6/c. A besz�lget�s vezet�se

7/c. Csal�dseg�t�s lehet�s�gei �s form�i a korai csal�di �letciklusoknak megfelel�en (serd�l� korig)

A csal�d �lettartama sor�n t�bb �letszakaszt �l meg. Ha nem ismerj�k csal�di �let�nk term�szet adta �letritmus�t, nehezen tarthat� k�zben a fejl�d�s.

A Teleki f�le �letszakaszok 3 egys�gbe sorolhat�ak:

�         F�szekrak�s, �sszemeleged�s �letszakasz

�         A nevel� csal�d

�         A ki�r�l� �letszakasz

F�szekrak�s �s �sszemeleged�s �letszakasz

Ez az �letszakasz m�r a jegyess�ggel kezd�dik, �ltal�ban 3 �vet vesz ig�nybe, illetve az els� gyermek sz�let�s�vel lez�rul.

A „m�zeshetek” ut�n j�n a kij�zanod�s – a t�lzott elk�pzel�sek helyett a val�s�g szintj�re kell vissza�ll�tani elk�pzel�seinket. Az elv�r�sok �s a szerepek kipr�b�l�s�nak id�szaka. Megtanulj�k kezelni �s megoldani a probl�m�kat, csal�d�sokat, fesz�lts�geket. Megteremtik �letst�lusukat. Mindenkiben kialakult egy szok�srend �s �letritmus, ezt kell m�dos�tani, hogy egy�tt lehessen �lni. A fiatalok alakuljanak egym�st kieg�sz�t� �s boldog�t� �lett�rsakk�. Ne akarj�k m�solni, amit filmen l�ttak, ki kell tanulni, meg kell tapasztalni, ami az adott p�rnak megfelel. Sokszor �ppen a nagy er�ltet�s a mindenk�ppen teljes�teni akar�s b�n�tja meg a p�rkapcsolatot. Az inger�lts�g eset�n k�nnyebb �s jobb ha egym�snak mondjuk el panaszainkat. Ennek az �letszakasznak a velej�r�ja az elszakad�s – a sz�l�kt�l, a csal�dt�l, a bar�tokt�l bizonyos m�rt�kig. R�szben a m�ltjukt�l.

A csal�d gyermeknevel� �letszaka

H�rom �n�ll� fejl�d�si egys�ge van, k�l�nb�z� saj�toss�gokkal, a kisgyermek, a kisdi�k �s a tizen�vesek kor.

A kisgyermekes csal�d

Ez a csal�dfejl�d�si alszakasz az els� gyermek sz�let�s�vel kezd�dik �s az utols� gyerek iskol�ba ker�l�s�vel megsz�nik. Az els� gyerek sz�let�se ut�n a p�rok 50 %-a v�ls�gba ker�l, a gyermek ker�l a csal�d k�z�ppontj�ba, ami f�lt�kenys�get v�lt ki, s ez szeretetlens�gbe csap�dik le a p�rkapcsolatban.

A gyermek �s a csal�dszerkezet

Az �jsz�l�tt �s csecsem�korban fontos a bizalom �s a rem�ny megalapoz�sa, a kisgyermekkorban (2-3 �v) a gyermek akarat�t er�s�tik, �n�ll�s�gra nevelik. Gyakorolja �nj�t, keresi �n�ll�s�g�t, nem dacol. A j�t�kos gyermekkor (3-6 �v) az �vod�skor, a kezdem�nyez�s ideje – a gyermek sz�vesen k�s�rletezik. Mindenre k�szs�gesen v�llalkozik, seg�teni szeretne. Ha sikerrel j�r, tev�keny, munkaszeret� emberr� v�lik. Az els� gyermek sz�let�s�vel megv�ltozik a csal�dszerkezet. Id�t, figyelmet �s szeretetet kell biztos�tani egy �j emberk�nek, egy „betolakod�nak” a p�rkapcsolatba. �gy kell alakulnia a tov�bbi �letnek, hogy a hitvesek p�rkapcsolata ne s�r�lhessen meg, hanem gazdagodjon a sz�l�-gyermek kapcsolattal. A b�lcs�d�be ad�s s�lyosan megviselheti a gyermeket, esetleg csal�dhat a sz�l�k szeretet�be, m�g t�bb figyelmet �s energi�t k�v�n az otthonl�t idej�n. Ezzel elkezd�dik az int�zm�nyek szerepe a csal�dban.

