2/b. A párválasztás, a család életvitele és főbb nehézségek

A párválasztás alapkérdései

1.  A párválasztás pszichológiája. A tizenévesek az élet teljesen új szakaszába lépnek: okosodnak, nyílnak a világ felé, elindulnak a felnőtté válás útján. Személyiségfejlődésük három jellegzetes vonása van:

ˇ         Az önállóság vágya. Ezt jelzi a szülőkről való leválás erős igénye. Az érzelmek és a tudat középpontjába az „én” kerül. A szülő-gyermek kapcsolatnak meg kell változnia partnerivé kell válnia: az egymás tiszteletére, megbecsülésére és elfogadására kell épülnie.

ˇ         Az önértékelés kifejezése. A serdülőnek bizonyítania kell, hogy ő „valaki”. Gyakran túlértékeli magát, és elvárja, hogy a környezet is értékelje. Különösen függ és tart társai értékítéletétől. Nekik minden áron igyekszik megfelelni.

ˇ         Kiegyensúlyozatlanság Az ingerekre adott reakcióik szélsőségesek, érzékenysége fokozott, érzelmeiben bizonytalan. Környezete szenvedhet emiatt. Nehezen kiszámítható a viselkedése. Ő maga is szenved szélsőségei miatt, aminek gyökere részben a hormonháztartásának és testalkatának gyors változása. Ezek összezavarják őket.

A serdülés fő célja a nemi önazonosulás és a családi életre való felkészülés, melynek során tapasztalt, kiegyensúlyozott, az életnek örülni tudó felnőtté válhat. Főbb pszichikai kísérői:

ˇ         Nemiséggel kapcsolatos fantáziák

ˇ         A fantáziákat követheti az önkielégítés (maszturbáció)

ˇ         A találkák-ezek segítik a fiatalokat a párkapcsolat kialakításában és a házasság megalapozásában

A szerelem ismertető jegyei: boldogság ízét adja, féltékennyé tesz, szexuális kapcsolat vágya, a közös gyermek vágya, a szerelem mulandó.

A jó párkapcsolat feltételei: őszinteség, bensőségesség, kölcsönösség, felelősségvállalás, egymás kölcsönös formálása, alkalmazkodás, önzetlenség, egyenjogúság.

2. A párválasztási érettség. A párválasztási érettség az egyén elég magas fokú fejlettségi szintje. A testet-lelket kielégítő és fejlesztő kapcsolathoz nem elégséges a testi, az ivarérettség, szükséges a pszichoszexuális és pszichoszociális érettség is.

-        a szexuális vagy testi érettség itt valóban az ivarérettséget jelenti és nem a testi fejlődés befejeződését. Szexuálisan, testileg képes a szexuális kapcsolatra az a férfi és nő, akiben egy egészséges nemi, genetikai programozottság, a másik nem felé való őszinte, genetikailag, a gének által is meghatározott ráirányultság él. A nemi szerveik kellően fejlettek legyenek, és normálisan működjenek.

-        A pszichoszexuális érettség jelei:

ˇ    nagyfokú alkalmazkodó készség

ˇ    hangsúlyos kapcsolatfenntartás képesség

ˇ    a személy önállósága, önuralma és önfegyelme

ˇ    önmaga és körülményei kritikus elemzésének készsége

ˇ    felelősségteljes viszonyulás a szexualitáshoz, a másik nemhez, a házassághoz és gyermeknemzéshez

ˇ    a szexualitás aránylag tökéletes ismerete

ˇ    a férfi, ill. női élményjelzések kiértékelésének képessége

ˇ     a siker és sikertelenség feldolgozásának készsége

Az együtt járás, levelezés, beszélgetés ideje lényegesen hozzájárulhat az ismerkedéshez, egymás világának felderítéséhez, összemelegedéshez és az ellentétek csökkentéséhez is.

