szocped2005
SZAKDOLGOZAT
 
Segtsg a tantrgyakhoz
 
Knyvtrak
 
Kpek rlunk
 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
A szerkesztrl
 
Pontos id
 
Eset
Tartalom
 
KRNYEZETVDELEM
KRNYEZETVDELEM : KRNYEZETVDELEM

KRNYEZETVDELEM

A szerk.  2008.08.30. 13:43

1 rsz

kolgiai lbnyom: Egy ember letben ekkora terletre van szksge ignyei kielgtsre.

 

Minl fejlettebb egy orszg ez az igny annl jobban n. Fejlet nyugat 3,7-3,8 HA kztt, Magyarorszg 2,7-2,8 HA kztt, afrikai orszgok 1,7-1,8 HA kztt. 5 venknt rdemes errl felmrst vgezni, ez alatt az id alatt kimutathat a vltozs, azaz n ez az igny.

 

Minden embernek joga lenne nvsabb letre, de ennek a kielgtsre, 3 Fldre lenne terletileg szksg. E tnynek a megllaptstl szrmazik az a monds: „Egy Fldnk van!

2 ve 2001-ben a Fld npessge meghaladta a 6 millirdot!

 

A szndioxid gz 3%-ig normlis a levegben, ha ezt meghaladja, fellp az veghzhats, amely nagy problma, mert a globlis felmelegeds egyik f oka.

 

Film megtekintse az emberi tevkenysg, hogyan befolysolja krnyezetnk lett, llatokt, pldul a teknsknl n a rkos daganatos megbetegedsek szma, s az ghajlat vltozsai, egyre tbb a szlssges idjrs jelensg. 

 

Leonardo: „Minden trgy szeretete, annak ismeretben rejlik.”

 

KOLGIA: krnyezettan. Grg eredet sz, kosz: krnyezetet, logosz: tudomnyt jelent.

j kelet tudomny. Nem rg vettk szre, hogy figyelni kell a vltozsokat. Mik hatnak r, s azok a hatsok hogyan hatnak vissza.

 

Az ember biolgiai s trsadalmi lny. Az emberi krnyezet kolgiai rtelemben nagyon pontatlan fogalom.  Az emberi populcira az kolgiai krnyezet s a trsadalmi krnyezet is hat.

Az kolgia az egyed feletti biolgiai szervezdsi szintekkel foglalkozik. Az kolgiai krnyezet a populcik, a trsulsok s az organizlt bioszfra krnyezete. A klnbz trsulsok, populcik ms hatsokra rzkenyek, ms erforrsokra vannak rszorulva. Az kolgiai krnyezeti tnyezk azok, amelyek az adott populci, trsuls valamifle vlaszt kpesek kitallni. kolgiai krnyezeti tnyezk a korltoz tnyezk. Csak ezek meghatrozott rtkei, mrtke teszi lehetv a populcik, trsulsok lett a bioszfrban. A krnyezeti tnyezk hatsa grafikusan egy maximumgrbvel szemlltethet fggvnykapcsolatban.  Ott van az optimlis tartomny, ahol legnagyobb a populci egyedszma, az utdok szma, az egyedek mrete. Krnyezeti tnyezk minimlis rtke alatt s maximum rtke felett nem ltezhet populci. Ezen bell van a trkpessg.

 

A krnyezet az, ami krlvesz minket, lehet l s lettelen, termszetes s mestersges.

lettelen, termszetes: kzetek, vzmoss.

lettelen, mestersges: ember alkotta trgyak.

l, termszetes nincs, helyette termszetszer, mert az emberi tevkenysg eredmnyei mindenhova eljutnak akr levegn, vzen keresztl.

l, mestersges: mezgazdasg, erdgazdasg, (amit az ember befolysol).

 

Az kolgia az lvilgot nem egyedenknt, hanem csoportonknt, SZUPRAINDIVIDULISan, egyed feletti szervezdsben vizsglja, mely lehet:

1. Populci, vagy npessg,

2. Biocnzis, vagy trsulsi,

3. koszisztma, vagy krnyezeti rendszer

4. BIOM

5. Bioszfra

 

1.     A POPULCI- npessg

 

Egy fajba tartoz egyedek tnyleges szaporodsi kzssge. A fajbl egy bizonyos csoport ugyanazon a helyen egy idben egytt l. Pl.: Kocsnyos tlgy l Eurpban, Amerikban s zsiban is. Vagy az ti csiga, amely egyszerre tbb helyen l.

Jellemzi:

-          Egyedszm: az adott terleten l egyedek szma, befolysolja a bevndorls, az elvndorls, a szlets s hallozs.

-          Egyedsrsg: egyedszm /trfogat vagy terleti egysg.

      -    Trbeli eloszls: egyenletes, szigetszer, vletlenszer.

