8/b. A csal�deg�szs�g rizik�faktorai

1.    Az alkohol

Az eur�pai t�rsadalmakban a kezdetekt�l fogva jelen van az alkohol. Haz�nkban 6-800 ezer alkoholista van. A r�szok�s nem csak az elfogyasztott alkohol mennyis�g�t�l f�gg, hanem az illet� karakter�t�l is. Az alkoholnak pozit�v tulajdons�gai vannak, pl. a v�r�sborban olyan anyagok vannak, amelyek a zs�ranyagcser�t kedvez�en befoly�solj�k, a koleszterin-szintet cs�kkentik. A s�r vitaminokban (els�sorban B-vitaminokban) �s nyomelemekben gazdag.

Az alkohol r�vid t�v� k�ros hat�sai:

-      bizonyos ereket t�g�t, �sszess�g�ben megemeli a v�rnyom�st

-      megv�ltoztatja az �szlel�st, a reakci�id�t megny�jtja, zavarja a mozg�skoordin�ci�t

-      l�gz�st kis d�zisban fokozza, extr�m nagy d�zisban ak�r hal�los l�gz�sb�nul�s is bek�vetkezhet

-      fokozza a ves�n �t t�rt�n� folyad�klead�st

-      m�snaposs�g, fejf�j�s

Az alkohol hossz� t�v� k�ros hat�sai:

-        t�nkreteszi a gyomor-b�lcsatorna ny�lkah�rty�j�t, felsz�v�d�si zavarok jelentkezhetnek, �tv�gytalans�g, fogy�s

-        �lland�sul a magas v�rnyom�s

-        legnagyobb k�rt�tele a m�jsejtek lass�, de biztos pusztul�sa

-        a m�j megbeteged�s�vel f�gg �ssze a v�rz�kenys�g, a s�rgas�g �s a hasv�zk�r

-        az alkoholista leggyakrabban m�jel�gtelens�g, gyomorv�rz�s, vagy baleset, gyilkoss�g �ldozatak�nt v�gzi

Az alkohol pszich�s hat�sai:

-        az alkohol ide�lis p�tszer

-        az alkoholista nem szeret k�zdeni, nem szereti a konfliktusokat, a neh�zs�geket

-        szeretne egy sz�p kerek vil�gba �lni, ahol a dolgok egyszer�ek, a kapcsolatok probl�mamentesek

-        megv�ltoztatja az �rz�kel�st

-        a b�ntudat, a szorong�s, a g�tl�sok cs�kkenek

-        az ital uralkodik az ember felett

-        gyakrabban jelentkeznek a testi, szervi elv�ltoz�sok, pszich�s t�netek

-        az alkoholista eltolja mag�t�l a felel�ss�get, k�s�bb, amikor a k�rnyezet�vel egyre ink�bb �sszet�z�sbe ker�l, ez feler�s�dik, nem � volt a hib�s.

Az alkoholist�ra jellemz�:

-        �retlen szem�lyis�g

-        rendszerint �n�rt�kel�si zavarokkal k�zd

-        nehezen t�ri, ha valamiben akad�lyoztatva van, ha valami nem siker�l els�re

-        kapcsolatai nem szoktak j�l siker�lni

-        nem szeret k�zdeni

-        az �t �rt s�relmeket felnagy�tja

-        b�r szavakban nagyleg�ny, primit�v, gyenge szexualit�s jellemzi

2.    A doh�nyz�s

Magyarorsz�gon ma kb.3100 sz�l cigi fogy �vente fejenk�nt.  A feln�tt lakoss�g kb.40%-a, a f�rfiak 45%-a, a n�k 35%-a. Egyre nagyobb a fiatalok ar�nya. �vatos becsl�sek szerint a doh�nyf�st kb.7 �vvel r�vid�ti meg az �letet. A doh�nyf�stben kb.4000 fajta vegy�let van, ezek z�me k�ros. Ezek a sz�n-monoxid, sz�n-dioxid, k�tr�ny �s a korom. A nikotin �lettani hat�sai igen sokr�t�ek:

•     kis adagban izgatja a k�zponti idegrendszert, nagyobb adagban nyugtatj�k. „Ide�lis” szer: nyugtat �s izgat.