-        A párválasztás gyakorlatának szokásai

ˇ         sokan szerelemből házasodnak

ˇ         másokat az éretlenség viszi házasságba: „mindenki megházasodik, én is”.

ˇ         egyesek dacból házasodnak

ˇ         akad olyan házasság, amit érdekből kötöttek

ˇ         ma sem ritka, hogy összeházasodnak a szülő vagy ismerős ajánlatára

ˇ         az élet delén nem ritka, hogy „értelmesen”, mérlegelő megfontolásból házasodnak

ˇ         menekülés is lehet a házasságkötés alapja

ˇ         ma is előfordul a félelemből kötött frigy

ˇ         minden korban létezet féktelenség a szexuális terén

3.A párválasztás gyakorlati kérdései. A párválasztás gyakorlati kérdéseivel behatóan Hauck, Teleki és sokan mások foglalkoztak.

-        Összeillik-e két fiatal? Mik a feltételei?

ˇ         A két személy hatalmas empátiája, amellyel megérti, ráérez partnere legbensőbb vágyaira és igényeire

ˇ         A partnerek képesek legyenek kielégíteni a párjuk alapigényeit és legbensőbb vágyait a melegségre, meghittségre, védettségre

ˇ         A jó szándék, hajlandóság arra, hogy párja mellett álljon jóban és bajban, képességeivel szolgálja és kiegészítse őt

-        A szerelmet is meg kell tanulni. Hol tanulhatjuk?

ˇ         a szülők élete a „képeskönyv”, amelyet a szerelemről, házasságról és családi életről kiolvas a gyerek

ˇ         a testvér- és pajtáskapcsolat a családban, óvodában és iskolában

ˇ         a tizenéves kor közepe tájt igazi párkapcsolatokat találunk

ˇ         a tapintatos figyelmesség a szerelem művészetéhez tartozik

ˇ         nagy kincs a derű és humor

-        A próbaházasság hátterében áll:

ˇ         önzés és individualizmus

ˇ         szexrobbanás

ˇ         koraérettség

ˇ         szexlapok, filmek, könyvek, közlemények

ˇ         fogamzásgátló szerek propagálása

ˇ         „szeretet elsatnyulása”

ˇ         másik személy „bekebelezése”

ˇ         a szeretet „mint csapatmunka” szelleme

A család életvitele

1. Család életvitele és a stressz. Az emberi szervezetnek van egyensúlyozó képessége, amellyel őrzi a belső állandóságot. Selye János kidolgozat a stressz elméletet.

a)      A családban elkerülhetetlen a stressz. Az élethelyzetek szokásos stressze a betegség, munkahelycsere, születés, költözködés. A biológiai stressz a szervezet alkalmazkodásával megszűnik, ám a stressz által kiváltott lelki hatás sokáig feszültségben tarthatja a családot. Ez kihat a hitvesek kapcsolatának melegségére, s minden családtagra.

b)      A társadalom problémái lecsapódnak a családban, stresszhelyzeteket és súlyos zavarokat okoznak. Ezek a társadalmi problémák: a szegénység, az anyák munkaviszonyba kényszerítése, a munkanélküliség, a pazarló életmód, az értékrend változása, az urbanizáció, a túlzott mobilitás, az erőszak, pánszexuális szemlélet (olyan életstílus, ahol a hűtlenség, a válás, a család, a féktelenség kap dicséretet)

c)      az emberi szexualitás célja: (1) szaporodás, (2) a házastársak kölcsönös, különös és rendszeres gyönyörűségét szolgálja, (3) a legbensőségesebb, legmélyebb szóbeli és nem szóbeli kommunikációnk módja és alkalma, (4) általa tudatosodik párunk mássága és annak teljes elfogadása, (5) szexualitásunk túláradó, integráló.

