3. Szoci�lis gondoskod�s az �rett k�z�pkorban (XI-XIV. sz.)

A XI. sz. korszakhat�r, gazdas�gi, politikai, t�rsadalmi v�ltoz�sok mennek v�gbe, megsz�nnek a barb�r v�ndorl�sok, kialakul egyfajta politikai stabilit�s.

A gazdas�gi viszonyok jelent�sen megv�ltoznak. Fejl�dik a mez�gazdas�gi technika. K�tnyom�sos gazd�lkod�s helyett megjelenik a h�romnyom�sos, vet�sforg�, sz�lmalom, vaseke. Mindezek �ltal a mez�gazdas�gi tev�kenys�g n� Þ �s n� a lakoss�g sz�ma is. A v�rosok ism�t fejl�d�snek indulnak. A szeg�nys�g �jra v�rosi probl�ma is lett. Ez�rt �j szoci�lis gondoskod�ssal foglalkoz� int�zm�nyre lett sz�ks�g.

- K�ptalan ispot�ly: IX sz. Kanonoki mozgalom: a p�sp�ki sz�khelyeken dolgoz� vil�gi papok �ljenek szerzetesi �letm�dot (kanonok). Az �gy l�trej�tt p�sp�ki sz�khely a k�ptalan. K�ptalani szeg�nyh�z Þ k�ptalani ispot�ly. A p�sp�ki templom mellett �p�ltek, kezelt�k a v�rosi szoci�lis probl�m�kat seg�tett�k a v�rosi szeg�nyeket, v�ndorokat. Magyarorsz�gi vonatkoz�sr�l keveset tudunk.

- Ispot�lyos nagy lovagrendek: ispot�lyos rend: K�z�pkori civil szervezetek, egyes�letek, vil�gi emberek alap�tott�k. C�l: tenni betegek�rt, elesettek�rt. Egyre fejlettebb szervezeti keretek k�z�tt m�k�dtek, �s lovagrendd� alakultak �t, lovagrendek: 3 r�teg: lovagok (katon�skodtak), papok (hit�lettel foglalkoztak), laikus testv�rek (betegekkel val� foglalkoz�s). De nem mindegyik ispot�lyos rend alakult �t lovagrendd�. 3 legjelent�sebb rend:

1. Autorit�k ispot�lyos rend: 1089. Szent Anton nev� v�rosban hozt�k l�tre, d�l Franciao-ban Egyiptomi remete, szerzetes. A rend egy sz�rny� k�z�pkori betegs�g gy�gy�t�s�ra j�tt l�tre. (anyarozs m�rgez�s, szeg�ny emberek betegs�ge) L�zszer� bels� t�z. az emberek bel�lr�l el�szk�s�dtek. Nem volt gy�gym�d erre Þ Szt. Antal a s�rj�n�l seg�t. 1095-ben �p�tettek egy hatalmas ispot�lyt, itt fogadt�k a betegeket. A gy�gym�d f�szerbor �s Szt. Antal balzsam volt. K�s�bb Eur�pa szerte hoztak l�tre ispot�lyokat (1200 k�r�l kb. 300) A XVIII. sz-ban johannit�kkal egyes�lve l�trej�tt a M�ltai lovagrend. Bev�tel: k�reget�sb�l, jel�k a malac volt. Mo-on: Dar�c, Pozsony, Segesv�r.

2. Johannit�k rendje: keresztes h�bor�kkal �ll �sszef�gg�sben a l�trej�tt�k. A keresztes h�bor�k alatt a legjelent�sebb J�nos templom melletti Þ az itt l�trej�v� rend inn�t kapta a nev�t: Johannita. (Jeruzs�lemben m�r kor�bban is l�teztek ispot�lyok) Probl�ma: j�rv�nyok, sok beteg, sebes�lt, szeg�nys�g. A k�z�pkor legh�resebb ispot�lyos, majd lovagrendje a Johannit�k rendje. Gazdag rend, sok neves, uralkod�i t�mogat�, akik sok birtokkal rendelkeztek, zar�ndok�t ment�n hoztak l�tre ispot�lyokat (Franciao.- Jeruzs�lem). K�zpont a jeruzs�lemi ispot�ly volt, ahol napi 1000 �rva gyereket l�ttak el. 2 �ri�si �p�letb�l �llt + gazdas�gi �p�letek. A seg�ts�gny�jt�s komplex volt (betegek, �rv�k, �zvegyek, nemre, felekezetre val� tekintet n�lk�l) 1187. a Johannit�k kivonultak Jeruzs�lemb�l Akkon v�ros�ba Þ itt fejlesztettek ki egy �jabb ispot�lyt. II. Andr�s magyar kir�ly Mo-on nagy birtokokat adom�nyozott.

3. Szentl�lekr�l elnevezett ispot�lyos rend: 1190-ben j�ttek l�tre D�l-Franciao-ban III. Vince p�pa R�m�ban birtokot adom�nyozott nekik Þ r�mai k�zpont. 1290. Eur�p�ban 99 rendh�z ebb�l 9 R�m�ban volt. Az utc�kat j�rt�k �s az utc�n fekv� embereket vitt�k be a rendh�zba. Gyermekv�delmi tev�kenys�get fejlesztettek ki: felnevel�s + szakma ad�sa. El�v�rosokban telep�ltek le, a v�rfalon k�v�l, forr�sok mellett. Adom�nyokb�l, a birtokok j�vedelmeib�l �s �zleti tev�kenys�gb�l �ltek. A k�z�pkor v�g�n, a XIV. sz-ra a v�rosi magistr�tusok vett�k �t a rendh�zakat.