1/A

A szoci�lis munka fogalmai, ter�lete, eszk�zrendszere,

t�rt�neti viszonyai, hi�nyoss�gai

Szoci�lis munka:

A szoci�lis �let gondoz�sa, megel�z�s, kezel�s, gy�gy�t�s, v�delem.

V�gzi: orvos, n�v�r, �v�n�, tan�t�n�, szoci�lpedag�gus, szoci�lis munk�s, csal�dpedag�gus, terapeut�k, tan�csad�k.

Szoci�lis az, mai a t�rsadalommal, az �let�nkkel kapcsolatos.

Szoci�lis h�l�:

Mindazon int�zm�nyek �sszess�ge, melyek az egy�n szoci�lis �let�t befoly�solj�k. Ide tartozik az eg�szs�g�gy, az iskola�gy, a szabadid�, egy�b.

Szoci�lpolitika:

Egy v�rosnak, egy telep�l�snek, egy megy�nek, orsz�gnak a szoci�lis h�l�zat�t megtervezi �s gondozza.

Ment�lhigi�n�: a szoci�lis ter�leten a lelki eg�szs�g gondoz�sa.

Szoci�lis munka:

A szoci�lis h�l� keretein bel�l foly� tev�kenys�g

Szoci�lis h�l� dolgoz�i:

�         Szoci�lpolitikus: a szoci�lpolitik�t v�gz� szem�ly. Tervei �s levezeti a munk�t, a szoci�lis gondok megel�z�s�t az eg�sz orsz�gban

�         Szoci�lis munk�s: 1989 �ta k�pzik. Amerikai minta alapj�n.  A szoci�lis �let egy ter�let�n.

�         Szoci�lpedag�gus: olyan pedag�gus, aki els�sorban oktat�si, nevel�si int�zm�nyekben megel�zi, kezeli a szoci�lis gondokat.

Feladata: a szoci�lis seg�ts�gre szorul� gyerekek megfigyel�se, vizsg�lata, t�r�d�s, egy�ni foglalkoz�s, probl�ma-megbesz�l�s, tan�csad�s sz�l�knek, pedag�gusoknak is, szabadid�s �s sz�nidei foglalkoz�sok szervez�se, k�pviselet, egy�ttm�k�d�s m�s szakemberekkel.

Munkater�letei:

-         els�dleges vagy szab�lyos: �voda, iskola, gyermekotthon

-         m�sodlagos vagy saj�ts�gos: csal�dseg�t�, nevel�si tan�csad�, gy�m�gy, szoci�lis oszt�ly

-         harmadlagos vagy rendk�v�li: b�rt�n, rend�rs�g, szoci�lis otthon

�         Csal�dpedag�gus: csal�dseg�t� int�zetekben dolgozik

Eszk�zrendszere:

�         besz�lget�sek

�         interj�

�         tesztek

�         ter�pi�k

-         elm�leti ter�pi�k: hosszan tart�, hosszabb iskol�t v�gzett szakember v�gezheti

-         gyakorlati ter�pi�k: r�vid ideig tartanak, el�g egy kurzus, vagy valamilyen tanfolyam vezet�shez (zeneter�pia, rajzter�pia, lovaster�pia)

M�dszerei:

�         egy�ni foglalkoz�s, esetmunka (Case Work)

�         csoportmunka (group work)

�         k�z�ss�g�p�t�s (community work)

A szoci�lis munka ter�lete

�         szoci�lis probl�m�k: szeg�nys�g, munkan�lk�lis�g, lak�sprobl�m�k

�         �letkori probl�m�k: csecsem�, gyermek, serd�l�, feln�ttkori probl�m�k

�         ment�lis probl�m�k: �ngyilkoss�g, neur�zis, elmebetegs�g, alkoholizmus

�         int�zm�nyi probl�m�k: csal�d, �voda, iskola

�         b�n�z�s fiatalokn�l: p�rtfog�s, ut�gondoz�s

�         �letciklus neh�zs�gei: h�zasuland�k, gyereket v�r�k, p�lyav�laszt�s, nyugd�j, v�l�s

�         eg�szs�g�gyi probl�m�k: testi betegek, rokkantak

Hi�nyoss�gai

Mindenf�le szoci�lis gondot kezel� int�zm�ny van Magyarorsz�gon, de ezek az int�zm�nyek nem mindig azt csin�lj�k, amit kell. Olyan plusz terheket v�llalnak, amelyhez az int�zm�ny nem �rt. Nincs eg�szs�ges konkurencia az int�zm�nyek k�z�tt, hi�nyzik a verseng�s, hogy melyik l�tja el jobban a feladat�t.

A szoci�lis munka t�rt�nete

Mi�ta ember az ember az�ta mindig volta szoci�lis gondok �s azokon mindig seg�tettek. T�bb 10 ezer �vvel ezel�tt a s�m�n hivatott ezt a feladatot ell�tni ( a magyarokn�l ez a t�ltos volt). � gondozta a szoci�lis h�l�t a t�rzsi kult�r�kban. Orvos volt, szeg�nygondoz�, az �rv�kat is gondozta, seg�tette az �zvegyeket, gondoskodott a vall�si szertart�sokr�l, a t�rzsi etik�r�l.

Az �llamrend megjelen�se ut�n a vall�si szervezetekre sz�lltak ezeknek a feladatoknak a v�grehajt�sa. A kereszt�ny egyh�zak megjelen�s�vel ez folytat�dott. K�rh�zakat, �rvah�zakat, szeretetotthonokat l�tes�tettek.

A IV. sz�zadt�l jelenik meg a szoci�lis gondoskod�s az egyh�z �ltal. A III-IV. sz�zadt�l kialakul az orvostudom�ny. Kozma �s D�mj�n szerzetesek hozt�k l�tre az els� k�rh�zat.