d)      külön társadalmi problémaa gyermekvállalás

e)      a pénzszerzés fő eszköze a munka és karrier

2.Egyéniségünk is stresszeket táplál

a)      számtalan stresszhelyzet forrásai vagyunk. Emberi természetünk egyik jellemzője az aggodalmaskodás, a szorongás, félénkség. Aggódunk egészségünkért, házasságunkért, gyermekeinkért, aggódunk utazás előtt és közben. Nem vesszük észre, hogy aggodalmaskodásunk tárgyai általában nem valósak.

b)      életünket és helyzetünknek próbáljuk távolságból szemlélni

c)      nagyon fontos, hogy a pár beszélje meg problémáit. Lényeges a hűség a hitvesek között.

d)      a hitvesek közötti feszültség és a családi viták mögött az önazonosság zavara rejlik. Boldogságunkat az apróságok mérgezik meg, ill. alkotják. De a boldogság mozaikkövei is apróságok: a ragyogó tekintet, a meleg kézfogás, a derűs ölelés, a simogató mosoly, stb. Megoldáshoz vezethet a megbeszélés, elkötelezett szeretet, lemondás saját igényeinkről, érdeklődés a másik iránt, a másik szemével nézés, a megbocsátás

e)      a gyermekkort is megnehezíti a stressz: a betegség, a szülők vitája, a magány, olvasmányaik,a tv műsorok agresszív jelenetei mind megannyi stresszforrások. Világunk teljesítményre irányult, ez komoly gond a gyerekeknek is.

3.Életünk válsághelyzetei Az egyén és a család életvitelében is vannak válságos szakaszok, problémáinkra a megoldást csak a szeretet nyújtja. Néhány válsághelyzet: az öregedés, a változókor (menopauza), a betegség, a halálfélelem, a gyász és gyászmunka (4 szakaszra osztja Kübler: 1-a tiltakozás szakasz, 2-az alkudozás szakasza, 3-a szembesülés szakasza, 4-a megbékélés szakasza). Gyermekeinket sem szabad halálmentes világba ágyazni, mert nem ez a valóság.

4.A család életvitele

A család mind nehezebben képes ellátni eredeti funkcióit. Szüksége van támogatásra, ami az össztársadalom számára is gondot jelent. Mégis életünk bölcsője, nevelődésünk és szocializálódásunk elsődleges színtere a család.

a.)    A mai család életvitele

A mai család helyzete megváltozott, különösen az iparosodás és mobilitás hatására.

Ř      a család életvitelének elsődleges alapelve a szeretet, ami nem más, mint életigenlés, kölcsönös megajándékozás és boldogítás

Ř      a gyermekközpontúság a családi élet második alapelve. A gyermekben valósulnak meg a szülők: a férj igazán férfivé, a feleség igazán nővé válik.

Ř      boldogságra törekszünk. Az is vitathatatlan, hogy a boldogság sokszínű. A boldog családi lét, a boldog házasság minden józan ember szívügye.

Ř      egység a család alapeleme. „egy szív egy lélek”, ezzel igyekszik hangsúlyozni a hitvesek és a család egységét.

Ř      A család biztosít otthont, ami több mint a lakás nagysága és szépsége, igazából melegség, meghittség, biztonság, védettség és gondozás.

Ř      a család élethivatás. A hivatás jelenti a személyek sajátos feladatát és szolgálatát, amivel valaki elsősorban a közösség javára szenteli életét. Életforma ez, amely szeretetből fakad és önfeláldozást követel, túllépi a puszta pénzszerzést és kereskedést. A családról mondhatjuk, hogy „a legújabb és legfontosabb hivatás”.

b.)     A család életvitelének erősítése

Maga a családrendszer támogathatja egyrészt a hitvesek, másrészt az egész család boldogulását, melegségét és boldogságát.