•     az erekben sz�k�ti, az �rfal egys�g�t megbontja

•     �relmeszesed�sre, trombozisra hajlamos�t

•     a v�rnyom�st emeli

•     emeli az alapanyagcser�t, ez�rt szoktak h�zni az els� hetekben

•     a sz�j�reg higi�n�j�t er�sen rontja, a fog�nybetegs�gek egyik fontos faktora

•     emeli a gyomorsav termel�s�t, ezzel a gyomor-b�lrendszeri betegs�gek es�ly�t n�veli

•     a doh�nyf�st legink�bb a l�gutakra hat, b�n�tja a l�gutak csill�sz�r�csk�it

•     a nikotin igen er�s testi f�gg�s kialak�t�s�ra k�pes

•     az eml�r�k sokkal gyakoribb a doh�nyosok k�r�ben, a daganatok mellett a kr�nikus h�rghurut vagy h�rg�t�gulat is 25-sz�r gyakoribb, a sz�v �s �rrendszeri betegs�gek kb.30-405-ban mutatnak �sszef�gg�st, gyomorhurut, fog�nygyullad�s, impotencia, stb.

A doh�nyz�s t�rsadalmi jelens�g, �pp�gy j�rv�nyszer�en terjed, mint annak idej�n a pestis. A doh�nyz�s terjed�s�nek n�gy f�zisa van:

•          az els�ben kevesen doh�nyoznak, f�leg a gazdagok

•          a m�sodikban minden r�tegben er�sen terjed, a n�k egy-k�t �vtizeddel lemaradva k�vetik a f�rfiakat

•          a harmadikban a j�m�d�akn�l elkezd cs�kkeni

•          a negyedikben minden r�tegben er�sen lecs�kken, gyakorlatilag csak az alacsony szoci�lis helyzet�ek doh�nyoznak. Mi t�retlen�l ragaszkodunk a m�sodikhoz.

3.    A t�pl�lkoz�s

A zs�rban gazdag diszn�h�s, a szalonna elh�z�shoz vezet, a f�st�l�ssel konzerv�lt kolb�sz a gyomor- �s vastagb�ldaganatok fontos rizik�faktora. A magyar konyha a k�zhiedelmekkel ellent�tben f�szerszeg�ny. A sok s� a magas v�rnyom�s, az �r-elmeszed�s, �s a daganatok �s fek�lyek kialak�t�s�ban jeleskedik. A szinte minden konzervben jelenl�v� n�trium-benzon�t gyomorr�kot okoz.

Feh�rj�k: a feh�rj�k aminosavakb�l �llnak, ezek egy r�sz�t nem tudjuk el��ll�tani, a t�pl�l�kkal vessz�k magunkhoz. Az �llati feh�rj�k gazdagabbak aminosavakban, mint az n�v�nyiek. Feh�rj�re sz�ks�g van. �ltal�nos a feh�rjehi�ny, f�leg a gyerekeket �rinti. A t�bblet ki�r�l, a feh�rjebont�s energiaig�nyes folyamat, feleslegesen terheli az em�szt�rendszert. K�rokat is okoz, a sok salakanyag terheli a ves�t, a megemelt anyagcsere magas v�rnyom�shoz vezethet. A napi feh�rje adag 1-1,5 gramm tests�ly-kilogrammonk�nt (70 kg embernek 70-100 g) Ma els�sorban az �n. k�nny� h�sokat r�szes�tj�k el�nyben, f�leg a sz�rnyasokat (pulyka, csirke). Halat kevesen fogyasztanak, pedig a legt�bb hal eg�szs�ges, a ritka tengeri �llatok olya ritka feh�rj�ket tartalmaznak, amelyet ak�r allergi�t okozhatnak.

