A seg�t� kapcsolat:

Minden olyan  kapcsolat, melyben legal�bb az egyik f�l tudatos sz�nd�ka az, hogy a

m�sik (vagy mindk�t) f�l – mely lehet egy�n, vagy csoport – n�veked�s�t, fejl�d�s�t,

�rettebb� v�l�s�t seg�tse, hogy a bels� rejtett �rt�kek a felsz�nre j�hessenek,

kibontakozhassanak, tudatosuljanak, jobban kifejez�dhessenek, vagy jobban

funkcion�lhassanak. Ennek �rdek�ben nem direkt tan�csokat kell adni a szakember

tekint�ly�vel, hanem r� kell vezetni a klienst a j� megold�sokra, azt kell el�seg�teni,

hogy � maga j�jj�n r� �s fogalmazza azt meg. Ez�ltal �p�l a szem�lyis�ge

A hat�kony seg�t� kapcsolat jellemz�i:

Carl Rogers �sszefoglalta �s elemezte k�l�nb�z� kutat�knak a terapeut�k, orvosok �s

sz�l�k attit�djeivel �s ezek hat�s�val kapcsolatos vizsg�lati eredm�nyeit, melyek seg�t�

helyzetben jelentek meg. Ezen attit�d�k jellemz�i:

• A sz�l�-gyermek kapcsolatban az elfogad�-demokratikus viszonyul�s seg�ti

legjobban a gyermek intellektu�lis �s �rzelmi fejl�d�s�t

• Nagyon fontos, hogy a kliens hogyan �rt�keli, hogyan �li meg mag�t a

kapcsolatot, ill. milyennek �rz�keli a terapeuta viselked�s�t �s attit�dj�t

• Megfigyelhet�, hogy k�l�nb�z� orient�ci�j� professzion�lis terapeut�k nagyon

hasonl� kapcsolatokat alak�tanak ki klienseikkel

• A legsikeresebben azok az orvosok dolgoznak, akik tev�kenys�g�k

k�z�ppontj�ba a p�ciens szem�lyis�g�t helyezt�k �s csak m�sodsorban

koncentr�ltak a rutin diagn�zisokra, a szimpt�m�k cs�kkent�s�re, illetve a

betegs�g megsz�ntet�s�re

• A sikeres orvosok a klienseik sz�m�ra akt�van jelen voltak, szem�lyes

kapcsolatot alak�tottak ki vel�k, �s ritk�bban folyamodtak olya technik�khoz,

mint a t�netek interpret�l�sa, az utas�t�s, a tan�csol�s, a kliensek klasszikus

�rtelemben vett kezel�se

• A sikeres orvosok nagyobb val�sz�n�s�ggel alak�tottak ki olyan kapcsolatot

klienseikkel, melyben a kliens magas szint� bizalmat �rzett orvosa ir�nt  

• A kliens bizalma nagym�rt�kben alapul a meg�rteni akar�s attit�dj�n, vagyis

hogy a terapeuta a meg�rt�s ut�ni v�gy�t kommunik�lja a kliens fel�

• A ter�pia sikere nagym�rt�kben f�gg a kliens �s terapeuta k�z�tt kialakul�

k�lcs�n�s szeretett�l �s megbecs�l�st�l, teh�t az �rzelmi viszonyt�l

A  megfelel� seg�ts�get adni k�pes terapeuta tulajdons�gai:

�gy is megfogalmazhat�: a seg�t� kapcsolat krit�riumai

A kliens ir�nt �rzett �s kifejezett emp�tia

A kliens fel� mutatott �rzelmi attit�d, ami a felt�tel n�lk�li pozit�v elfogad�s

�szintes�g, vagy hiteless�g (kongruencia)

A seg�t� �rzelmi reakci�i mennyire harmoniz�lnak a kliens �rzelmi  megnyilv�nul�saival, vagyis mennyre �tl�that� (transzparens) a terapeuta  viselked�se.

A seg�t� kapcsolat - mely fogalom Carl Rogers munk�ss�g�b�l indult ki - fontos �s hat�kony eszk�ze a c�lzott besz�lget�s.