      - Koreloszls: a populci korcsoport megoszlsa. Korfval brzoljuk. A      szaporodkpes s reg egyedek arnya alapjn megtlhet, hogy fiatalod,             kiegyenltett vagy stabil, illetve reged a populci. A kzps lenne a normlis.

            Koreloszls:

            -lehet fiatalod (tbb utd keletkezik, mint amennyi elpusztul),

             -reged (az utdok szma nem ptolja az elpusztult egyedek szmt),

            -stabil (kzel azonos az elpusztult s a szlet egyedek szm, az emberisgnl ez lenne      a kvnatos).

-          Szaporodsi kpessg: R stratgia – K stratgia          

R: reprodukci, szaporulat. Jellemzi, hogy gyorsan vlik ivarrett, gyors, nagytem a szaporods. Nagy szm utd jn ltre 100-as 1000-es nagysg rendben. A korltlan nvekeds populcik egyedszma eleinte rohamosan nvekszik, de ha fellik erforrsaikat, a populci sszeomlik.  A krnyezet eltart kpessge szab hatrt. ltalban alacsonyabb rend llnyek, algk, sok rovar faj, nekes madarak egy rsze, de van hal is ilyen fajta, vagy a nvnyek kzl a nyrfa, egyves gyomnvnyek.

K: konstans, llandsg. Hosszabb id az ivarrettsg elrse, s a szaporodsi ciklus, az utdok szma alacsonyabb10-es nagysgrendnl nem magasabb. Az ivadk gondozs ideje is n.

A populcik klcsnhatsban vannak egymssal. Nem nmagukban lteznek. Ez a klcsnhats lehet j, rossz, vagy semleges hats. Jellse: + - O. (+,-),(+,O),(+,+), (-,+), (-,O), (-,-), (0,+), (0,-), (0,0).

0 0: neutralizmus ,letfelttelek eltrnek, egymstl fggetlenek

0 +: asztalkzssg. Egyik populci szmra elnys, a msik szmra kzmbs.

+ +: Szimbizis, klcsnsen elnys kapcsolat. Kiterjedt.

0 -: antibizis, baktriumok s gombk jellemzje. Az egyiknek kzmbs, a msiknak     htrnyos.

-  - : versengs, kompetci. Negatv kapcsolat, klcsnsen htrnyos. Akkor alakul ki, ha a      populcik versenytrsaik egymsnak, valamelyik elnysebb helyzetben van,             kiszortja a msikat. Ha kt populci trkpessge azonos, az egyikk      trvnyszeren eltnik, kiszorul a trsulsbl.

+  -: tpllkozsi kapcsolat „megevs”. Akit megesznek annak negatv. Ragadozk, lskdk    jellemzje. Az lskd nem trekszik a prda elpuszttsra.

2. A BIOCNZIS- trsuls

 

Adott helyen s adott idben egytt l populcik egyttese.

Fitocnzis: nvnyi trsuls, zoocnzis: llati trsuls. Lehet erd, rt (Magyarorszgon sztyepp rtekrl beszlnk), a vz maga is az. Egy trsuls sszes nvnyfaja a flra, sszes llatfaja a fauna.

A termszetes trsulsok szervezettsge, bels rendje idbeli, trbeli, geometriai rendet is jelent.

Jellemzi:

 diverzits, mskpp biodiverzits, mely sokflesget jelent. A trsulsok sszettelnek, minsgi s mennyisgi jellemzsre is alkalmas. Minl tbb populci alkot egy trsulst, annl nagyobb a diverzitsa. A tbbl llk hosszabb letek, nagyobb a megmaradsi s vltozsi kpessgk. Akkor a legnagyobb a diverzits, ha azonos fajszm mellett egyenl egyedszmban vannak jelen a populcik, kisebb, ha valamelyik fajpopulci ritka vagy tmeges. A diverzits vltozsa jelzi, a korbbi llapot megvltozst, a trsuls lett krost, zavar hatsokra figyelmeztet. A trsulsok diverzitsa az egyenlttl a sarkok fel cskken.

A rioi vilgkonferencia hvta fel a figyelmet, a diverzits megrzse legyen a cl. 

Idbeli jellemzk: ciklikus, visszatr. Aszpektus, vszakok vltozsa. Folyamatos szukcesszi, hosszan tart folyamat, akr vmillikig is tart termszetes folyamatok. A talaj kpzdstl az erd kialakulsig. A kzetek elmllstl kezddik. l vizekben is vgbe megy, a vizekben EUTROFIL trsulsrl beszlnk, ilyen a tavak feltltdse, elnvnyesedse. A hosszabb tv idbeni vltozs az a folyamat, ahogy a klnbztrsulsok trvnyszer rendben vltjk egymst. Ez az elsdleges szukcesszi. A msodlagos szukcesszi a termszetes trsulsok pusztulsa utn ms, a korbbitl eltr sszettel, szerkezet trsulsok jelennek meg.

