7/b. A csal�deg�szs�g alapk�rd�sei

A csal�deg�szs�gtan a csal�d teljes „fizikai, lelki �s szoci�lis j�l�ti �llapot�val” (WHO) foglalkozik. Megismerj�k az eg�szs�ges �letvitel, a betegs�gek kiv�d�s�nek lehet�s�giet. Ide soroljuk a szexu�lis nevel�s k�rd�sk�r�t is.

Az eg�szs�g nagyon fontos, a legfontosabb. Twaddle azt mondta: eg�szs�ges az, akit nem j�l vizsg�ltak meg. Statisztikai szeml�let szerint az az �llapot az eg�szs�ges, amelyik statisztikailag a leggyakoribb. Az optimista szeml�let rem�li, hogy az eg�szs�gesek vannak a legt�bben. Sz�z defin�ci� sz�letett m�r, de egyik sem k�pes teljesen visszaadni mindazt, ami esz�nkbe, sz�v�nkbe villan, ha azt halljuk eg�szs�g. „Az eg�szs�g az egy�n optim�lis teljes�t�k�pess�g�nek �llapota, ami azoknak a szerepeknek �s feladatoknak a bet�lt�s�re teszi k�pess�, amelyekre szocializ�l�dott”.(Parsons) „Az eg�szs�g egy olyan �sszetett fogalom, amely az emberi �let k�l�nb�z� szintjei k�z�tti kapcsolatokat fejezi ki, legal�bbis az egy�n kapcsolat�t �nmag�val, saj�t test�vel, k�rnyezet�vel �s embert�rsaival, kort�rsaival.”(Lander �s Wenzel)

Mi�rt fontos az eg�szs�g:

�         nem vagyunk egyed�l

�         vannak, aki sz�m�tanak r�nk

�         vannak, akik bel�nk helyezt�k a bizalmukat

�         vannak, akik bel�nk �lt�k idej�k �s energi�juk egy r�sz�t (sz�l�k)

�         vannak, akiknek a mi energi�nk �s id�nk kell, hogy n�vekedhessenek (gyermekeink)

�         van, aki vel�nk egy�tt akar kiteljesedni �s n�vekedni a szeretetben (h�zast�rs)

�         nem mag�n�gy, hogy mit teszek testemmel-lelkemmel, rombolom-e g�zer�vel, vagy er�s�tem

Haz�nkban kiugr�an magas az orvos-beteg tal�lkoz�sok sz�ma, egy emberre h�romszor annyi megbeteged�s esik, mint az EU-ban. A hal�loz�si statisztik�r�l pedig jobb, ha nem is besz�l�nk (f�rfiak 66 �v, n�k 75 �vet v�rhat mag�nak �tlagosan).

Megfigyel�sek szerint azok az eg�szs�gk�ros�t� magatart�sform�k, amelyek ma legink�bb vesz�lyeztetnek benn�nket, 16-20 �v k�z�tt kezd�dnek, fiatal feln�tt korra (20-25 �v) r�gz�lnek, kb. 15 �vig alattomosan rombolnak, 40 �ves kor k�r�l kezdenek panaszokat okozni �s 55-65 �v k�r�l hal�lt. Ma Magyarorsz�gon az 55-65 koroszt�ly hal�loz�sa vil�gviszonylatban is kiugr�!

Eg�szs�get befoly�sol� t�nyez�k:

Az els� faktor a biol�giai adotts�gok �sszess�ge, r�viden a genetikai eredet�nk. A genetikai t�nyez�k csak 27%-ban sz�lnak bele az eg�szs�g�nkbe. Term�szetesen, ha valaki egy hal�los genetikai eredet� betegs�ggel sz�letett, akkor az � eg�szs�g�t gyakorlatilag 100%-ban meghat�rozz�k a hib�s g�nek, de ez nem gyakori.