A k�l�nb�z� megbesz�l�sfajt�k; A c�lzott besz�lget�s nem:

1. t�rsalg�s /b�r lehet bevezet�je a c.b.-nek/

2. nem vita /�rvek, ellen�lvek, magas indulati h�fok/

3. nem interj� /ahol a k�z�ns�g jelen van l�thatatlanul /

4. nem kihallgat�s /amely al�rendelt helyzet, v�dekez�st v�lt ki, hogy a j� v�laszt Inegtal�lja/

5, nem a k�rdez� sz�noklata /amely saj�t besz�d hallgat�s, hatalmi akaratmegnyilv�n�t�s vagy f�lelem att�l, amit a m�sik mond/

6; nem gy�n�s /erk�lcsileg nem �rt�kel, felold, �t�l/

7; nem diagn�ziskeres�s /orvosi interju/

A c�lzott besz�lget�s /meg�rt� meghallgat�s, �gyf�lre �sszpontos�tott megbesz�l�s/ fontosabb elemei:

• ny�lt �rdekl�d�s el��t�let n�lk�l
• ne �t�lj�nk meg semmit, ne kritiz�ljunk
• ne mi ir�ny�tsuk a besz�lget�st, hanem az �gyf�l
• a m�sikat saj�t nyelv�n �rts�k meg, az � terminusaiban gondolkozzunk
• maradjunk objekt�vek, b�r �rzelmileg involv�l�dunk, n�lunk a kontroll/ emp�tia- -kezel�s/

A seg�t� kapcsolat nem csodaszer 

Kontraindik�ci�k:

• ha a probl�m�k megismer�s�t inform�ci�-sz�ks�glet vez�rli vagy a t�rv�nyes rendelkez�sek alkalmaz�s�val kapcsolatos
• ha az �gyf�lnek nincs lehet�s�ge a meggondol�sra (pszichotikus, debil, stb.)
• ha az �gyf�l nem kooper�l (b�n�z�k, prostitu�ltak, �nmagukat elfogad� homoszexu�lisok)

Hogyan kell meghallgatni �s megfigyelni?

A val�s�g mindig ott van a szem�lyben, megfigyelhet�, de meg kell l�tni, �szre kell venni, ennek akad�lyai vannak:

• a helyzetekbe val� �rzelmi belehangol�d�s hi�nya
• szubjektivit�s, elfogults�gok .
• ha csak az elmondottak �rtelm�re figyel�nk �s nem a pszichol�giai jelent�sre A j� megfigyel�shez, meghallgat�shoz sz�ks�ges a figyelem pozit�v ir�ny�t�sa
• Figyelni kell a k�zvetlen kifejez�si m�dokat: (mimika, testtart�s, elhelyezked�s, hangsz�n, nem verb�lis k�zl�si csatorn�k)

Fontos az �nmegfigyel�s, mit v�lt ki bel�l�nk a kliens?

A kapcsolat kibontakoz�s�nak megfigyel�se

A meg�rt� meghallgat�s nagy neh�zs�gekbe �tk�zik /pl. k�z�let, ismer�ssel val� vita/

A c�lzott besz�lget�s v�ltoz�i

• Nagy sz�m� t�nyez� hat�sa adja meg egy besz�lget�si helyzet hangulat�t. Ezek:
• az id�
• a t�rbeli felt�telek
• a megbesz�l�s kerete
• a t�rsadalmi helyzet �s szerep
• az �letkori �s nemi v�ltoz�k
• az el�zetes elv�r�sok /amit behoz a p�ciens/
• a k�zvetlen �rzelmi reakci�k /szimp�tia, antip�tia/
• a m�siknak r�lunk kialak�tott v�lem�nye, ennek kifejez�se

A c�lzott besz�lget�s technik�ja:

Az �jrafogalmaz�s, mint alapvet� technika

L�nyege: �jra elmondjuk m�s szavakkal, amit a partner kifejtett, �gy, hogy a k�rdez� �s a k�rdezett ebben egyet�l1sen. Rogers szerint az �jrafogalmaz�s h�rom egym�st fokoz� hat�s� elj�r�s utj�n val�sul meg:

1. visszat�kr�z� �jrafogalmaz�s /legegyszer�bb form�ja a visszhangv�lasz/

2. komplexebb m�dja az �sszefoglal� �jrafogalmaz�s a figura-h�tt�r hat�s -/sokkol� lehet!/

3. a megvil�g�t� �jrafogalmaz�s - gyakori ellenvet�sek �s az ezekre adott v�laszok

Az �jrafogalmaz�shoz kapcsol�d� kieg�sz�t� m�dszerek, elemz�si elj�r�sok, amit saj�t�lm�nyben meg kell tanulni...

