit r�szben a sz�l�kkel val� gy�r kapcsolat, a testv�r- �s bar�thi�ny, valamint az elmag�nyosod�s is okoz.

Gyermekeink mindink�bb vesz�lyeztetettek: alkohol, nikotin, k�b�t�szer m�rgezi �ket, a b�n�z�s Damokl�sz kardjak�nt f�gg fej�k felett. Ma m�r 13-15000 fiatalkor�, �s 4-5000 gyermekkor� b�nelk�vet�r�l tudunk. Sz�muk n�vekszik. Tov�bbi vesz�lyt jelent a terjed� pedofilia, a nemi er�szak, s�t a gyermekgyilkoss�g is.

3. GONDOZ�S

Plat�nt�l (Kr.e. 428-348) �s Arisztotel�szt�l (Kr.e. 384-322) szinte megszak�t�s n�lk�1 v�gigh�z�dik t�rt�nelm�nk�n n�h�ny l�nyeges v�lem�ny a gyermekekr�l eg�szen napjainkig. A nevel�s (1) befoly�solja a gyermek jellem�nek �s szem�lyis�g�nek alakul�s�t, a (2) m�rs�kelt befoly�sol�s �s ir�ny�t�s az eg�szs�ges gyermekfejl�d�s z�loga, s v�g�l a (3) gyermek fejl�d�s�nek vannak bizonyos szakaszai. A k�ztudatban, s�t - sz�mtalanszor - a pedag�gusok tudat�ban sem jelennek meg ezen ismeretek, s emiatt a nevel�s �s iskolarendszer�nk kev�sb� gyermekk�zpont�, ink�bb tanterv �s teljes�tm�nyk�zpont�.

1990-ben Magyarorsz�gon is elfogadtuk az ENSZ Gyermekek Jogair�l sz�l� Nyilatkozat�t. Sajn�lattal kell meg�llap�tanunk, hogy iskol�inkb�l hi�nyzik a szakszer� gyermek- �s ifj�s�gv�delmi terv. Hi�ba l�teznek szoci�lpedag�gus szakemberek, helyett�k a tan�t�k vagy szaktan�rok nyak�ba akasztj�k a gyermekv�delmet. Saj�t oktat�i feladataikkal is - �ltal�ban - t�lterheltek, m�sr�szt, nem igen tudj�k tisztelet a kiv�telnek -, mit kezdjenek a gyermekek szoci�lis probl�m�ival, hiszen szoci�lis k�pzetts�g�k minim�lis

Az iskola feladata, hogy a sz�l�kkel kar�ltve az �letre, ma ink�bb azt mondan�nk "�rv�nyes�l�sre" nevelje a gyermeket. Andor Mih�ly 1998-ban v�gzett kutat�sai kimutatt�k a gyermek �rv�nyes�l�se �s az apa iskolai v�gzetts�ge, illetve az apa �ltal a "t�rsadalmi rangl�tr�n" el�rt helye k�z�tti szoros kapcsolatot. Az is vitathatatlan, hogy a gyermekek (csal�dok) anyagi Helyzete predestin�lja �ket az �rv�nyes�l�sben.

A sz�l�k elv�r�sai az iskol�t�l a rendszerv�lt�s �ta n�vekednek. 1990-1995 k�z�tt a legmagasabb elv�r�s az volt, hogy az iskol�ban megszerzett tud�s seg�tse gyermekeiket az �rv�nyes�l�sben. Az ut�bbi k�t �vben el�t�rbe ker�lt a tanul�k szem�lyis�gfejleszt�s�nek, szexu�lis �s politikai nevel�s�nek k�vetelm�nye. 1990-ben �s 1996ban 20 nevel�si �rt�k k�z�l els� helyre ker�lt mindk�t �vben a gyermekek tisztess�gre nevel�se. A sz�l�i elv�r�sokat l�nyeg�ben al�h�zza a NAT is, amikor az 1995-�s t�rgycsoportok k�z�tt megjelen�ti a "csal�di �letre nevel�st", mint k�vetelm�nyt. Tapasztalatom, hogy - �ltal�ban - ez a feladat az oszt�lyf�n�k�ket terheli, akik k�ptelenek ennek a feladatnak eleget tenni. Szoci�lpedag�gusokat lehetne bevonni ebbe a munk�ba. Aki a gyermekek k�pess�geinek megfelel�en vinn�k ezt a t�m�t oszt�lyonk�nt, heti k�t �r�ban, ak�r t�mak�r�kre osztva, a koroszt�lynak megfelel�en.