Zsirad�kok: a n�v�nyi olajak kevesebb kal�ri�t tartalmaznak, mint az �llati zs�rok, nem okoznak �r-elmeszed�st, �s a benn�k l�v� tel�tetlen zs�rsavaknak vitaminszer� hat�saik is vannak. S�t�shez haszn�lt olajat nem szabad �tszer felhaszn�lni, mert r�kkelt�v� v�lhatnak. Legjobb a n�v�nyi olajokat nyersen felhaszn�lni. A sal�ta�ntetekhez haszn�lhat� ol�vaolaj kifejezetten g�tolja a daganatok k�pz�d�st.

Sz�nhidr�tok: a hazai sz�nhidr�t bevitel �sszess�g�ben megfelel�, de min�s�gi �sszet�tel nem helyes. Pl. t�l sok gyorsan felsz�v�d� cukrot fogyasztunk, ami nemcsak a cukorh�ztart�st terheli, de a gyomor-b�lrendszeri tumorok kock�zat�t is n�veli. A lassan leboml� kem�nyit�-sz�rmaz�kok fogyaszt�sa lenne a helyes. Lisztet haszn�lunk habar�shoz, r�nt�shoz, ezekre igaz�b�l semmi sz�ks�g. Az lenne helyes, ha keny�r, cukor, t�szta helyett rizst, krumplit fogyasztan�nk.

Vitaminok: a v�zben old�d� vitaminokn�l a felesleges ki�r�l, a zs�rban old�d�k felhalmoz�dva s�lyos betegs�geket okozhatnak. Norm�lis, v�ltozatos, gy�m�lcsben, z�lds�gekben gazdag t�pl�lkoz�s eset�n a vitaminsz�ks�glet rendszerint biztos�tott.

Tart�s�t�szerek: a legbiztons�gosabb konzerv�l�s a fagyaszt�s. A szalicil sok embern�l allergi�t okozhat, v�rz�kenyek nem fogyaszthatj�k. A n�trium-benzon�tn�l a gyomorban �n. ”nitrozaminok” k�pz�dnek, ezek r�kkelt�k. A mesters�ges sz�nez� �s �z anyagoknak direkt k�ros�t� hat�s nem igen lehet, viszont a fokoz�d� m�rt�kben megjelen� allergi�s panaszokhoz nekik is van k�z�k.

�d�t� italok: nagy mennyis�gben fogyasztva feleslegesen terhelik a ves�t, a cukorh�ztart�st. Magas kal�riatartalmukn�l fogva elh�z�st okozhatnak. Legt�bbj�kn�l t�l magas a foszf�t tartalma, ez a csontozat kalcium tartalm�t cs�kkenti.

�sszess�g�ben elmondhat�, hogy a t�pl�lkoz�si szok�sokat k�nnyebb megv�ltoztatni, mint a doh�nyz�sr�l leszokni. Az emberek, f�leg a fiatalok ma m�r sokkal nyitottabb ez ir�nyban. Minim�lis korm�nyzati r�ford�t�ssal, kedvez�bb �rpolitika kialak�t�s�val, t�mogat�sokkal l�nyeges �tt�r�st lehetne e t�ren el�rni.

4.    Az elh�z�s

Kit tekint�nk k�v�rnek? Ma nagyban befoly�solja az aktu�lis divat, ill. a sz�ps�gide�lokr�l alkotott elk�pzel�s. Ma a legpontosabbnak tartott sz�m�t�s az �n. testt�meg index, amely a kilogrammban kifejezett tests�ly �s a m�terben kifejezett testmagass�g n�gyzet�nek a h�nyadosa. 20 alatt sov�nys�gr�l, 27 (szigor�bbak szerint 25) felett t�ls�lyr�l besz�l�nk.