M�sodik faktor a k�rnyezet, ez 19%-ban, azaz kb. egy�t�d r�szben felel az eg�szs�g�nk�rt. A term�szeti k�rnyezet a f�ldrajzi fekv�s, az �ghajlat, fizikai, k�miai, k�ls� biol�giai �rtalmak, k�l�nleges szerepe van a leveg�nek, a talajnak �s a v�znek. Ezek sz�mos �rtalom forr�sai, ill. k�zvet�t�i lehetnek. A t�rsadalmi k�rnyezet:

�         az �letk�r�lm�nyeink (dologi �s fizikai)

�         a munkak�r�lm�nyeink (fizikai �rtelemben)

�         a foglalkoz�sunk

�         a t�rsadalmi makrostrukt�ra

�         az �ltal�nos kult�ra

�         eg�szs�gkult�ra

�         a szok�sok �s hagyom�nyok

�         a kapcsolataink

�         a csal�di �s munkahelyi k�r�lm�nyeink

A harmadik t�nyez� az �letm�d. Az �letm�d 43%-ban befoly�solja eg�szs�gi �llapotunkat, valamennyi k�z�l ez a legfontosabb faktor. Az �letm�d pontosan azt jelenti, hogy egy�ni szinten mennyire tudunk �lni azokkal a lehet�s�gekkel, amelyeket a t�rsadalmi k�rnyezet felk�n�l.

A negyedik t�nyez� az eg�szs�g�gyi ell�t�s, a maga 11%-val. Az eg�szs�g�gy d�nt�en a betegs�gekkel foglalkozik, nem az eg�szs�ggel. Csak akkor l�p a k�pbe, amikor m�r baj van. Nem mindegy, hogy milyen az eg�szs�g�gyi ell�t�s, de kor�ntsem ezen m�lik minden.

T�rsadalmi h�tt�r-t�nyez�k

Az emberek fele (50-53%) sz�v-�s �rrendszeri betegs�gben hal meg, �t�d�k (20-23%) daganatos betegs�gekben, csaknem egy tized�k (kb.9%) er�szakos hal�lok miatt (ide tartozik a baleset, a gyilkoss�g, �ngyilkoss�g), em�szt�szervi �s l�gz�szervi betegs�gek (4-5%) miatt. A rizik�faktor azt jelenti, hogy nincs direkt ok-okozati �sszef�gg�s az adott faktor csup�n a betegs�g kialakul�s�nak a kock�zat�t n�veli meg. A rizik�faktorok hat�sai nemcsak �sszead�dnak, ink�bb �sszeszorz�dnak, a sokszoros�ra emelve a kock�zatot. �t-hat alapvet� rizik�faktor �ll ezek h�tter�ben: az alkohol, a doh�nyz�s, t�pl�lkoz�s �s az elh�z�s, a stressz, �s a drog. Ha ezeket ki tudn�nk k�sz�b�lni mindennapi �let�nkb�l, hihetetlen�l megn�n�nek az es�lyeink az eg�szs�ges, hossz� �letre! Ezek a rizik�faktorok nem most bukkantak el�, �vtizedek �ta ismerj�k �ket, harcolunk ellen�k, vajmi kev�s eredm�nnyel. A rizik�faktorok m�g�tt is vannak tov�bbi okok, ha fel akarjuk venni a harcot, ezeket a m�g�ttes okokat is f�l kell t�rni. Makara P�ter szerint ezek:

�         az emberi �let, az eg�szs�ges alacsony �rt�ke. B�r legt�bb ember szavakban vallja, hogy az eg�szs�g �rt�k, de keveset tesz �rte

�         az �n. „an�mia”. Arra utal, hogy v�gyaink �s lehet�s�geink k�z�tt mekkora szakad�k t�tong

�         munkahelyi k�rnyezet

�         civil szf�ra meggyeng�l�se. Az ember 11,5 �r�t dolgozik, nincs ideje �s p�nze arra, ami a hobbija, amit szeret

�         �rt�kv�ls�g. N�lunk nincs egys�ges �rt�krend, ami az egyiknek �rt�k, a m�siknak nem. Az eredm�ny: szorong�s, bizonytalans�g, ideol�giai z�rzavar. Az elvont �rt�kek helyett j�het a szorong�sold�, a b�tor�t�, a k�zzelfoghat� p�tszer, az alkohol, a cigi, a nagy zab�l�s, a drog.