Az iskola feladata lenne az is, hogy legk�s�bb a gyermekek 11 �ves kor�ig felk�sz�tse a sz�l�ket gyermekeik csal�di k�rben t�rt�n� "szexu�lis felvil�gos�t�s�ra", illetve, csal�di �letre nevel�s�re.

Ide �rtem a kiel�g�t� ismeretanyag, a m�dszer �s a rendelkez�sre �ll� (b�s�ges) irodalom prezent�l�s�t is. Az iskola k�teless�ge odafigyelni a sz�l�k elv�r�saira, de ne essen ennek �ldozat�ul, �s ne vesz�tse el saj�t identit�s�t a sz�l�k pillanatnyi, divat- vagy r�vid t�v� �rdekei miatt.

Nem sz�ks�gszer� azt sem, hogy az iskolarendszer seg�tse a t�rsadalmi dezintegr�l�d�st, azzal, hogy pl. k�t iskolat�pust hoz l�tre, egyiket az elit, m�sikat az egyszer� polg�rok sz�m�ra, el�re meghat�rozva a gyermekek �rv�nyes�l�si lehet�s�geit. Vonz�v� tehetj�k az iskol�t azzal is, hogy kult�rprogramokat szervez�nk, ahol tal�lkozhatunk a sz�l�kkel, megoszthatjuk vel�k �r�m�ket �s b�natukat, sikereiket �s gondjaikat. A POS gyermekek iskolai kezel�s�ben hangs�lyos, hogy ezen gyermekek sz�leivel k�l�n kell foglalkoznia az iskol�nak. T�bbsz�r besz�lget�sre, tan�cskoz�sra kell megh�vni �ket, esetleg k�z�s kir�ndul�sokat szervezhet�nk sz�l�knek-�s gyermekeknek. Teljesen �rtelmetlen annak a pedag�gusnak az elj�r�sa, aki be�r�sokkal "bomb�zza" a sz�l�ket. Iskolai rendezv�nyeket �rdemes szervezni, amelyre szeretettel h�vjuk a sz�l�ket is. A kapcsolat jav�t�s�t szolg�lj�k ezen alkalmak, valamint saj�ts�gos helyzetben figyelhetj�k meg a sz�l�k �s gyermekeik interakci�j�t, ami azut�n seg�thet a pedag�gusnak a gyermek hat�sosabb nevel�s�ben.

Az iskolai szoci�lis munka feladata: Er�s�ti a di�kok szem�lyis�g�t �s megk�nny�ti az oktat�k nunk�j�t. A di�kokat fog�konyabb� teszi az iskol�ra, s az iskol�t is �rz�kenyebb� teszi a di�kok probl�m�ira. R�d�bbent az iskola korl�tjaira (kedvez�tlen tanul�si felt�telek, t�lzott k�vetelm�nyek, egyoldal� ir�nyults�g csak az ismeretszerz�sre �s a di�ks�g �rzelmi vil�g�nak h�tt�rbe helyez�se, megromlott tan�r-di�k viszony, kr�zishelyzet egy-egy egy�nben vagy oszt�lyban). A sz�l�k elv�r�sait is k�zben tartja. Seg�ti a gyermekek �s ifjak szoci�lis integr�ci�j�t, kieg�sz�ti (helyenk�nt korrig�lja) a csal�di �s iskolai nevel�st. Szorgalmazza a pszichoszoci�lis neh�zs�gek (viselked�si, szem�lyis�g- �s tanul�si zavarok) megold�s�t.

A szoci�lpedag�gus sz�mol A kezdeti neh�zs�gekkel (megnem�rt�s, idegenked�s az "�jt�l", idegen "test" a tan�ri karban). Egy�ttm�k�dik a k�ls� szakemberekkel �s az oktat�kkal, gyerekekkel, sz�l�kkel. Csoportmunk�t v�gez. Kliensei sem mindig kezes b�r�nyok (nem motiv�ltak, s�t ellens�gesek). Saj�t mag�ban is neh�zs�gek t�madhatnak (t�lterhelts�g, sikertelens�g, hi�nyos tud�s, tervszer�tlen munka). A k�rnyezete sem kedvez mindig (b�rokratikus �gyint�z�s, el��t�letek megbecs�lts�g �s az anyagiak hi�nya).

Csal�d, gyermek �s iskola kulcs szavak. A j�v�be mutatnak.

Az iskola tehetetlen a di�kok halmoz�d� szoci�lis probl�m�ival, sz�ks�ges a szoci�lpedag�gus alkalmaz�sa f��ll�sban.