Ř      a család egyensúlyát néhány tényező garantálja

-      a tisztázó vitázás

-      a férj hallgatása

-      minden problémát meg kell beszélni

-      a rossz házasság fenntartása rosszabb, mint maga a válás

Ř      a családi boldogság titka

-        szeresse a különbségeket

-        viseljék el az apró nehézségeket

-        humorérzék

-        fáradozzanak együtt a megoldásért

-        ne csináljunk bolhából elefántot

-        jelentős a vallás

-        szép perceiket elevenen tartják

-        az ünneplés alapvető igény

A család főbb nehézségei

a)      Válás

(1) A válás számtalan ember tragédiája, a gyermekek nevelését és fejlődését megnehezíti, iskolai problémák garmadája származik belőle. A válások nem házasság válságát jelzik, hanem azt igazolják, hogy egyesek individualisták, önkényesek, pusztán örömszerzésre vágynak,a kötöttséget és elkötelezettséget, a társsal együtt töltött idő kevés és minőségében gyenge. Az érvényesülés, a karrier fontosabb, mint a család melege. A média is a válást segíti.

(2) A válás okai: alkoholizmus, partner félrelépése, a párok elhidegülése, korai házasság, agresszivitás, eltérő életfelfogás, beteg gyerek, a férj hosszú távolléte, játékszenvedély, drogfüggőség, anyagiak, betegség, bűnözés, érdekházasság.

(3) Egyre több a „válási árva”, ingerültebbek, apjukhoz menekülnek, könnyebben kerülnek rossz társaságba, baráti kapcsolataik zavartak, 15 %-uk súlyos bűncselekményt követ el, vagy visszaeső bűnözővé válik. A kisgyermekek magukat vádolják, létbizonytalanság kerítheti őket hatalmába, agresszívvá és kiszámíthatatlanná válnak, fejlődésükben visszaesnek. Az iskolás sóvárog az elveszett szülő után, dühét társain, nevelőin tölti ki, iskolai munkáját hanyagolja. A serdülőt megrendíti a válás, legszívesebben szakítana családjával, úgy érzi becsapták. Félti szüleit, fél a szexualitástól, a magánytól, esetleg felelőtlen kapcsolatba kezd.

(4) A válás nem megoldás a felnőttek számára sem. A házastársak többsége nem tud elszakadni volt partnerétől sem gazdaságilag, sem bizonyos közös feladatok ellátását tekintve, de érzelmi téren sem. Negatív élményeik: bizonytalanság és szorongás, gyűlölet és magányosság, bűntudat és megvetettség, nyugtalanság és alvászavar, figyelemzavar és feledékenység, céltalanság.

(5) A kutatók a válást hat állomását különböztetik meg: 1-érzelmi válás, 2-jogi válás, 3- gazdasági válás, 4-szülői feladatok megosztása, 5- közösségi válás, 6- pszichikai válás

b)      Az egyedül nevelés

Az egyedül nevelés nem ritka a gyakori válás, az esetleges özvegység, vagy leányanya-jelenség következtében. Az egyszülős családok aránya hazánkban növekszik.

(1) Egyszülős családtípusok: özvegy, leányanya, elvált, a „látszat ép”

(2) Az egyedül nevelő szülő főbb problémái abból származnak, hogy házasságának vége,és egy teljesen új életet kell kezdenie, amire nem készült fel és nem is készülhetett fel. Az elvált férfiak 80%-a, a nők 70%-a keres új párt.

(3) Miért keresnek párt az elváltak?

ˇ         megismert és megszeretett egy személyt

ˇ         társat keres, akiben bízhat, akivel boldog lehet

ˇ         úgy véli, egyedül nem megy tovább, ez így túl sok

ˇ         magára maradt, mindenki elfordul tőle, a családja is

ˇ         a gyermeknek szüksége van apára, anyára

ˇ         neki is szüksége van férjre, feleségre

c)      Az újraházasodás

Az újraházasodás kombinációi

ˇ         gyermektelen elváltak 20-as éveik elején

ˇ         gyermekes személyek 20-40 éveikben

ˇ