A sz�l�k �s a csal�dszerkezet

A sz�l�k a fiatal feln�ttkorban vannak, l�nyeges sz�mukra a szeretet �s a meghitts�g l�gk�re. A gyermek �ltal�ban n�veli mindk�t sz�l� �nbizalm�t, a sz�l�ket a gyermek megaj�nd�kozza a „szexmentes” szeretettel. A csal�di k�r nemcsak b�v�l, hanem er�s�dik is. Az �nmegval�s�t�snak, p�rkapcsolatnak �s a gyermeknevel�snek egyform�n hangs�lyosnak kell lennie, ahhoz, hogy egy fiatal feln�tt j�l �rezze mag�t. A d�hkit�r�s komoly gondot jelent nem j�l �rzi mag�t ut�na az egy�n. Az er�szakos viselked�s egyik oka lehet velesz�letett, illetve v�rm�rs�kleti. A gyermek lehet fokozottan �rz�keny, �nmag�ba m�lyed�, dacos, figyelmetlen, vagy akt�v-agressz�v.

A d�h�ng�st kiv�lthatja

–        a gyermek fejl�d�si szakasza (t�l kicsi m�g),

–        a gyermek neme is ( a fi�k gyakrabban t�rnek ki agressz�van),

–        a csal�di �let ( a sz�l�k v�l�sa, veszeked�se, betegs�gek, kistestv�r sz�let�se), ami zavarodotts�got okoz a gyermekben

–        �s a tanult viselked�s (sz�l�k, nagysz�l�k p�ld�ja) m�sol�sa is.

A gyermek ki is olthatja a hitvesek egy�bk�nt m�r hamvad� szeretet�t, szerelm�t, vagy szerelemp�tl�kk� v�lhat, b�lv�nny�, vet�lyt�rss� v�lhat. Ez bek�vetkezhet akkor is, ha a fiatal p�r nem melegedett �ssze, nem volt el�g id� a kett�j�k kapcsolat�nak meger�s�d�s�re. A m�r meg sem sz�letett gyermek is lehet vet�lyt�rs ilyen esetben.

Kisdi�k-gyermekes csal�d

Ezen korszak v�ge az els� gyermek felserd�l�se, minden csal�dtagnak �j szerepet kell tanulnia.

A gyermek �s a csal�dszerkezet

Minden kisiskol�s szorgalmas, ha van kell� motiv�lts�ga, minden �rdekli �ket, fant�zi�juk d�s, szorgalmas gy�jt�get�k. Kalandorok. Kialakulhat benn�k a kisebbrend�s�gi �rz�s, ha lelkesed�s�ket let�rik. Ha pozit�v �nk�ppel rendelkeznek, feladatmegold�saikban kitart�bbak, jobb id�beoszt�ssal rendelkeznek, tan�raikkal �s t�rsaikkal �l�nk a kapcsolatuk, t�rsas helyzet�k j�. A negat�v �nk�p ellent�te a fentinek, viselked�s�k nem c�lir�nyos, feladatmegold�st ker�li, szeg�nyes a kapcsolatrendszer�k. A rossz tanul� di�k kudarct�l val� f�lelme nagy �s �nk�pe negat�v. Az iskol�sok �nk�p�nek kialak�t�sa nagyon fontos. Lelkes�t�ssel dics�rettel javul a gyermek �nk�pe, iskolai teljes�tm�nye �s magatart�sa is.

Amikor a gyermek kin�tt r�gi szerep�b�l, lez�rult a gondtalan kisgyermekkor. Nem panaszkodik, �s j�l t�ri a terheket, ha sz�lei mellette �llnak, seg�tik a leck�i elk�sz�t�s�ben, b�tor�tj�k, lelkes�tik, dics�rik.

