2/c. a hivat�sszer� seg�t�s ki�g�shez vezet� folyamata

A ki�g�si  /”burn out”/  szindr�ma dinamik�ja

Hivat�sszer�:  a  szakmai �nmegval�s�t�sa

                                   a sikerei ill. kudarcai f�leg a seg�t� aspektus f�ggv�nyei

                                                           �

                                   Valami olyan t�bblet ad�s�ra v�llalkozik, ami.....

                                                           �

                                   „H e r o i k u s    i n d  i k � c i �”

                                   (Szinte lehetetlen, rem�nytelen, de �n megpr�b�lom)

                                                                                                   �

                                                                       a kudarc szem�lyes kudarc lesz

                                                                                              �

                                                           kompenz�l�sk�nt m�g nagyobb v�llal�s

                                                                                  �

                                               m�g nagyobb kudarc

                                                           �

                                    feladja:  k i � g

                                                                       hib�ztatja:

                                                                                              - k�r�lm�nyeket

                                                                                              - �nmag�t

Okai:

�         Inadekv�t c�lkit�z�sek (omnipotens v�gyak, de el�gtelen ismeretanyag)

�         T�lzott involv�l�d�s  (id�ben, intenzit�sban, �rzelemben)

�         Egy�b -�r�met hoz�- �letter�let besz�k�l�se

A ki�g�s fogalma m�r az �tvenes �vekben megjelent a munkapszichol�gi�ban. A jelens�g r�g�ta l�tezik, �m annak kutat�sa alig n�h�ny �vtizedes m�ltra tekint vissza. A „ki�g�s” fogalm�nak megalkot�sa �s a jelens�g le�r�sa Freudenberger pszichoanalitikus nev�hez f�z�dik. Az � meghat�roz�sa �gy hangzik:

„A szindr�ma a kr�nikus �rzelmi megterhel�sek, stresszek nyom�n fell�p� fizikai, ment�lis, emocion�lis kimer�l�s, mely a rem�nytelens�g �s inkompetencia �rz�s�vel, c�lok �s ide�lok elveszt�s�vel j�r, s melyet a saj�t szem�lyre, munk�ra, illetve m�sokra vonatkoz� negat�v attit�d�k jellemeznek.” (Freudenberger, 1974)

A ki�g�s nem m�s, mint egy f�radt, hitevesztett �llapot, amelyben az egy�n feladja minden v�gy�t, elk�pzel�seit, �gy �rzi nem k�pes a megval�s�t�sra.

A ki�g�si t�netcsoport (burnout) val�j�ban hosszabb ideje fenn�ll� �rzelmi megterhel�sek �s megoldatlan stresszek hat�s�ra kialakul� pszichofizikai v�lasz. El�sz�r emberekkel hivat�sosan foglalkoz� szakemberekn�l, laikus seg�t�kn�l, kr�nikus betegs�gben szenved�kn�l �s csal�dtagjaikn�l mutatt�k k

i a ezt a jelens�get. Azok a legink�bb vesz�lyeztetettek, akiknek a munk�ja er�s stresszel j�r, �gy els�sorban a vezet� beoszt�s�ak, illetve akiknek folyamatosan nyom�s alatt kell kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jtaniuk. A folyamatos stressz �s frusztr�ci� hat�s�ra egyre cs�kken a teljes�tm�ny, �s n� a k�l�nbs�g az elv�r�sok �s a felmutatott eredm�nyek k�z�tt. A Gordio Tan�csad� Csoport vizsg�lata szerint az al�bbiak vannak fokozottan kit�ve a munkahelyi stressznek: 

A 28-39 �vesek, a fizikai dolgoz�k, az alacsonyabb iskolai v�gzetts�g�ek, a v�llalalatn�l r�gebben dolgoz�k, termel�s ter�let�n foglalkoztatottak, munkahely�ket elhagyni sz�nd�koz�k, �s az eg�szs�gi, pszich�s �s viselked�si panaszokkal k�szk�d�k.

A ki�g�s vizsg�lata az emberekkel hivat�sszer�en seg�t� kapcsolatban dolgoz�k (pl.: beteg�pol�k, orvosok, szoci�lis dolgoz�k) k�r�ben kezd�d�tt el, a jelens�g azonban minden olyan hivat�s eset�n el�fordulhat, amelyben az emberekkel val� k�zvetlen kommunik�ci� jelent�s szerepet t�lt be (pl.: pedag�gusok, jog�szok, �gyf�lszolg�lati munkat�rsak).