Mi a baj az elh�z�ssal:

�     szinte valamennyi szervrendszert �rinti a t�lterhel�s, de els�sorban a kering�st

�     magasabb a v�rnyom�s, gyakoribb az �rrendszeri betegs�gek

�     nagyobb az es�ly a cukorbetegs�g kialakul�s�ra, egy�b j�rul�kos anyagcsere-zavarokkal

�     mozg�sszervi panaszokat is okoz, els�sorban az �z�letek kop�s�t, porcprobl�m�kat

�     romlik a v�rkering�s, vissz�rduzzanatok alakulnak ki, a tromb�zishajlam fokoz�dik

�     a l�gz�-mozg�sokat is nehez�ti, �gy nagyon alacsony lesz az oxig�n-szint a v�rben, ez �lland� alusz�konys�ghoz vezet

Az elh�z�st okozza, hogy t�bb kal�ri�t vesznek magukhoz, mint amennyit felhaszn�lnak. A f�l�sleg lerakodik. Az embernek nincs feh�rjerakt�ra, a sz�nhidr�tok rakt�roz�si lehet�s�gei kicsik �s v�gesek, marad a zs�r form�j�ban t�rt�n� rakt�roz�s.

Mi�rt lesz valaki t�ls�lyos:

•     jelent�sek a genetikai adotts�gok

•     k�zismert a hormonh�ztart�s hat�sa

•     nem mell�zhet� a t�pl�lkoz�s hat�sa

•     ott vannak a szoci�lis t�nyez�k

•     hatnak a lelki t�nyez�k

Megfigyelhet�, hogy a k�v�rek ritk�n szenvednek �rzelmi zavarokban, kedvesek, humorosak, j� t�rsas�gi emberek, rendszerint nem t�rtet�k, nem er�szakosak, seg�t�k�szek, ide�lis koll�g�k. A fogy�k�r�zok befel� fordul�ak, b�skomorak lehetnek, mik�zben k�rnyezet�k nem gy�zi �ket dics�rni akaraterej�k, siker�k miatt. Mindenki �r�l, csak �k nem. J� recept a fogy�k�r�z�shoz:

-   kevesebb kal�ria bevitel

-   dek�nk�nt h�zunk, nem lehet kil�nk�nt lefogyni p�r nap alatt

-   mozogni kell

-   a megszerzett alacsonyabb tests�ly megtart�s�hoz kitart�s �s �lland� motiv�ci� kell

5.    A stressz

Az �l� szervezetnek k�t dolgot kell tudnia egyszerre. k�pesnek kell lennie a v�ltoz�sra, ugyanakkor meg kell �rizni �lland�s�g�t. Ha nem k�pes v�ltozni, akkor nem �l, olyan, mint egy k�szobor. Ha t�ls�gosan megv�ltozik, m�r nem lesz azonos �nmag�val, megsz�nik az lenni, ami. Minden �l� szervezetnek tudnia kell reag�lni a k�rnyezet�ben bek�vetkez� v�ltoz�sokra.  Minden k�rnyezeti hat�s, mely az eredeti egyens�lyt megbontja, streszor. A szervezet v�lasza a stressz-reakci�. Minden v�lasz k�t egym�ssal p�rhuzamosan fut� folyamatb�l �ll: az els� az inger-specifikus v�lasz. A m�sik folyamat az �ltal�nos v�lasz. Ez azt jelenti, hogy az ingert�l �s a v�laszt�l f�ggetlen�l a szervezet�nk „felp�r�g”. Az inger-specifikus v�laszok sz�mtalan f�l�k lehetnek, de alapvet�en k�t nagy csoportba oszthatok, vagy a menek�l�st vagy a megk�zd�st szolg�lj�k. A stressz-reakci� h�rom f�zisb�l �ll:

�         az els� az �n. „alarm” f�zis -  riad�!- ki�ltja a szervezet, ez a f�zis r�vid, sokszor pillanatszer�

�         a m�sodik az ellen�l�s f�zisa –ilyenkor dolgozik a szervezet, folyik tov�bb az �ltal�nos reakci�, de vele egy�tt az ingerspecifikus v�lasz is. Ez a f�zis id�ben nehezen meghat�rozhat�, az ingert�l f�gg. Ha az inger tov�bb fenn�ll, mint amennyire k�pesek vagyunk ellen�ll�st kifejteni

�         akkor bek�vetkezik a kimer�l�s szakasza- ilyenkor a szervezet v�dekez�se �sszeomlik

A pszich�s t�nyez�k is stresszt v�lthatnak ki.