A sz�l�k �s a csal�dszerkezet

A kisiskol�s sz�lei a fiatal feln�ttkort �lvezik (20-35 �v), a szeretet, a meghitts�g l�gk�r�ben val�s�thatj�k meg �nmagukat. Seg�tik �ket a bar�tok, �s a partnerrel val� lelki �s testi kapcsolat. Valamint az egy�ttm�k�d�s csal�don bel�l. A sz�l�k �j szerepek tanul�s�ra k�nyszer�lnek. A gyermek iskol�ba l�p�s�vel megsz�nik az anya „gyermekgondoz�” szerepe. Gyermeke tov�bb f�ggetlenedik. A f�rj is �j szerepet tanul, feles�g�ben az els� �vekben a szerelm�t, majd k�s�bb gyermekei anyj�t l�tta, de hogyan viszonyuljon most hozz�. Legt�bb esetben sz�rmaz�sa k�r�ben ilyen tapasztalatra nem tett szert. Ez a korszak megviselheti, �s v�ls�gba sodorhatja az eg�sz csal�dot. K�l�n�sen neh�z ez az id�szak azoknak a csal�doknak, akik bez�rk�ztak saj�t kis vil�gukba, s nincs a csal�don k�v�l kapcsolatuk. A kor jellemz�je a megszokotts�g, sz�rkes�g.

A csal�dban �s a csal�dtagokban fel kell fedezni �jra a j�t, az �rdekeset, az �jdons�got. A f�rj egy kis vir�ggal, apr�s�ggal kedveskedjen feles�g�nek, vigye el vacsor�zni vagy sz�nh�zba kettesben, gyermek n�lk�l. Az asszony is v�ltozatosabb lehet, csinos, vonz� megjelen�ssel, valami �jdons�ggal, kedvenc vacsor�val kedveskedhet f�rj�nek. Hasznos fegyver a megszok�s ellen a meghitt besz�lget�s, kir�ndul�s kettesben, utaz�s. A megszok�s mellett a f�lt�kenys�g a m�sik r�kfen�je a csal�di �letnek. Tal�n sz�leinkt�l tanultuk a bizalmatlans�got. A f�lt�kenys�g �retlen birtokl�si v�gy a m�sik ir�nt.

Nem kis zavart jelent a csal�di �letben a d�h�ng� gyermek, vagy gyermek�vel kiab�l� sz�l�. Arra kell nevelni gyermek�nket, hogy d�h�t szoci�lis form�ban fejezze ki, mondja el a baj�t, k�rje ki a s�relmet. Fesz�lts�geit levezetheti j�t�kkal �s sporttal is.

Haz�nkban a csal�dseg�t� szolg�latok reag�lnak a legrugalmasabban az �j t�rsadalmi kih�v�sokra.

Ez a szeml�let biztos�tja a kliens auton�mi�j�t,

 -nem az eredm�nyess�gre, hanem a sz�ks�gletekre alapoz

 - nem kirekeszt�, hanem beavat�

 - nem el��r�, hanem k�vet�

- nem min�s�t�, hanem elfogad�

- nem elnyom�, hanem aktivit�sra �p�t

Ez a szeml�let nem s�rti, kiskor�s�tja a klienseket, nem hangs�lyoz�dik ki a seg�t� szerepe.

Ezt a szeml�letet kell az eg�sz t�rsadalomba el�ltetni.

Csal�dseg�t�s lehet�s�gei �s form�i:

1.       Kr�ziskezel�s

2.       Akt�v csal�dseg�t�s

3.       Cig�nys�g t�mogat�sa

4.       Gyermek j�l�t seg�t�se

5.       Munkan�lk�liek seg�t�se

6.       �rdek�rv�nyes�t�s seg�t�se

7.       Csoportszint� �s k�z�ss�gi szoci�lis munka

Kr�ziskezel�s jellemz�i:

 - akut esetek kezel�se

 - azonnali intervenci�

 - folyamatos k�szenl�ti �llapot

 - egyedi seg�ts�gny�jt�s

- meg kell akad�lyozni a teljes ellehetetlen�l�st

Kr�zist kezel� int�zm�nyek: hajl�ktalan sz�ll�, �jjeli mened�khely, anyaotthon, stb.