A nemzetk�zi vizsg�latok eredm�nyei megmutatt�k, hogy a n�k, �s k�l�n�sk�ppen a seg�t� foglalkoz�s� n�k fokozottan vesz�lyeztetettek a ki�g�s szempontj�b�l. A n�k nagy t�bbs�ge a h�zimunka �s a csal�d ell�t�sa sor�n term�szetszer�leg a seg�t� foglalkoz�ss� v�lt tev�kenys�gek eredeti form�j�t gyakorolja. A n�k hagyom�nyosan gondoskodnak a f�rfiakr�l, a gyerekekr�l, az id�sekr�l �s a betegekr�l. A hagyom�nyos t�rsadalmi elv�r�s szerint mindig mindenkinek eleget kell tenni�k, �s mindezt szeretettel, egy�tt�rz�ssel, meg�rt�ssel. Az id�k folyam�n ez a fajta anyai, illetve n�v�ri gondoskod�s v�lt hivat�ss�, foglalkoz�ss�.

A n�k - ellent�tben a f�rfiakkal - konfliktusok eset�n hajlamosak arra, hogy �nmagukban keress�k a hib�t. A mai elv�r�sok szerint a tradicion�lis �rt�keket igyekeznek �sszeegyeztetni az �j �ntudatukkal: a felel�ss�gteljes szem�lyi szabads�ggal, a modern n� eszm�nyk�p�vel - �s amikor ez nem siker�l, akkor magukat hib�ztatj�k. Pedig nem �k a hib�sak, hanem ez a dilemma t�rsadalmi szinten m�g nem old�dott meg, a t�rsadalmi folyamat m�g nem z�rult le. A kr�zis nem szem�lyes, hanem individu�lisan �t�lt szoci�lis kr�zis.

A motiv�ci� �s a munkakedv elveszt�s�t sz�mos t�nyez� el�seg�theti: a c�g rossz piaci helyzete, a f�n�k diktat�rikus vezet�si st�lusa, az irre�lis c�lkit�z�sek �s �rdekes m�don a t�meges le�p�t�s ut�ni munkahelyi l�gk�r is. Ut�bbira finn kutat�k vil�g�tottak r� a finn k�zalkalmazottak k�r�ben v�gzett vizsg�latban. Azokn�l a dolgoz�kn�l, akiknek koll�g�it menesztett�k az int�zm�nyb�l, sokkal t�bb pszich�s valamint sz�v- �s �rrendszeri betegs�g alakult ki, a sz�vinfarktus kock�zata az �tsz�r�s�re emelkedett.
"A t�meges le�p�t�s ut�n a c�gn�l maradt dolgoz�k elbizonytalanodnak, �gy �rzik, �k is b�rmikor az utc�ra ker�lhetnek. Elmegy kedv�k a munkav�gz�st�l, viszont a munka mennyis�ge, a terhel�s �s ezzel egy�tt a napi stressz a le�p�t�s miatt n�vekszik", komment�lta a vizsg�lati eredm�nyt Kiss Istv�n.(szakpszichol�gus, ELTE tan�ra)

A seg�t�-kliens kapcsolat buktat�i:

�         saj�t seg�ts�g k�r�s�nek elutas�t�sa,

�         egyenrang� kapcsolatok ker�l�se,

�         v�gyak, k�v�ns�gok a kapcsolatban nem mondhat�k ki, csak �sszegy�jt�tt, kit�r� szemreh�ny�sok �tj�n vagy megbeteged�sben,

�         ingadoz� �n�rt�kel�s, �r�k�sen f�gg a k�ls� meger�s�t�sekt�l,

�         direkt agresszi� g�tolt, indirekt megjelen�s, pl. m�s seg�t�kkel szemben, gyakori az autoagresszi�, suicidium,

�         omnipotens foglalkoz�si szerep, �rzelmek elh�r�t�sa, szigor� kontrollja, intimit�s-gyenges�g, f�gg�s�gt�l, gyenges�gt�l val� f�lelem, a felel�ss�gv�llal�s hangs�lyt kap a kontaktusban.

A ki�g�si szindr�ma, mintegy 25%-�t �rinti a seg�t� foglalkoz�s�aknak. (Kulcs�r Zsuzsanna szerint)

A "neh�z esetek" megd�bben�st, zavart, s�r�l�kenys�get �s kiszolg�ltatotts�g �rz�s�t kelthetik a seg�t�ben. A k�rnyezeti egyhang�s�g szint�n az elfojtott em�ci�k el�id�z�i lehetnek. Mag�ban a seg�t�ben a magasabb szem�lyis�g funkci�k diszharm�ni�ja is forr�sa lehet a jelens�gnek.

