3/A   A csal�d k�ls� rendszer�nek szerepei

A csal�d k�ls� rendszer�nek f�bb tagjai a t�gabb csal�d: els�sorban a nagysz�l�k, nagyn�nik, az any�s �s ap�s stb. Ezekre nagy sz�ks�ge van mind a h�zasp�rnak, mind a gyerekeknek.

Mire j� az any�s �s az ap�s?

Bizonyos, hogy minden sz�l� azt akarja, hogy a gyereke boldog legyen. Hallgassunk a j� tan�csukra! �m, hogy melyik v�lem�ny�k j�, azt a fiatal p�r d�ntse el! Ha viszont h�zass�goddal baj van: a sz�l� (k�l�n�sen �desany�d) nem a megfelel� ember, akivel megvitathatn�tok a helyzetet.

Szerencs�s eset, ha a sz�l�k feln�tt �s h�zas gyermekeikben felfedezik nagy bar�taikat. K�lcs�n�sen hatnak egym�sra �s gazdag�tj�k egym�st. Az ap�ssal �ltal�ban k�nnyebb a dolgunk. Persze, vele is ujjat h�zhatsz, ha nagyon akarod.

Milyen a j� nagysz�l�?

Legal�bb h�rom t�pust k�l�nb�ztet�nk meg. Els� helyre tehetj�k a kiseg�t�, vagy „rendelkez�sre �ll� nagysz�l�t", aki unok�ja oldal�n �ll, kicsit k�nyezteti, mert szereti, ugyanakkor a csal�di b�lcsess�g k�tforr�sa az ifjabb gener�ci�k sz�m�ra.

M�r nehezebb eset a „r�teleped� nagysz�l�", mindent jobban tud, mint a sz�l�, s�t „bek�lt�zik" unok�ja szob�j�ba, mindent�l - m�g sz�leit�l is -v�delmezi, menthetetlen�l elk�nyezteti.

Modernked� vil�gunk jelens�ge az „elutas�t� nagysz�l�", aki nyugd�jas �veit a sportp�ly�n �s utaz�ssal t�lti.

Sz�ks�ge van-e a sz�l�knek a nagysz�l�kre?

A fiatal sz�l�k szerelm�k gy�m�lcseivel aj�nd�kozz�k meg a nagysz�l�ket. �r�m�ket abban lelik, ha ezek boldogan fogadj�k ezt az aj�nd�kot, mell�j�k �llnak tan�csaikkal, s�t idej�k fel�ldoz�s�val. Amikor alkalmasint �tv�llalj�k unok�ik fel�gyelet�t, m�g a fiatal sz�l�k kettesben kikapcsol�dnak, sz�rakoznak, egy-k�t napig gyermekeik n�lk�l pihennek, ezzel a fiatalok p�rkapcsolat�nak er�s�t�s�t is el�mozd�tj�k. A sz�l�k - tov�bb� - a nagysz�l�k p�ld�j�n tanulnak sok mindent: meg�rt�bbek, t�relmesebbek, k�zvetlenebbek lesznek gyermekeikhez.

Az unok�knak is sz�ks�ges a nagysz�l�?

R�gen a k�l�nb�z� nemzed�kek   sok  id�t  t�lt�ttek  egy�tt. Gondoljunk csak a nagycsal�dokra. Napjainkban  korcsoportokba  ver�d�nk.   �vod�sok  az  �vod�ban, iskol�sok az iskol�ban, fiatalok a diszk�ban �s az utc�n, feln�ttek a munkahelyen, az id�sek pedig a szoci�lis otthonban tal�lkoznak. A nagysz�l�k mindig a csal�di hagyom�nyok �s a szok�sok �rz�i voltak. Felm�rhetetlen kincset jelentenek az �jabb nemzed�knek. Saj�ts�gos szeretettel (k�nyeztetve) kezelik unok�ikat.

A nagysz�l�knek nincs sz�ks�g�k unok�ra?

az unok�k sokat adhatnak nagysz�leiknek: kibillenthetik �nk�zpont�s�gukb�l, felragyogtathatj�k a napot borong�s eg�k�n. Egyens�lyba hozhatj�k �let�ket, �letkedvvel, s�t �j �letc�llal aj�nd�kozz�k meg �ket.

Sz�z sz�nak is egy a v�ge: a nagysz�l�i st�tus r�v�n mindenki ad �s mindenki kap, k�lcs�n�s a gazdagod�s.

Kik a rokonaink?

Egy bizonyos: rokonokra sz�ks�g�nk van. V�rosiasodott (urbaniz�lt) �s t�lmozg� (mobiliz�lt) vil�gunkban a rokoni sz�lak kusz�ltak.