Akt�v csal�dseg�t�s jellemz�i:

- Az emberek azon k�pess�geinek meger�s�t�se, amelyek seg�ts�g�vel a probl�m�kat meg tudja oldani.

- Az emberi er�forr�sok: felt�r�sa

-                                      motiv�l�sa

-                                      fejleszt�se

                                       mozg�s�t�sa

- A probl�m�k rendszerszeml�leti megk�zel�t�se, ez kiterjedhet a csal�d, az iskola, az emberek int�zm�ny�re.

- A csal�don k�v�l a k�rnyezetben is v�ltoz�st szorgalmaz

- T�mogat� rendszerek t�mogat�sa

- �j ell�t�si form�k bevezet�se

- Prevenci�

- Koordin�ci�: a seg�t�st szorgalmaz� int�zm�nyek aktivit�s�nak �sszehangol�sa

- Arra t�rekszik, hogy a probl�ma elh�r�t�sa ut�n a csal�d k�pes legyen �n�ll�an m�k�dni.

Cig�nys�g fokozott t�mogat�sa:

- A h�tr�nyos helyzet� etnikum leszakad�sa egyre n�

- N� az �ket �r� atrocit�s m�rt�ke. Neh�z a sorsuk Nonkonform magatart�st tanus�tanak.

- Devi�ns magatart�suk nem biol�giailag determin�lt, hanem norm�lisan reag�lnak a saj�t t�rsadalmi helyzet�kre.

- A csal�dseg�t�k int�zm�nyrendszere, az egyetlen olyan rendszer, amely toler�ns az etnikummal szemben, k�pes az akt�v, prevent�v seg�ts�gny�jt�sra.

- Mindent meg kell tenni a munkaer�piacra val� ker�l�s�k �rdek�ben.( Ne seg�lyb�l �ljenek, mert ez h�tr�ltatja az �nbecs�l�s�ket.)

- Fontos a korai prevenci�

- Fejleszt�si programok

- K�z�ss�g�p�t�s�k t�mogat�sa.

Gyerek j�l�t seg�t�se:

- A gyermek megsz�let�se el�tti t�mogat�sok.

- Gyermekv�llal�sra val� felk�sz�t�s

- Sz�l�sre val� felk�sz�t� programok

- Ap�k bevon�sa a sz�l�sbe

Csal�dszintj�n:

- Gyermek megsz�let�se ut�ni t�mogat�sok                                  

- Gyermekgondoz�s, nevel�sre val� felk�sz�t�s: az eseti konzult�ci�                   

                                                                             nevel�si t�mogat�s        

                                                                             probl�makezel� csoportok

      Int�zm�ny szintj�n:

Eszk�zei: - esetmegbesz�l�s

          - tan�ri hat�konys�g fejleszt�se

          - iskolai t�maszcsoportok, pl. f�gg� betegeknek a seg�t�se

          - ny�ri t�bor

      Hat�s�gi szint: Gy�m�gyi igazgat�s:

- Szolg�ltat� �s seg�t� tev�kenys�g

Munkan�lk�liek seg�t�se:

- Jogi t�mogat�s

- Szoci�lis t�mogat�s

- Ment�lhigi�n�s t�mogat�s

�rdek�rv�nyes�t�s fokozott seg�t�se:

- Van, akin�l meg kell �rni a k�rv�nyt, vagy el kell k�s�rni a hivatalba, stb.

- Van, akin�l el�g a tan�csad�s

Csoportszint� �s k�z�ss�gi szoci�lis munka:

Fontos a szolidarit�sb�l l�trej�tt int�zm�nyek, csoportok szerepe.