CSALÁDPED
A szerk. 2008.05.21. 08:44
1/A Családpedagógia - Családi nevelés
A családpedagógia a pedagógia, mint tudomány és gyakorlat egyik ága, amely vizsgálja a nevelés lehetőségeit, módszereit és folyamatait a családban. Egyik lényeges célja, hogy minden család és ennek tagjai pozitív kapcsolatrendszerrel és „kulturális tőkével" gyarapodjon, ami a család klímájának, a családtagok közös tevékenységének fejlesztéséből áll. A nevelés a növelés és növekedés szavaink rokona. Olyan tudatosan megszervezett - szinte az egész életünket átszövő folyamat, amely a nevelt (főképp gyermek és fiatal, de akár felnőtt és idős egyén) testi, érzelmi, értelmi, szociális és vallás-erkölcsi gyarapodását szolgálja. Két fő tényezője van: a nevelt és a nevelő. Mindkettő lehet gyermek és fiatal, de beszélhetünk a magzat, a felnőtt, sőt az idős személy neveléséről is. A nevelő általában felnőtt vagy idős, de a gyermekek és fiatalok is nevelően hatnak egymásra, sőt a felnőttekre is.
A nevelés kölcsönhatást jelent, nem egyirányú utca: a nevelt és a nevelő egyaránt befolyásolják egymás viselkedését.
Mi a fő kérdés a nevelésnél? - A szülők és nevelők meggondolják, hogy mit akarnak elérni, milyen ember legyen gyermekükből? (Persze az eredmény a gyermektől és a környezetétől is függ.
Lehet-e különbséget tenni az értékek között? Vitathatatlanul elsőbbséget élvez az élet, mint érték. Talán második helyre állíthatjuk az erkölcsi értékcsomagot: a tisztességet, az igazmondást, az igazságosságot, a becsületet, a szeretetet, a magántulajdon, a szexuális erkölcsi rend stb. tisztelete. Az érzelmi értékek közé sorolhatjuk a szeretet és megbocsátás képességét, az együttműködést, a szerelmet és barátságot, a boldogság készségét stb. Akarati értékeink a kitartás, az állhatatosság, a döntés képessége stb. Szociális értékeink az együttérzés, az áldozatvállalás, a gyermekvállalás, a közösségi munka és segítés. A természeti értékek közül kiemelkednek a természet szeretete, a természeti és az emberi alkotások (művészetek) védelme stb. Végül az anyagi értékeinket sem mellőzhetjük: a dolgok (ruhák, tanszerek stb.) megbecsülése, az építés és gyarapítás, a pénz takarékos kezelése, mindenek előtt az anyagiak munka általi megszerzésének igénye stb.
Mik a nevelés főbb célkitűzései?
- az önálló életre nevelést, ami a gyermek alapigénye és egészséges fejlődésének követelménye.
- rendszerességre nevelést. Szervezze meg a szülő gyermeke napjait: alvását, terhelését, szabadidejét.
- családi életre nevelje. Lényege a szülök jó példája, a család fontossága, a kölcsönös (anya-apa, szülő-gyermek) egymás iránti önzetlen szeretet. Ide tartozik az egészséges nemi nevelés. Bizonyos, hogy a szexuális felvilágosítás (a gyermek 10. életéve táján) is elsősorban a család feladata. Ide tartozik még a házon belüli és a házkörüli munkák végzésének megtanítása. Nem mellékes a konfliktuskezelés készségének gyakorlása sem.
- A hatékony tanulásra nevelés Ehhez társul a kedvcsinálás, a szükséges körülmények (csend, eszközök, alkalmi segítés, jó óvoda, jó iskola, jó pedagógus, jó példa stb.), a gyermek képességeinek erősítése stb. Hasznos a tanulás technikájának elsajátítása.
Milyen a hatékonyabb nevelésmód a családban?
- Az önkényes (autokrata) családban kizárólag a szülők igényei érvényesülnek. Az így nevelt gyermekek könnyen önállótlanok és másoktól függő egyéniséggé alakulnak, vagy örökös lázadókká lesznek.
- A tekintélyelvű (autoritatív, demokrata) család keresi az egyensúlyt szülők és gyermekek között. Ebben az értelemben a szülői tekintély azt jelenti, hogy irányítanak, fejlesztő követeléseket állítanak fel, követeléseiket megindokolják, gyermekeiket bátorítják, de elvárják tőlük az önállóságot és az alkalmazkodást.
- Az engedékeny (ráhagyó, lessez-faire, passzív) Ebben a légkörben nevelkedett gyermekek szociálisan alig érzékenyek, önállótlanabbak, hajlamosabbak az önkényeskedésre és dühöngésre.
- harmonikus családi légkör, ahol a szülők és gyermekeik között nagy az összhang, úgy tűnik, mintha a gyermekek lesnék szüleik óhaját és fordítva. Ebben a családban a személyek kimagasló értékrenddel bírnak, kölcsönös kommunikációjuk magas fokon áll, a szülők és a gyermekek is - a maguk szintjén - érettek.