A ki�g�s Kulcs�r Zsuzsanna megfogalmaz�s�ban az emp�ti�s kapacit�s kimer�l�se. A ki�g�s jelens�g�nek kutat�i a jelens�g h�rom komponens�t tesztelik, az emocion�lis kimer�lts�get, a deperszonaliz�ci�t �s a szem�lyes hat�konys�g cs�kken�s�t. Kulcs�r Zsuzsanna �rja Eg�szs�gpszichol�gia c�m� tank�nyv�ben: "A ki�g�s az altruizmusnak, a kreat�v tev�kenys�gnek vagy transzperszon�lis �lm�nynek nem sz�ks�gszer� ut�hat�sa, hanem lehets�ges k�vetkezm�nye, amely akkor - �s csakis akkor - �ll el�, ha a funkci� kimer�l.

A burnout okai a k�vetkez�kben foglalhat�k �ssze:

• hi�nyos teljes�tm�nym�r�s (kontroll),
• visszajelz�s hi�nya,
• meger�s�t�s hi�nya,
• alacsony j�vedelem,
• extra ig�nybev�tel mellett nagy felel�ss�g,
• gyakori kr�zishelyzet,
• el�gtelen adminisztrat�v t�mogat�s,
• adminisztrat�v terhek,
• korl�tozott el�rejut�si lehet�s�gek,
• "hat�raink rugalmas kezel�se"

A seg�t� foglalkoz�s�ak ki�g�s�nek okai:

�         �lland�an fokozott �rzelmi ig�nybev�telnek vannak kit�ve, �lland�an m�sok �rzelmi sz�ks�gleteire �llnak k�szen, �lland� v�laszk�telezetts�gnek vannak kit�ve. Ha k�pesek vagyunk az emp�ti�ra, ha mis is �rezz�k azt, amit a gyermek �t�l, az azzal j�r, hogy nem csak a saj�t �rz�seinket �lj�k �t, hanem p�rhuzamosan �s folyamatosan a m�sok�t is. Az �rz�sek val�di �t�l�se azt jelenti, hogy �lland�an magasabb h�fokon �g�nk.

Munk�nkban nagyobb hangs�lyt kap a negat�v �rz�sekkel val� tal�lkoz�s �s azok kezel�se. A d�h, szomor�s�g, csal�dotts�g, elhagyatotts�g, tehetetlens�g �rz�se nem csak annak neh�z, aki �t�li, hanem annak is, aki seg�t�k�nt tan�ja vagy „szeml�l�je”. A szakembernek nem csak �t�lni kell az �rzelmi �llapotot, hanem k�pesnek kell lenni abb�l kil�pve gy�gy�rt tal�lni baj�ra.

�         M�sik fontos ok a hat�rok rugalmas kezel�se. Min�l jobb seg�t�k vagyunk, ann�l rugalmasabban tudunk alkalmazkodni a r�nk b�zottak ig�nyeihez. Ez azt jelenti, hogy saj�t szem�ly�nket, v�gyainkat �s ig�nyeinket �tmenetileg h�tt�rbe szor�tva, a m�sik szem�lyt helyezz�k a k�z�ppontba. Ez nagy energi�val �s fesz�lts�gekkel j�rhat. Szem�lyes hat�rainkat munk�nk sor�n �lland�an kitoljuk, hogy magunkba tudjuk fogadni a m�sok �rz�seit, �lm�nyeit. A hat�rok defini�l�sa, k�rvonalaz�sa �s betart�sa t�bb ter�leten fontos, ha meg akarjuk v�deni magunkat a ki�g�st�l. Fontos hat�rvonalat h�zni a munka �s szabadid� k�z�tt. A mag�n�letnek szentnek �s s�rthetetlennek kell lennie. Hat�rvonalat kell h�zni a seg�t�k �s a r�juk b�zott emberek k�z�tt is. Hat�rt kell h�zni a koll�g�kkal szemben is. Nem lehet�nk mindenki seg�t�i. Az eg�szs�ges munkakapcsolat egyik jellemz�je a k�lcs�n�ss�g. Fokozottan sz�ks�g�nk van arra, hogy munkat�rsainkkal olyan kapcsolatban legy�nk, ahol meg�rt�s, bizalom �s t�masz van, ahol nem kell sz�gyelln�nk magunkat hib�ink miatt, s ahol �r�lnek a mi sikereinknek is. Mi is k�rhet�nk �s adhatunk seg�ts�get, a hangs�ly a kiegyens�lyozott, k�lcs�n�s kapcsolaton van.