• a fogadtat�s, az els� besz�lget�s kezdete
• a csendek
• a lej�tsz�d� esem�nyek elemz�se
• a k�zvetlen k�rd�sekre adott v�laszok pl. ne sz�laljunk meg azonnal, vegy�k �szre, ami a k�zl�s m�g�tt van

Tov�bbi l�p�slehet�s�gek

- kifejt�s

- memoriz�l�s �s egybevet�s,

-megfogalmaz�s

- konkl�zi� 

A c�lzott besz�lget�s hat�smechanizmusa, f� hat�sok

• a gondolkod�k�pess�g felszabadul�sa, az �nbemutat�si m�d felszabadul�sa
• az �gyf�l felhaszn�lja a helyzet adta ismereteit m�shol is /transzfer/
• mag�ny�rzet�t �tt�ri a kapcsolat
• helyre�ll az �nszab�lyoz�, �nir�ny�t� k�pess�ge
• megsz�nteti a "szellemi k�r�dz�st" /t�lzott introspekci�, morbid introspekci�/
• az �t�lt jelens�gek megv�ltoznak, az�ltal, hogy a szem�lyis�g strukt�r�ja felfed�dik

A c�lzott besz�lget�s felhaszn�l�s�nak ter�letei: 

Munkal�lektan, foglalkoz�si, p�lyak�p, alkalmaz�si besz�lget�s

Motiv�ci� felm�r�s kapcs�n. /p�lyav�laszt�s/.

Tan�csad�s �s diagn�zisad�si besz�lget�s /pedag�gia �s klinikum/ Pszichoter�pi�s c�lzott besz�lget�s /pszichoter�pia/ 

A besz�lget�s vezet�j�nek j� �s rossz attit�djei

A j� k�rdez� meg tudja figyelni �nmag�t �s partnere reakci�it

- ir�ny�tani tudja a besz�lget�st.

Rossz attit�d, ha a k�rd�ssel vagy b�rmi m�ssal a direkt v�laszt induk�ljuk (igen, nem, stb.) 

A rossz k�rdez�:

- � maga reag�l a besz�lget�si helyzetre

- t�l kor�n �rtelmezi mag�nak a helyzetet �s aszerint reag�l

- visszat�r� magatart�sform�it "haszn�lja" 

A partnere �nkifejez�s�t nehez�ti a k�vetkez� sz�beli k�zbel�p�sekkel:

• �rt�kel� vagy erk�lcsileg meg�t�l� v�lasz
• �rtelmez� v�lasz /egy�ni magyar�zat/
• t�mogat� v�lasz /vigasztal�s/
• felder�t� v�lasz /kieg�sz�t� inform�ci� k�r�se/ "�s akkor hogy volt"
• probl�m�t megold� v�lasz, tan�csad�s

A j� k�rdez� egy�ni k�pess�gei:

• ne f�ljen a megbesz�l�st�l
• ne f�ljen a csendt�l
• kezdem�nyez�s n�lk�l is tudjon az �gyf�lre �sszpontos�tani
• a besz�lget�st ne manipul�ci�k�nt fogja fel .
• legyen elk�telezett a megbesz�l�sben /emp�ti�s, kongruens/

A j� k�rdez� �t tan�csa:

1. fogad�s �s nem kezdem�nyez�s

2. ne a t�nyekre �sszpontos�tsunk, hanem arra, amit a partner �t�lt

3. ne a probl�ma ir�nt �rdekl�dj�nk, hanem az �gyf�l egy�nis�ge, szem�lyis�ge ir�nt

4. tisztelj�k az �gyfelet

5. ne akarjunk semmit felfedni, hanem a k�zl�st k�nny�ts�k meg