szocped2005
SZAKDOLGOZAT
 
Segtsg a tantrgyakhoz
 
Knyvtrak
 
Kpek rlunk
 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
A szerkesztrl
 
Pontos id
 
Eset
Tartalom
 
CSALDPEDAGGIA SZIGORLAT C ttelsor
CSALDPEDAGGIA SZIGORLAT C ttelsor : CSALDPED

CSALDPED

A szerk.  2008.05.23. 08:49

3/C

3/c. A megfrads /kigs megelzse

 

 

1.)Relis clkitzsek

            - kisebb elemekbl felptend clok;

            - aprbb sikerek felrtkelse

 

2.)Kudarcok tudatos anticiplsa

            - problma-lista ksztse;

            - sajt kudarcok elemzse

 

3.)Munka-fegyelem

            - a munkaid betartsa:

                          ne kompenzljon a tlinvolvldssal;

                          jusson ideje egyb terleteken gratifikcit                                                                           szerezni

 

4.)Szupervizi

            - a realits oldalrl kzeltve egy sor relevns   ismeretanyag megszerzshez segt hozz;

             - az egyn/szubjektum oldalrl kzeltve szembest az irracionlis elvrsokkal, vgyakkal, melyek gyakran tudattalanok; korrigl zavar egyni lelki munkamdokat

 

V i g y z a t!  Ne fejlesszen ki tlzott dependencit, mert az az egyn nllsgt / hatkonysgt lecskkenti.

 

Lelki s testi egszsgre (mentlhigin), annak vdelmre, a segtknek pp gy szksgk van, st mg fokozottabban kell odafigyelni sajt lelkk „karbantartsra”, edzsre, mert az „munkaeszkzk” a sajt szemlyisgk. A segt szakemberek krben ismeretes az n. „kigsi szindrma” (burn out) jelensge. A Betegsgek Nemzetkzi Osztlyozsban mr feltntetett lelki zavar valamennyi n. humn foglalkozsi terleten, plyn megjelenhet. Pedaggusok, orvosok, polk, pszicholgusok, jogszok, gyvdek, kereskedk, menedzserek, politikusok is tallkozhatnak munkjuk sorn ezzel a kezdetben alattomosan, de ksbb mr akr rmiszten tmad problmval s tneteivel.

A kigs vek alatt alakul ki fokozatosan, kezdetben olyan szrevtlenl, hogy az esetleg korn jelentkez tneteket mg nem vesszk komolyan, illetve mssal magyarzzuk. Kezdetben a pszichs tnetek a jellemzek, ksbb azonban mr akr testi zavarok is jelentkezhetnek.

A kigs ellen is lehet vdekezni. A legfontosabb, hogy megtanuljuk a konkrt stresszhelyzeteket kezelni, s gy kivdeni, megelzni a tnetek megjelenst. Mindazok, akik fokozott pszichs nyomsnak vannak kitve munkjuk sorn, rdemes fizikai s pszicholgiai llkpessgk javtsra gondot fordtaniuk.

A legfontosabb tancs, hogy szaktsunk idt a pihensre, a teljes kikapcsoldsra. A legveszlyesebb a szervezetnkre, ha htvgt is munkval tltjk. A htkzi munkaid nem okoz slyosabb problmkat, de ha htvgn is pszichsen tlfesztett llapotban vagyunk, az elbb-utbb komoly fizikai-lelki problmk kialakulshoz vezet.

Az albbiak elnys lpslehetsgek a kigs megelzsre:

         Jl funkcionl /"egszsges"/ szemlyekkel val bartkozs, elktelezett kollgkkal val kapcsolatkeress, a hivatstudat erstse, sszer elktelezettsg valamely segt kapcsolati elmlet mellett.

         Stressz-cskkent nsegt technikk alkalmazsa, mert a segts lehet vg nlkli sziszifuszi kimert hadakozs, amely veszlyezteti a segtt.

         Krnyezeti stressztnyezk megvltoztatsa.

         nrtkels egyenslynak gondozsa, elktelezds.

         Szakmai szerepek, elvrsok, meggyzdsek fellvizsglsa.