�         A ki�g�s harmadik oki t�nyez�je az agresszi� kezel�s�nek speci�lis m�dja. A seg�t� munk�ban nagyon korl�tozott az agresszi� kifejez�s�nek lehet�s�ge. Az indulatainkon fokozottabban vagyunk k�pesek uralkodni, agresszi�nkat nem ford�tjuk �t cselekv�sbe. Nem az indulatok elleplez�se, visszafojt�sa a c�l, hanem olyan kifejez�si m�d elsaj�t�t�sa, amely r�v�n a m�siknak �rt�s�re adhatjuk emocion�lis �llapotunkat an�lk�l, hogy b�ntan�nk vele, vagy k�rt okozn�nk neki. Az agresszi�-kezel�si reperto�runk b�v�l�se a saj�t ment�lhigi�n�nk szolg�lat�ban is �llhat.

A k�vetkez� „t�netek” seg�thetnek a ki�g�s felismer�s�ben:

�         Testi (fizikai) t�netek: fesz�lts�g, f�radts�g,(kipihenhetetlen f�radts�g) fejf�j�s, tests�lyv�ltoz�s, alv�szavarok, pszichoszomatikus megbeteged�sek (pl.: magas v�rnyom�s, t�pl�lkoz�si zavarok, fek�lybetegs�g), v�rusfert�z�sekre val� hajlam, immunrendszer �sszeoml�sa, gyakori beteg�llom�ny.

�         Pszich�s (ment�lis �s �rzelmi) t�netek: ingerl�kenys�g, cinizmus, emberi kapcsolatok min�s�g�nek megroml�sa, fokozott lelki v�dekez�s, munkahelyhez, koll�g�khoz val� negat�v viszonyul�s. Serkent� �s nyugtat� szerek fokozott haszn�lata, koffein-, nikotin-, alkohol-, gy�gyszer-, drogf�gg�s�g, k�ros t�pl�lkoz�si szok�sok, beteg�llom�nyba vonul�s, teljes�t�k�pess�g cs�kken�se, az elk�telez�d�s cs�kken�se, indokolatlan szakmai �n�rt�kel�si probl�m�k, labiliss� v�l�s, szorong�s (kr�nikus szorong�s), depresszi�, r�geszm�k megjelen�se, elszem�lytelened�s �rz�se.

A ki�g�s azonban nem egy vill�mcsap�sszer�en fell�p� jelens�g, hanem egy hosszabb lelki folyamat, teh�t t�netei term�szetesen nem egyszerre jelennek meg. Hat mark�nsan elk�l�n�thet� �llom�s�t/f�zis�t k�l�nb�ztethetj�k meg ennek a folyamatnak:

1. Lelkesed�s - �r�mteli alkot�munka, tenni akar�s, magas �rzelmi fesz�lts�g.
2. Stagn�l�s - rutinszer� munkav�gz�s, lanyhul� lelkesed�s.
3. Frusztr�ci� - kimer�lts�g, ingerl�kenys�g.
4. Ap�tia - f�radts�g, k�z�ny, f�sults�g.
5. Depresszi� - motiv�ci�k elveszt�se, betegs�gek, eredm�nytelens�g.
6. Ki�getts�g - �npuszt�t�s, munkak�ptelens�g.

1. Lelkesed�s :

Kezdeti t�lzottan nagy lelkesed�s, felfokozott energikuss�g, a koll�g�kkal val� �l�nk kapcsolattart�s. Lelkesed�s a szakm��rt, a kliensek�rt val� intenz�v f�radoz�s, a munka sor�n megismert �gyfelekkel, kliensekkel val� t�lzott azonosul�s. A mag�n�let �s a munka t�lzott �sszefon�d�sa, a munkahelyi �s a mag�n�leti szerepek �sszemos�d�sa. A szem�ly ilyen �llapotban a szem�lyis�g�t tekinti a legfontosabb munkaeszk�znek, �gy munk�ja kudarc�t saj�t szem�lyis�ge kudarcak�nt �li meg. Irre�lis elv�r�sokkal l�t neki munk�j�nak, azonnali eredm�nyeket v�r el mag�t�l. A szem�ly arra t�rekszik, hogy ide�lis legyen, bizony�t�si k�nyszerbe ker�l.

Ebb�l az �llapotb�l k�t �t vezet tov�bb. Egyik – az eredm�nyes – a „realizmus f�zisa” fel�, a m�sik – rombol� hat�s� – a „stagn�l�s f�zisa” fel�.

Ha a szem�ly idej�ben felismeri, hogy bizony�t�si v�gy�b�l k�nyszer lett, hogy bizonyos feladatokat tudnia kell f�lretenni, hogy szem�lyes ig�nyeit nem szabad teljes eg�sz�ben a munk�nak al�rendelni, akkor kialakulhat n�la egy olyan kiegyens�lyozott szeml�let, melyben a sz�m�ra fontos munka- �s mag�n�leti �rt�kek, sz�ks�gletek, motiv�ci�k harmonikusan elrendez�dnek, �let�r�me, �letereje nem veszik el.