Annak, hogy akkor mi�rt okoz betegs�get, t�bb oka lehet:

-        a legegyszer�bb: sorozatos, hosszantart� stressz hat�sra a szervezet a kimer�l�s f�zis�ba ker�l

-        de ugyan�gy megbeteg�t� hat�sa van annak is, ha rossz v�laszokat adunk a stressz hat�sokra

Rossz v�lasz lehet:

�     az egyik legrosszabb v�lasz, ha nincs v�lasz

�     ha valaki egy �v m�lva m�g mindig a s�relmeit emlegeti

�     ha egy adott �lethelyzetben nem tudjuk eld�nteni, hogy k�zd�nk-e, felvessz�k-e a keszty�t, vagy azt mondjuk, ennyit nem �r az eg�szs�gem, �s hagyjuk az eg�szet

�     ha minden helyzetben csak egyf�lek�ppen tudunk d�nteni

�     �r�kk� t�relmetlen, t�lhajtott ember, aki egyszerre t�bb vasat tart a t�zben- �k az �n. „A” tipus� szem�lyis�gek. A szakirodalom a h�rom „C”-vel jelzi �ket, jellemz� r�juk az elk�telezetts�g, a m�sik a kontroll, a harmadik a kih�v�s.

�     �k nem v�llalnak semmi k�telezetts�get

A testi, lelki �s szoci�lis stressz hat�sok egyar�nt �rhetnek minket, �s ha ezek egy adott szintet meghaladnak, az ellen�ll�suk kimer�lhet. vannak az �lethelyzeti stresszek �s vannak a munk�kb�l fakad� �n. munkahelyi stresszek. A kett� �sszead�dik. A m�sik oldalon van az egy�ni �rz�kenys�g, azaz a stressz t�r� k�pess�g.

�lethelyzeti stresszek: �let�nk pozit�v v�ltoz�sai is stresszel j�rnak, nemcsak a trag�di�k. Az �lethelyzeti stressz hat�sokat t�telesen felsorolni lehetetlen. Ah�ny �lethelyzet, annyif�le hat�s. D�nt� a v�ltoz�s m�rt�ke. Min�l ink�bb �rinti az intim szf�r�nkat, ann�l nagyobb lesz a stressz hat�s.

A stressz t�r� k�pess�g f�gg:

�         a szem�lyis�gt�l

�         a neveltet�st�l

�         a megel�z� stressz-hat�sokt�l

�         az �letkort�l, m�g ink�bb az �letciklus-v�lt�st�l

�         a nem�nkt�l

�         a civiliz�ci�s jelens�gt�l

Az �lethelyzeti �s munkahelyi stressz-hat�sok �sszead�dnak (testi, pszich�s, szoci�lis stresszek), ezek esetenk�nt olyan fokot �rhetnek el, hogy kimer�thetik a szervezetet. De ha nem �rnek el ilyen nagy fokot, akkor megbeteg�thetnek, ha nem tudunk d�nteni, ha mindig k�zd�nk, ha mindig menek�l�nk, ha �rtatlan, k�z�mb�s hat�sokat is stresszk�nt �rz�kel�nk. A sikertelen megold�sok el�sz�r csak testi t�netekhez, ill. szorong�shoz, idegess�ghez vezetnek. Ez ut�bbiak kiv�l� t�ptalajai a rizik�faktoroknak. V�gs� soron konkr�t betegs�gek, gyomorfek�ly, fek�lyes vastagb�lgyullad�s, sz�vpanaszok, infarktus l�phetnek fel.

6.    �npuszt�t� magatart�sform�k

�npuszt�t� magatart�sform�k igen sokf�l�k lehetnek. L�tsz�lag az �npuszt�t�s az �nmegval�s�t�s ellent�te, aki nem k�pes re�lis c�lokat kit�zni, �s nem akar ezek�rt megk�zdeni, annak az �let �rtelmetlen.

