4/A  Besz�lget�s (kommunik�ci�) a csal�dban

Vannak szinte megval�s�thatatlan tan�csok a „modern szakemberek" r�sz�r�l a csal�di besz�lget�sekkel kapcsolatban. Egyesek a „kultur�lt vit�z�s" h�vei, �m ez a p�rok �s csal�dok 80%-�n�l nem megy. M�sok att�l �vj�k a f�rjeket, hogy „ne hallgassanak a csal�di probl�m�kn�l", ugyanakkor a f�rfiak 80%-a nem sz�vesen teszi ki mag�t csal�di vit�knak.  Ism�t m�sok azt tan�csolj�k, hogy „minden probl�m�t meg kell oldani", b�r tudjuk, hogy a j�l m�k�d� csal�dok 69%-�ban is vannak dolgok, amelyek �vekig megoldatlanok.

Mik a besz�lget�s alapszab�lyai?

1.  Hallgatni — k�rdezni — besz�lni. - L�nyeges, hogy egym�st �s gyermekeinket el�sz�r is meghallgassuk. Komoly odafigyel�s ez, amikor nem csak a szavakra figyel�nk, hanem azok �rtelm�re �s a m�g�tt�k megb�v� �rzelmekre is. A j� hallgat�s annyit jelent, hogy feltessz�k magunknak a k�rd�st: „Mit �rez?" „Mi�rt �rez �gy?" Partner�nk, vagy gyermek�nk �rzi, hogy szeretj�k, s ez �rleli szem�lyis�g�t. A hallgat�s m�v�szet�t k�veti a j� k�rd�sfeltev�s. Azok a k�rd�sek, amelyekre csak igennel vagy nemmel lehet v�laszolni, rosszak. Ehelyett ink�bb nyitott k�rd�sekkel fordulunk egym�s fel�: „Sok�ig k�sz�tetted a leck�t. Mi okozott neh�zs�get?" Ez k�veti a harmadik kommunik�ci�s m�v�szet: a j� besz�d. Engedj�k besz�lni t�rsunkat �s gyerekeinket.

A legc�lszer�bb, ha nem mag�ra az esem�nyre v�laszolunk, hanem azokra a kapcsolatokra, melyeket az esem�ny mag�ban rejt, vagy az esem�nyekkel kapcsolatos �rz�sekr.

Hogyan kezelj�k kett�s �rz�seinket (az ambivalenci�t)?

�ltal�ban k�tf�lek�ppen �rezhet�nk egym�s (h�zast�rsunk, gyerekeink, sz�l�ink, tan�raink) �s mindazon szem�lyek ir�nt, akiknek hatalmuk van felett�k. Egyr�szt szeretj�k �ket, m�sr�szt neheztel�nk r�juk. Ez a kett�s �rz�s, az ambivalencia. Tudnunk kell, hogy k�pesek vagyunk megtanulni �s elfogadni a benn�nk �s gyerekeinkben l�v� kett�s �rz�seket.

Mi a „h�zi tan�cs"?

Th. Gordon azt aj�nlja, hogy a csal�d gyakran besz�lgessen. Hetente t�zz�n ki egy id�pontot, amikor „tan�csot" �l. Minden csal�dtag jelen van, mindenki egyenrang�, mindenki hozhatja a csal�d asztal�ra a tetsz�s szerinti „t�m�t" legyen � kisgyermek, serd�l�, fiatal feln�tt, vagy �ppen sz�l�. Alapszab�ly az, hogy el�sz�r odafigyel�nk a m�sikra, �s pr�b�ljuk meg�rteni egym�st.

Mit mond val�j�ban a gyerek?

Gyerekekkel besz�lgetni k�l�nleges m�v�szet, amelynek saj�ts�gos szab�lyai vannak, az elhangzott mondatok, szavak k�l�nleges �rtelmet hordoznak. A gyerekek kommunik�ci�ja t�bbnyire egy�ltal�n nem „gyermeteg". Rendszerint nem n�lk�l�zi a logik�t, csup�n a benne elrejtett �zenet „k�dolva" van, �s ezt a „k�dot" meg kell fejten�nk.

Hogyan besz�lgess�nk gyerekeinkkel?

A gyerekekkel val� kommunik�ci� �j rendszere a k�lcs�n�s megbecs�l�sen �s a megfelel� k�szs�gek kialak�t�s�n alapul. Mir�l van sz�? - Amikor a gyereket elragadj�k �rzelmei, akkor senkire sem tud odafigyelni. Sem tan�csot, sem vigasztal�st, sem �p�t� kritik�t nem k�pes elfogadni. Azt szeretn�, ha meg�rten�nk, mi j�tsz�dik le benne ebben a pillanatban.

Mik a s�rt� jelz�k �s mik a k�vetkezm�nyeik?

Alapszab�ly az emberekkel val� b�n�sban, hogy senkit nem b�ntunk meg, senkit sem szomor�tunk el. Ha �rzelmi ig�nyeik akad�lyba �tk�znek, vagy agresszivit�st tapasztalnak, elszomorodnak. Vesztesnek �rzik magukat. Erre v�laszk�nt: megtagadj�k az egy�ttm�k�d�st, bez�rk�znak magukba.

Hogyan szab�lyozhatjuk d�h�nket?

� harag m�ly�n streszhelyzetek lappangnak, amelyek fej�nk felett l�gnak, mint Damokl�sz kardja. Eml�ts�k meg a stressz t�l�l�s�nek h�rom szab�ly�t, melyek - m�g a csal�di b�ke idej�n -felk�sz�tenek arra, hogyan viselkedj�nk az �ltal�nos „stressz" idej�n. Ehhez h�rom igazs�got �ll rendelkez�s�nkre.

1. Tudom�sul vessz�k azt a t�nyt, hogy a csal�dtagok id�nk�nt m�regbe hoznak minket.

2. Term�szetes, hogy n�ha m�regbe gurulunk, ezt nem kell sz�gyellen�nk.

3. Jogunk van arra, hogy kifejezz�k azt, amit �rz�nk, egyetlen felt�tellel: amikor haragunkat kifejezz�k,  nem  t�madhatjuk  meg hitves�nk, vagy gyermek�nk szem�lyis�g�t, jellem�t.