         Szemlyes nismereti s nfejleszt vagy terpis t vllalsa.

         Szabadid s magncl id tartalkolsa.

         A kliensekkel val kapcsolat szablyozsa.

  • A szakmai tevkenysg s szakmai szemlyisg idszakos szupervzis megsegtse s a munka vltozatosabb ttele a leghatkonyabb megkzdsi stratgia az emptis kapacits kimerlse ellen.

 

A burnout egy krzishelyzet, amelynek lekzdse, megoldsa egyedl nem lehetsges, mindenkppen kls segtsgre van szksg. A burnout elhrtsban nagy szerepe lehet a tudatostsnak, kpzsnek, amely felhvja a figyelmet a burnout tneteire s megfelel mdszereket ajnl a lekzdsre. Termszetesen a munkafelttelek javtsa a tlterheltsg cskkentsvel elsrend fontossg lehet. A csald, a munkahely mint tmogat csoport lte is elengedhetetlen. "A burnout klnbz fzisaiban ms-ms hangslyok addnak az intervenciban. A lelkeseds fzisban a realitsra kerl a slypont, mg a stagnci llapotban a mozgsts, kpzsek, trningek kerlnek eltrbe. A frusztrci llomsn a pozitvumok lttatsa, az elnyomott energik felhasznlsval a vltoztats lehetsge fontos, mg az aptia fzisban j, relis clok keresst, relis involvcit cloz a beavatkozs"

A kigs nem statikus, egyszeri jelensg, hanem olyan folyamat, amely ciklikusan ismtldik. Mivel kialakulsrt egyrszt az egyn jellemzi, msrszt a munkaszervezet (intzmny) egyes jellemzi tehetk felelss /szervezeti s csoportmkdsi elgtelensgek/, a ciklus is kt szinten mdosthat. A megelzs (prevenci) s a beavatkozs (intervenci) megjelenhet a szemly s az intzmny szintjn is.

A kigsnek lehetnek bels, a szemlyisgbl fakad okai, valamint kls okai is. Ha valaki llandan magasra teszi magnak a mrct, vagy gyenge nbizalommal rendelkezik, a sikertelensgbl fakadan knnyen kighet. Hasonl nem kvnt llapot kvetkezhet be, ha valakit a munkahelyn llandan tmadnak, lelkileg terrorizlnak - akr nyltan, akr burkoltan. Akr a munkatrsaira is veszlyes lehet az ilyen egyn, megfertzheti munkatrsait! Fontos teht, hogy mielbb felismerjk azokat a jeleket, amelyek veszlyre hvjk fel a figyelmet. Egy munkahelyi vagy akr iskolai krnyezetben fontos szerep hrul a munkatrsakra, csoporttrsakra, akik segtsgre lehetnek a problmval kszkd egynnek. Egy j csapatban a kigs lehetsge a minimlis szintre cskkenthet, ksznheten az egymsra figyelsnek, a j emberi kapcsolatoknak.

A leghatkonyabb megoldsi md a prevenci, amikor az nismeret rvn egy kreatv, nvekedni, fejldni kpes szemlyisget megvunk a fokozatos frusztrldstl.