A feudalizmus idej�n az �h�ns�g �s a j�rv�nyok k�vetkezt�ben megn�tt a szeg�nyek �s az �rv�k sz�ma. Ebben az id�ben a szoci�lis feladatokat az egyh�z v�gezte. Az egyh�z volt a csal�dseg�t�, nevel�si tan�csad�. Iskol�kat tartott fenn.

A XVIII. sz�zadban az angolok �brednek r� arra, hogy a korh�zak l�tes�t�se �llami feladat, �s l�trehozz�k a dologh�zakat. Ide hozt�k azokat, akiknek szoci�lis helyzete rossz.

Az 1900-as �vek elej�n jelenik meg a biztos�t�s, ami a szoci�lis gondoskod�s cs�csa. A szoci�lis gondoz�s az �llam legnagyobb terhe.

Magyarorsz�gon Szent Istv�n kor�ig ny�lik vissz a szoci�lis gondoz�s t�rt�nete. Megjelent a negyedel�s, ami azt jelentette, hogy az egyh�zi vagyon  �-�t szoci�lis c�lokra kell ford�tani. A r�gi k�rh�zakat ispot�lynak h�vt�k. Az aggok h�zait aggmenh�znak, majd szeretetotthonnak nevezt�k.

999-ban Pannonhalm�n volt az els� ispot�ly, majd 1000-ban P�csv�radon �s Bakonyb�lben, 1013 – Zal�n, 1061-ban Kolozsmonostoron, 1216-t�l poroszl�n �s 1217-ben Miskolcon.

A benc�s szerzetesek iskol�kat, a keresztesn�v�rek k�rh�zakat alap�tottak.

G�za kir�ly idej�n a J�nos-lovagok 20 k�rh�zat hoztak l�tre. A szerzetesek hat�s�ra a XIV. sz�zadt�l a vil�gi uralkod�k is hoztak l�tre k�rh�zakat. A gondoz�s ebben az id�ben m�g ingyenes volt, csak a XX. Sz�zadt�l l�tezik az �pol�si d�j.

Gy�rben az 1600-as �vekben m�r l�tezett p�sp�ks�g �s volt p�sp�ki ispot�ly is, ez az els� vil�gh�bor�ig m�k�d�tt �s 500 beteget tudott ell�tni. Sopronban is volt szoci�lis int�zm�nyrendszer, az 1939-es adatok szerint szoci�lisan a legjobban ell�tott v�rmegye volt.

Szoci�lis jelleg� szervezetek

�         Magyar Pedag�giai T�rsas�g – 1891.

Kisgyermeknevel�si, napk�ziotthonos, gy�gypedag�giai, gyermek �s ifj�s�gv�delmi szakoszt�ly.

�js�ga: Pedag�giai Szemle

1949-ban megsz�ntett�k. Majd 1962-ban �jra m�k�dni kezdett

�         Magyar Gyermektanulm�nyi T�rsas�g – 1906-1944

Nagy L�szl� nev�hez f�z�dik, � volt az eln�ke is.

-         1907. Gyermek c�m� foly�irat

-         1911. Gyermektanulm�nyi M�zeum

-         1913. Gyermektanulm�nyi K�nyvt�r

-         1913. Gyermektanulm�nyi F�zetek sorozat kiad�sa

-         1913. Budapesti Gyermektanulm�nyi Kongresszus

-         1923. Sz�l�k Sz�vets�ge

-         1928. Csal�d �s Gyermek c�m� foly�irat

�         Orsz�gos Gyermekv�d� Liga – 1906-1944

A magyar n�k �s kiv�ll�s�gok szervezete volt. Nem �llami t�mogat�s�. Gyermekv�delem Lapja c�m� �js�g l�trehoz�sa.

Feladatai voltak:

-         tanyai, falusi gyerekek orvosi ell�t�sa

-         b�lcs�d�k, napk�zi otthonok, �rvah�zak l�trehoz�sa

-         nevel�int�zetek

-         ipari tanul�k otthonai

-         csecsem�otthon

-         anyaotthon

-         orvosi rendel�k

-         szeg�ny gyerekeket k�lf�ldre vitt�k nyaralni.

A szoci�lis munk�ban kimagasl� egy�nek

Dr. Ranschburg P�l (1870-1945)

Idegorvos volt a k�s�rleti pszichol�gia megalap�t�ja Magyarorsz�gon 1899-ben. Els� magyar pszichol�giai labor megnyit�ja �s vezet�je. Sokat tett a fogyat�kos gyerekek�rt

Shnell J�nos (1893-1970)

1929-ban Nevel�si �s p�lyav�laszt�si tan�csad�t szervez

1934-ban �llami Gyermekl�lektani tudom�nyos Int�zetet

1947-ban Gyermekl�lektani �llom�sokat akart l�trehozni orsz�gszerte, de ez nem siker�lt, csak Budapesten.

�d�m Zsigmond (1906-1962)

Pedag�gus volt. Gyermekv�rosok l�trehoz�ja Magyarorsz�gon.

1946-ban Hajd�h�z�s

1957-ban F�ton

1958-ban Sapony�n

Nemes Lip�t (1886-1960)

A gyermekv�delem hazai �tt�r�je. A b�nelk�vet� fiatalokat vette p�rtfog�sba. A gyermekb�r�s�gokon a pedag�gus r�szv�tel�t kiharcolta. 1918-ban iskolaorvosi h�l�zatot pr�b�l ki�p�teni. Megszervezi az iskolagy�ms�got: v�di a gyermekek lelki fejl�d�s�t.

Iskolai gyermekv�delmi k�zpont l�trehoz�sa �s igazgat�ja.

1945. F�v�rosi Gyermek-�s Ifj�s�gv�delmi K�zpont. (GYIVI)