Degradci: a trsuls lassbb vltozsa. Gyakoribb jele: fajsszettel megvltozsa, gyomosods, ritka populcik eltnse, szerkezet vltozsa.

Pionr trsuls: kezdet; Klimax trsuls: zr.

Trbeli jellemzk:

A legklnflbb trsulsokban, vzben, szrazfldn, ghajlatban is felismerhet a szintezettsg.

VZSZINTES vagy HORIZONTLIS tagozds: vz s tpanyag mennyisge okozza, szablyozza.

FGGLEGES vagy VERTIKLIS tagozds, szintezettsg: fnyviszonyok okozzk, szablyozzk. F szintek: avar alatti szint, avar szint, lgyszr szint, cserjeszint, lombkorona szint, ez tbb szintre oszthat, Magyarorszgon kettre. A szintek kztt klcsnhats van.

 

 

3.     AZ KOSZISZTMA

 

Trsulsok egyttese s az lettelen krnyezet (vz, leveg, talaj). Ez az els olyan szint, amely lettelen krnyezetet is tartalmaz. Anyag s energiaramls jellemzi. Az energiaramls egyirny folyamat, a Napbl indul ki.

A tbb s tbbfle sszehangoltan viselked populcibl szervezd biocnzis, ha megtallja sajt krnyezett, a fontos erforrsokat, akkor hasonl sszettel s hasonl trbeli szerkezetet mutat. Az kolgiai rendszerek az koszisztmk, az egyed feletti szervezdsi szintek bizonyos szerkezett s mkdst ler modellek. A rendszer egymssal kapcsolatban, sszefggsben ll rszekbl szervezdik, s bels kapcsolatrendszertl fggen a kls hatsokra r jellemz mdon vlaszol. A rendszerek leggyakrabban alrendszerekbl szervezdnek. A biocnzisban, mint nszablyoz rendszerben, anyag, energia s informci ramlik. Az koszisztma nyitott rendszer, ezrt mkdst a krnyezete is szablyozza. Az koszisztmk szablyozott mkdsre kpesek, fenntartjk optimlis mkdsi llapotukat. Ha tartsan egyforma llapotnak talljuk, azt mondhatjuk, hogy a rendszer egyenslyban van.

 

Az anyagforgalom: krforgalom, ciklikus. Mint egy 40 letfontossg elem vesz rszt az anyaforgalomban. Egyik legfontosabb szablyoz a tengerek lvilga.

A szn forgalma: a lgkri szndioxid bepl a nvnyek szervezetbe, a nvnyek testnek szerves anyagaival az llatok tpllkoznak. A szndioxidot a lgzs, legnagyobb tmegbe a talajlgzs juttatja vissza a lgkrbe. Nagy szntartalkok vannak a tengeri ledkes kzetekben, kszn, kolaj telephelyeken, amelyek a fldtrtneti mltban elhalt nvnyekbl kpzdnek.

 A lgkri oxignt a zldnvnyzet termeli. s a lgzsi folyamatok hasznljk fel.

 

Biolgiai ciklus: A tpllkozsi szerkezetben 3 alapvet szint ismerhet fel: termelk, fogyasztk s lebontk. Kzttk a trsulsokban az anyagforgalom zrt krfolyamatban jtszdik.

 

Elsdleges szerves anyagtermelk a zldnvnyek. Elsdleges fogyasztk a nvnyevk. Minden tpllkozsi szint az elzbl szerzi testnek felptshez az anyagot s az energit letmkdshez. Az elz szint anyagnak, energijnak kb. 10 %-a pl be a magasabb szintbe.

 

lrsz: PRODUCENSEK, vagy termelk.

KONSTANS,

vagy fogyasztk

REDUCENSEK,

vagy lebontk

Fotszintetizl zld nv-nyek, kemoszint. Baktriu-mok. Ez a szint, amely egye-dl, nmagban ltezni kpes.

Primer, (elsdleges), secun-der (msodlagos) stb. a vgn a cscsragadoz ll.

Az elsdleges szinten a n-vnyevk llnak, a msodla-goson a velk tpllkoz ragadozk, a harmadik szin-ten a kisebb, kzepes nagys-g ragadozk, minta rka, a cscson a nagy ragadozk.

Mikroorganizmusok, gom-bk, baktriumok, moszatok,

fldigilisztk, dgevk.

 

A trsulsok szervezdsben s az letkzssg mkdsben alapveten fontos kapcsolatrendszer a tpllkozsi kapcsolatok rendszere. A ragadozk tpllkozsi lncban a nvny- nvnyev- ragadoz sorrendben halad a tpanyag s az energia.

Tpllkozs: lncokat, hlzatokat alkotnak. Minden mindennel sszefgg. ltalban 4-5 tagbl llnak.