A burnout-szindrma ndiagnzis. Nha mindenkinek meg kell llnia s megfogalmazni, hogy mirt teszi azt, amit. Vlaszolnia kell olyan krdsekre, mint: milyen motivcival indultam erre a plyra? Mi tart ott? Mit jelent szmomra ez a munka? Hogyan ltnak kollegim? Dikjaim? Vajon hol tartok a kigs folyamatban? A kigs megelzsben fontos tnyez a foglalkozsvlaszts tgondolsa, tudatostsa. A motivcik tudatossga a dnt, hiszen, ha nem vals szksgleteinkre vlaszolunk adott tevkenysggel, akkor azok nem is nyerhetnek kielglst, lappangva, bels feszltsget okozva tovbbra is ott bujklnak bennnk. A kigs folyamatnak meglltsban a szellemi belltottsg megvltoztatsa a legfontosabb. Tisztznunk kell magunkban, melyek azok a problms terletek, ahol sikertelensget lnk meg. fontos, hogy letnkben kialaktsunk egy olyan rendszert, melyhez a ksbbiekben tartani tudjuk magunkat. Hasznos a j munkaid-beoszts. Nem szabad engednnk, hogy az ezernyi feladat elvgzse sorn lassanknt elaprzdjunk. Meg kell figyelnnk, melyek azok a helyzetek, amelyekben a tlterheltsg jelei fellpnek, r kell sznnunk magunkat a munkahelyi s magnleti problmk megoldst jelent „tisztz beszlgetsekre”. fell kell vizsglnunk mindennapi rutinjainkat, s megtallnunk azokat a terleteket, ahol rdemes lenne j munkamdszereket kiprblnunk. Idt kell szaktanunk a szmunkra fontos rmk lvezetre, pihensre, kikapcsoldsra. Pl. ebdidben nem beszlnk a munknkrl a kollginkkal, vagy nlklk ebdelnk. Fontos, hogy tudjunk rmket tallni a munknkon kvl is letnkben, megtanuljuk, hogy mi a j neknk, ami hasznunkra van, jl esik, pihentet. A mozgsnak sem csak a testi egszsgnk karbantartsa szempontjbl lehet szerepe. A klnbz mozgsformk segtenek azt a feszltsgtbbletet levezetni, ami az agresszikezels sajtos mdja miatt keletkezik bennnk. A megszoksbl zkkenthetjk ki magunkat olyan nkifejezsi formkkal, amelyek kreatv kpessgeink megnyilvnulst teszik lehetv (alkots rme). A termszettel val kapcsolat klnbz formi is segtenek megrzni testnk, lelknk, szellemnk egszsgt. Specilis mentlhigins mdszerek is segthetnek: relaxci, autgn trning, meditcis technikk. A „pihenidt” rdemes tudatosan bepteni a napi programba, a hosszabb szabadsgot pedig gy rdemes kialaktani, hogy valban regenerldst, feltltdst jelentsen. A szabadsg lnyege abban van, hogy kpes megtrni a korbbi, munkval tlttt idszakok monotonitst. Akkor tudja betlteni ezt a funkcijt, ha valban vltozst hoz az letnkbe. Valdi kikapcsoldst az jelenthet, ha nem a mindennapi rohan htkznapokat vltjuk fel egy „rohan szabadsg”-gal vagy – fordtott esetben – az egyhang napi rutint kveten egy izgalmas, fordulatos, „stresszes” programot alaktunk ki. (Az lland rohansban, rks lzas tevkenykedsben l emberek egy rsze az n. „A tpus viselkedssel” jellemezhet. Az ilyen szemly rkk siet, egyszerre mindig klnfle dolgokkal foglalkozik, trelmetlen, verseng termszet, hirtelen harag. Tkletessgre trekszik, nagy elvrsokat tmaszt magval s msokkal szemben. lland kszenltben l. A klnbz pszichoszomatikus szvbetegsgek egyik rizikfaktora az ilyen tpus viselkeds. ltalban nehz megvltoztatni, hiszen igen mlyen gykeredzik a szemlyisgben. Az ilyen szemly nehezen ismeri el, hogy viselkedsvel, hozzllsval mennyit rt az egszsgnek. Ha rdbben, hogy letmdja milyen rtalmas r nzve, megvltoztatja annak sszetevit – pl.: dohnyos helyett sportfgg vlik belle –, azonban csak ritkn ltja be, hogy nem felttlenl a meglv viselkedsi elemeit kell elhagynia, hanem azt az ltalnos hozzllst, magatartsi smt kell megvltoztatnia, amely a tlhajszoltsghoz vezetett.)