Ha val�ban eg�szs�gesek akarunk lenni, el�sz�r a lelk�nkben kell rendet tenni, csak a pszich�sen kiegyens�lyozott, szeretetteljes, kapcsolatokkal k�r�lvett, kisz�m�that� t�rsadalmi viszonyok k�z�tt �l� ember k�pes ellen�llni a mindig k�zn�l l�v� eg�szs�grombol� rizik�faktorok cs�b�t�s�nak.

Eg�szs�g �s betegs�g a csal�dban

H�tk�znapjaink megk�vetelik a sz�ks�ges higi�n�s �s eg�szs�g�gyi alapt�j�kozotts�got, a megfelel� ismeretek megszerz�s�t �s a helyes, k�vetkezetes eg�szs�gv�d� magatart�s kialak�t�s�t. Amit eg�szs�g�nk meg�rz�s�re r�ford�tunk, az megt�r�l, nem kell a hossz� �vek alatt �sszegy�jt�getett vagyonunkat orvosokra, gy�gyszerekre k�lteni. Az emberi er�vel val� gazd�lkod�s �sszer�s�t�se, a beteg, gyenge csal�dtag t�mogat�sa els�rang� feladata mindenkinek. az eg�szs�g �rt�k. A gy�gyszerek �s a kereseti lehet�s�gek v�ltoz�sa �rz�keny mutat�ja annak a t�nynek, hogy a betegs�g p�nzbe ker�l. A higi�n�s felt�telek biztos�t�s�val megel�zhet� t�bb betegs�g kialakul�sa. A beteg�pol�s gondos odafigyel�st ig�nyel otthon �s k�rh�zban egyar�nt. A gy�gym�dok alkalmaz�sa divatk�vet� is lehet.

Eg�szs�ges nemis�g

A nemis�g�nk kialakul�s�nak �t f�zisa van:

•     a kromoszom�lis (genetikai) nem. A fogamz�s pillanat�ban d�l el.

•     az ivarmirigy (gonadalis) nem. Ivarmirigy a neve az ivarsejteket �s a nemi hormonokat termel� her�nek �s petef�szeknek.

•     a nemi szervi (genit�lis) nem.  Nemi szervek kialakul�sa.

•     a k�ls� nem (m�sodlagos nemi jelleg). A nemi �r�s id�szak�ban alakulnak ki (mellek, sz�rzet)

•     a t�rsadalmi nm (nemi identit�s). Szocializ�ci� k�vetkezt�ben alakul ki, miszerint valaki l�nynak vagy fi�nak tartja mag�t.

A nemi kapcsolat alapelvei

-   a szexu�lis kapcsolat nem sz�rakoz�s, nem �rucsere

-   �nk�ntess�gen alapuljon (fiatalkor�ak eset�ben ezt a t�rv�ny nem fogadja el)

-   felel�ss�g a t�rsunk�rt, �nmagunk�rt �s a leend� gyermek�rt

-   ne legyen �rtalmas az eg�szs�g�nkre

Sz�mtalan ok, mi�rt �lnek nemi �letet a fiatalok h�zass�g el�tt:

�  az ember mindig t�bbet akar

�  a korai randev�z�s korai szexhez vezet

�  a k�nyszer

�  az erk�lcsi norm�k hi�nya

�  t�nkrement csal�d

�  a m�dia hat�sa

�  az alkohol �s a k�b�t�szer

�  biztons�g �s �nbecs�l�s keres�se

�  n�pszer�s�g keres�se

�  bizony�tani akarja szeretet�t

�  k�v�ncsis�g

�  sz�ks�g, hogy szeressenek, szeressen