A család az élet talpköve, a társadalom alapsejtje. Ha az utód megszületett, szüksége van anyára és apára, testvérre, unokatestvérre, nagymamára. Valakire, akihez vér szerinti kötelék, a legkorábbi emlékek és a megrögzött - bár néha ellenérzésekkel telített és hézagos - szeretet fűzik.
1. az emberek természet adta együttese, 2. gazdasági közösség, 3. az ember teremtő mühelye.
A hagyományos családot két különböző nemű szülőből és a hozzájuk tartozó gyerekekből áll, de minden család, legyen apátlan, anyátlan vagy egyszerűen csak furcsa, csodálatosan felépített szervezet (rendszer).
A jó család legfontosabb erénye, hogy az utódokat felkészíti, majd szabadon •engedi: hagyja, hogy magabiztosan, egyedül és ne szegett szárnnyal induljanak. Alapítsanak új családot. Boldogságukat és erejüket adják át tovább nemzedékről nemzedékre!
Mitől lesz család a család?
A családdá válás nem egyik pillanatról a másikra történik. Nem létezik mesebeli „terülj-terülj" család (tenné hozzá fanyar mosollyal nem egy mostohaszülő). Miért is létezne? Tehát, fokozatosan kialakul a család. A család nő, a csapat kiépíti erőit. Az építőkövek önmagukban nem ideálisak, de az egésznek működő egységgé válik: amelyben helye van az önzőnek, az idegesnek, a lustának, a könyöklőnek egyaránt.
És van még valami. A család lelke a házasság: egy férfi és egy nő szeretetközössége
A társadalom érdeke, hogy sürgősen intézkedjen a család érdekében. Segítse a család stabilitását, és a születések számának emelkedését. (1) Az adókedvezmények növelésével (2) A gyermektelen felnőttek megadóztatásával. (3) A harmadik gyermek születésekor lakásvásárlási támogatás. (4) A GYES vásárló értékét hathatósan emelni, hogy az egyedül nevelő el tudja belőle tartani gyermekét! (5) A szülések hathatós támogatása stb. Lényeges A Család tekintélyének, a hűség, a konfliktuskezelési készség növelése, Valamint a „válási kedv" lefokozása a média útján is.
Mitől boldog a család?
A család boldogságának záloga a szeretetteljes kapcsolat a családtagok között. Az ilyen közösségben egymásra igényt tartanak, kölcsönösen megelégedettek, erős az összetartozás tudata. Más szóval: a bizalom, a melegség, a nyíltság, a szabad és gyakori beszélgetés (kommunikáció), egymás támogatása, a kölcsönös megbecsülés és kevés konfliktus uralja.
Fenntartható a férfi és a nő szeretetközössége - a házasság?
1837-ben a 28 éves Charles Darwin listát szerkesztett a házasság előnyeiről, és hátrányairól (Purves, 24-29.). Az előnyök között szerepelt: „Gyerekek (ha Istennek úgy tetszik), - állandó társ (öregkori barát), aki érdeklődik a másik iránt, - a szeretet tárgya, -játszótárs (a kutyánál mindenesetre jobb), — otthon és valaki, aki rendben tartja, - muzsika öröme, asszonyi fecsegés. Mindez jót tesz az egészségnek. A rokonok kötelező látogatása és fogadása viszont szörnyű veszteség."
Aki megházasodik, kétségtelenül más ember lesz. Lehetősége nyílik arra, hogy megvalósítsa önmagát a családi közösségben és az utódnemzésben.
Mi marad a szexualitás öröméből a házasságban?
Minden esetben a baj az, hogy az antibébitabletta feltalálása óta az örömöt, a szerelmet túlságosan és élesen elválasztottuk a szex csupasz, biológiai rendeltetésétől. Korunkban túlhangsúlyozzuk, és féktelenül élvezzük a szexualitás nyújtotta örömöket. Részben ennek következménye, hogy sokan - legalább is - elodázzák a házasságkötést és családalapítást, megelégszenek az élettársi viszonnyal, mások a családban sem vállalnak gyermeket, vagy beérik eggyel
A szexualitás boldogító élvezését a családban gátolja a szabadosság (hűtlenség), de a mértéktelen alkohol- és a kábítószerfogyasztás is.
Mit jelentenek a belharcok a családban?
Jellemző ránk, mai emberekre, hogy keverjük a vitát a veszekedéssel, a szexet a hűtlenséggel, a problémamegoldást a megoldás előli meneküléssel. A helyzet attól válik kínossá, hogy generációnk komolyan vallja, mindig minden érzésünknek hangot kell adnunk, és az önfegyelem káros az egészségünkre. Nem vesszük észre, hogy másképpen is alakíthatnánk családi életünket
|