A „realizmus f�zis�ban” a szem�ly higgadtabb� v�lik, szakm�ja ir�nti t�lzott lelkesed�se kiegyens�lyozott elk�telez�d�sbe fordul. A szem�ly k�pes elv�lasztani a jogos �s teljes�thetetlen feladatokat. Kooperat�v egy�ttm�k�d�s kialak�t�s�ra k�pes koll�g�ival, a munk�j�t �rdekl�d�ssel �s t�relemmel v�gzi. Megteremti a t�vols�gtart�s �s a klienssel val� egy�tt�rz�s egyens�ly�t. Nyitott a kreat�v tervek, kezdem�nyez�sek ir�nt.

Ha a szem�ly nem k�pes arra, hogy egy term�szetes, harmonikus munka- �s �letritmust alak�tson ki, megsz�nik a feladatok deleg�l�s�nak k�pess�ge, kialakul a kontrollveszt�st�l val� f�lelem. A szem�ly �gy �rzi, „a dolgok kics�sznak a kez�b�l”. A teljes�tm�ny hajszol�sa f�radts�ghoz �s gyakori hib�z�shoz vezet. A mag�n�let egyre ink�bb h�tt�rbe szorul, a szem�lyes ig�nyek �s probl�m�k lassan elfojt�sra ker�lnek. Megjelennek a testi kimer�lts�g jelei, azonban a szem�ly igyekszik ezeket elt�ntetni k�rnyezete szeme el�l, gyakran t�lteljes�t�ssel (t�lzott sport, t�lzott alv�s) reag�l azokra. A r�gi �rt�krendje lassan elborul, besz�k�l a gondolatvil�ga, a k�rnyezeti befoly�sok, v�ltoz�sok, kih�v�sok egyre kev�sb� hatnak r�.

2. Stagn�l�s

A „stagn�l�s/ki�br�ndul�s f�zis�ban” cs�kken a szem�ly �nmag�val szembeni elv�r�sa, �gy cs�kken a teljes�t�k�pess�g, az elk�telezetts�g, a nyitotts�g. A klienssel val� kapcsolat a bev�lt rutinokon nyugszik �s csak a felt�tlen sz�ks�ges dolgokra korl�toz�dik. A koll�g�kkal val� kooperat�v kapcsolat le�p�l, a szakmai besz�lget�sek egyre terhesebb� v�lnak az egy�n sz�m�ra.

3. Frusztr�ci�

A „frusztr�ci� f�zis�ra” m�r a visszah�z�d�s, az ellens�ges viszonyul�s a jellemz�. A kliensek becsm�rl�se, az ellens�ges sz�nd�k felt�telez�se jellemzi a szem�lyt, egyre gyakrabban �l k�l�nb�z� hatalmi jelleg� eszk�z�kkel (pl.: b�ntet�sek, szankci�k). A szakmai �s k�z�leti tev�kenys�gt�l visszah�z�dik, �rtelmetlennek, �resnek tartja hivat�s�t. Kezdeti �rt�krendje felborul, saj�t tud�s�ba vetett hite meggy�ng�l.

4. Ap�tia

Kialakul egy olyan ap�ti�val jellemezhet� �llapot, mellyel a szem�ly v�dekezik a val�s �s/vagy felt�telezett kudarcok ellen. Kit�r�s az akad�lyok el�l, a kih�v�sok, kock�zatok ker�l�se, a feladatok elhanyagol�sa v�lik jellemz�v�. A kliensekkel val� kapcsolat a minim�lisra korl�toz�dik, a szakmai munka sematikuss� v�lik. A koll�g�kkal val� kapcsolat ker�l�se, a helyzet megv�ltoztathatatlans�g�ba vetett hit lesz jellemz�. A f�rads�g, k�z�ny, f�sults�g elm�ly�l, a szem�ly teljesen elvesz�ti a r�gi motiv�ci�t. Elhatalmasodik az eredm�nytelens�g �s rem�nytelens�g �rz�se.

5. Depresszi�

Depresszi� �s k�l�nb�z� pszichoszomatikus betegs�gek jelenhetnek meg.

6.Ki�getts�g

A teljes ki�getts�g �llapot�ban a szem�ly munkak�ptelenn�, �npuszt�t�v� v�lik. A testi �s lelki vesz�lyeztetetts�g egyar�nt jelen van.