Csoportosts: szrazfldi s vzi, ragadoz, lebont, lskd tpus lncok vannak.

 

Vzi letkzssgek: A vizek llnykzssgeiben az elsdleges szerves-anyagtermelk a vizek zld nvnyei, moszatok, algk. Elsdleges fogyasztk aprfrgek, rkok, csigk, halak. Msodlagos fogyasztk a ragadozhalak. Az lvizek ntisztulsra kpesek. A vzben lebomlanak a szerves anyagok, a keletkez szervetlen nvnyi tpanyagok pedig, beplnek az llnykzssg tagjainak szervezetbe. A hnrnvnyek, mocsri nvnyzet is tiszttja a vizet. Egy tpart nvnyzetben szablyszer sorrend vehet szre. A tparti znci egymst kvet vei a hnr, a ndas, majd cskken vzzel a zsombkos rt. Ez az vezetessg nem lland. A tavaszi szukcesszi lass feltltds: a tmeder sszezrul, feltltdik, erd foglalja el a helyt. A folyamat a mrskelt ghajlati v tavaira jellemz. A vzbejut tpanyagtbblet (szennyvz, mtrgya) nvekedst, eutrofizldst okoz. Algk, kk moszatok tlszaporodst okozza. Ez ltal a vz szne is megvltozik. Ezt a vzsznezdst vzvirgzsnak nevezik. A vzben leboml szerves-anyagtbblet oxignhinyt s a szervezetek tmeges pusztulst okozhatja. Legfeltnbb kvetkezmnye a halpusztuls. A ndas, a hnr tlszaporodsa nem rontja a vz minsgt.    

 

Tpllkozsi piramis tisztn nem ltezik, hlzatokat alkotnak:

                                                           Cscsragadoz (pl.:oroszln)

                                                          

                        Nagyobb s kzepes ragadozk: madarak s emlsk (rka).

                       

Kisebb madarak s emlsk, rgk, pockok, rgcslk. Kis ragadozk.

           

Szcskk sskk, rovarok. Nagy egyedszm, kicsi mret llatok. Nvnyevk fleg.

 

Legals szint a nvnyeks alsrendek szintje, tpllkuk lehet szervetlen s szerves anyag, pl.: f flk.

 

A ragadoz tpus trsulsnl az egyedszm lentrl felfele n, a testmret fordtva, kivve a nvnyeket (fk).

 

Az ember nem igazi cscsragadoz. Nem veszi t ezek szerept. Az ember tbb tpllkozsi szintbl tpllkozik, vegyes tpllkozs.

 

4.     BIOM

 

ghajlati venknt zonlisan (svokban) elhelyezked koszisztmk egyttese.

Egy biom pldul az egyenlti serdk, trpusi lombhullat erdk, zonlis sivatagok  a sztyepprt s a lombos erd, szavanna, eserd, flsivatag, is.

Magyarorszgon: sztyepprt, lombos erd, fenyerd. Az Alfld eredetileg erds puszta volt, mra tlgyerdinek hre sem maradt.

Trpusokon: eserd, magas fv szavanna, alacsony fv szavanna, flsivatag, sivatag.

Fggleges zonalits is van, pldul hegyeken a fenyves erd.

 

5.     BIOSZFRA

 

Globlis, egsz glbuszra kiterjed rendszer, Fldnek az a rsze (a legalacsonyabb mlysgektl a legnagyobb magassgig), ahol az llnyek lnek, megtallhatk.  A legnagyobb szervezds szint. Pldul a tengermly 11,000,- mter, leveg, ahol a nvnyi sprk vannak, 10.000,- mter. Mskppen: A biomok s koszisztmk sszessge.

Az llnyek 4 alapvet tpusba sorolhatk:

-baktriumok, fleg talajban lnek, vannak hasznosak (tejipar, gygyszergyrts) s krosak

-gombk,

-nvnyek, ltalban zldsznek. Napfnyt tudjk hasznostani. Lehet: vzi, szrazfldi.

- llatok.

Az l szervezet kpes megrizni bels krnyezetnek llandsgt. letfolyamatait ennek rdekben szablyozza. Anyagcsert folytat.

Jellemzk:

nszablyoz kpessg vagy FEEDBACK: negatv visszacsatols: A rendszer a vltozsokra ellenkez eljel folyamatokat indt. A szablyozs a visszacsatols eredmnye. rzkelni kell rendszer sajt pillanatnyi bels llapott (ami van) sszehasonltani az optimlis rtkkel (ami kell) s beavatkozni, ha a kett eltr. Az eltrs a hibajel. Az rtk eltr, ha nagyobb cskkenti, ha kisebb cskkenteni kell.

 s globlis jelensgek rvnyeslnek.

Nagylptk folyamatok jtszdnak le benne.

 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Sopronrl
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!