Az olyan szervezeti kultra, melyben a szemly a munkjval kapcsolatban meglheti sajt fontossgnak, jelentssgnek rzst, kisebb esllyel termel kigett munkatrsakat. Fontos megadni a dolgozknak az autonmit, a szakmai fejlds lehetsgt, az anyagi s erklcsi megbecslst. A munkahelyi stbmegbeszlsek, esetmegbeszlsek, szakmai tovbbkpzsek, kollegilis konzultcik, a szakmai tlterheltsg szablyozsra bevezetett rendszerek cskkentik a kigs kockzatt. Tmogatni kell a munkatrsak kztti segt, feszltsgcskkent, felelssgmegosztsra lehetsget ad kapcsolatok kialakulst. Tez vagy pihenhelyisg ltrehozsa, olyan alkalmak megrendezse, ahol a kollgk, munkatrsak nem csak szakmai szempontbl tallkozhatnak (egyttes nneplsek, kirndulsok).

A rugalmas terhels, a szemlyes problmk figyelembevtele, a nem tl szigor szabadsgolsi rendszer kialaktsa szintn cskkentik a kigs kockzatt.

A munkaadk vltozatos munkaszervezssel, rotcis rendszer kialaktsval („Forgrendszer” alkalmazsa: intzmnyen bell vagy hasonl profil intzmnyek kztt cserldnek a munkatrsak, ms munkt vgezve, vagy msfajta munka-beosztsban dolgozva. A vltoztatsoknak csak elre megtervezve s minden rsztvevvel konzultlva lehet pozitv hatsuk.), a munkatrsak vlemnynek kikrsvel, a dntsi folyamatba val bevonsval, a dolgozk munkjnak elismersvel, szemlyk fontossgnak hangslyozsval, valamint ingyenes kikapcsoldsi, sportolsi lehetsgek megadsval tehetnek sokat a beosztottak kigsnek megelzsre vagy kezelsre.

A kigst vgs soron azzal is elkerlhetjk, ha kilpnk a szmunkra alkalmatlan munkahelyrl. Az 5-7 venknt ajnlott szakmai szerepvlts, a nyugaton jellemz „alkot vek” (Humn terleten dolgoz szakemberek ht venknt egy szabad, fizetett vek kapnak, amit regenerldssal tlthetnek.)beiktatsa szintn segt a kigsi ciklusok megszaktsban.

A szemlyi jellemzk s munkahelyi felttelek termszetesen szorosan egyttmkdve, egymssal val klcsnhatsukban vezetnek – vagy sem – kigshez.

 

A burnout szindrma terpija

Prevenci

a) ltalnos motivci A munkval, hivatssal kapcsolatban a sajt szemly fontossgnak s jelentsgnek rzse a munkahelyeken. Autonmia, szakmai fejlds lehetsge. Tmogat rendszerek a munkahelyen stbmegbeszlsek, esetmegbeszls, szakmai tovbbkpzsek, szupervizi, kollegilis konzultci stb. meglte. Anyagi-erklcsi megbecsltsg. A szakmai tlterheltsg szablyozsa.

b) Szemlyes motivci Professzionlis segt foglalkozs vlasztsnak tgondolsa, tudatostsa. Aki segt plyt vlaszt, a motivcijt egyedl vagy segtsggel tudatostsa. A segts ne vlhasson kvzi pszichoterpis szksglett. A motivcik tudatossga dnt, a segtsen keresztl az ngygytsi vgy gy pozitv energik, emptia forrsa is lehet. A spontn emocionlis segtkszsg, altruizmus alapvet emberi tulajdonsg, lsd irgalmas szamaritnus.

 
Intervenci

Beavatkozsi stratgik s technikk a segt rszre.

a) A stresszteli szitucikat kevsb szemlyes mdon, inkbb intellektulis, racionlis vonalon kell megkzelteni.

b) A sresszteli interakcikban az involvldst igyekezni kell cskkenteni.

c) Szorosabbra szksges fzni a szemlyzeten belli tmogat, feszltsget cskkent, felelssg-megosztsra lehetsget ad kapcsolatokat.

d) Coping, megkzdsi stratgik. (C. A. Smith 1995. UMPCI 11 coping mechanizmust r le.)

Krzisintervenci

A vgstdium felrobbantja a szakmai szerep korrekciit s terpis intervencit ignyel, mert nem a segt szerep cluster-zavaraira vonatkozik, hanem az egsz szemlyisget rinti.

 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Sopronrl
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!