Ha szem�lyis�gfejl�d�s�nk valahol zavart szenved, az egyes alkot� elemei nem a kell� ir�nyba fejl�dnek, vagy nem fejl�dnek ki igaz�n, �gy a szem�lyis�g nem tud finom v�laszokat adni. Durva, elnagyolt v�laszokat ad, a k�l�nf�le ingerekre sokszor ugyanazokat a v�laszokat. Ezeket a megmerevedett v�laszform�kat nevezz�k „mint�knak”.

A szem.zavarban szenved� ember tele lesz kiel�g�tetlen v�gyakkal, szaknyelven sz�lva �lland� „�hs�g” gy�tri. �hs�g a szeretetre, p�nzre, hatalomra, poz�ci�ra. Mivel szem.zavara megakad�lyozza abban, hogy a norm�lis �ton el�g�tse ki v�gyait, „�hs�g�t”, ez�rt valamilyen m�s �ton-m�don pr�b�lja meg: pl. alkoholiz�l, drogot haszn�l, doh�nyzik, azaz egyszer� �r�mforr�sokkal, „p�tszerekkel” pr�b�l kompenz�lni. M�sik �tja, hogy nem p�tszerekkel, hanem p�tcselekv�sekkel oper�l: ilyenek a k�ros fal�nks�g, a szexu�lis kalandok, a d�hkit�r�sek, agressz�v megnyilv�nul�sok. A szem.zavarok remek t�ptalajt szolg�ltatnak az �npuszt�t� magatart�sform�k sz�m�ra, napjainkra legink�bb a „narcisztikus” szem.zavar a jellemz�. l�nyege, hogy az illet� �n�rt�kel�se zavart, �nbizalma valahol legbel�l, nagyon csek�ly, b�r k�v�lr�l �pp az ellenkez�j�t mutatja. �lland�an k�rnyezete dics�ret�re v�r, szereti, ha k�r�lrajongj�k �s dicshimnuszokat zengnek r�la. Emiatt a k�rnyezet�vel val� kapcsolata is zavart, a k�r�l�tte �l�ket nem val�di t�rsnak tekinti. A narcisztikus egy�n viselked�se:

�         rendszerint len�zi k�rnyezet�t

�         egyesek�rt felt�tlen�l rajong

�         k�rnyezet�vel rossz a kapcsolata

�         a legf�bb baj, hogy �nmag�val sincs igaz�n j�ba

�         ez viszont tragikus eredm�nnyel j�rhat, ilyenkor nagyon gyakoriak az �npuszt�t� magatart�sform�k, v�gs� esetben �ngyilkoss�g

A mai nevel�si elvek nagy r�sze sokszor csak arra j�, hogy a gyermek megtanulja, hogy a vil�g �k�r�l�tte forog. Ha azt�n kider�l, hogy m�gsem, akkor v�ge mindennek. A j�v� nemzed�ke v�rhat�an azzal a tudattal fog felnevel�dni, hogy azt tehet, amit csak akar.

Korunk m�diahelyzete sem kedvez�. A r�nk �ml� szappanopera azt a l�tszatot kelti, hogy az �let csak j�t�k, �s majd minden elrendez�dik mag�t�l.

7.    �npuszt�t� szubkult�r�k

Bizonyos �npuszt�t� magatart�sform�k, legink�bb a drogoz�s egyet jelent valamilyen szubkult�r�hoz val� tartoz�ssal. Ennek oka, hogy mindannyiunknak van a k�r�l�tt�nk l�v� vil�gr�l egy bels� k�pe. Ugyanazt l�tjuk, de m�s r�szleteket vesz�nk �szre, m�snak tulajdon�tunk nagyobb jelent�s�get. A hasonl� vil�gl�t�s tartja �ssze a szubkult�r�hoz val� tartoz� csoportokat. Szubkult�r�k vesz�lye:

�     hamis valahov�-tartoz�s �lm�nyt ad

�     az egy�n elveszti a kapcsolat�t a kinti vil�ggal, ezzel a realit�s�rz�k�t is

A drog

A drogoz�s rohamosan terjed haz�nkban. A legt�bb l�gy drog k�ros hat�s�t tekintve nem vesz�lyesebb az alkoholn�l. Egy azonban biztos: a