8. / A T�tel

A. Szoci�lis foglalkoz�sok �n�llapotok �s tranzakci�k, tan�csad�s, ter�pi�k

�n�llapotok

Fenomenol�gai vonatkoz�sban �rz�sek �sszef�gg� rendszerek�nt, m�k�d�si vonatkoz�sban pedig �sszef�gg� magatart�smint�k k�szletek�nt �rhat� le. Az �rz�sek rendszer�t megfelel� magatart�smint�k egy�ttese k�s�ri.

1.      Sz�l�k�re hasonl�t� �n-�llapotok = exteropszichikus = sz�l�i �n

2.      Auton�m m�don a val�s�g t�rgyilagos �rt�kel�s�re ir�nyul� �n-�llapotok = neopszichikus = feln�tti �n

3.      Archaikus maradv�nyokat k�pvisel�, korai gyermekkorban r�gz�lt, de m�g mindig akt�v �n-�llapotok =archeopszichikus = gyermeki �n

A tan�csad�sn�l k�l�nb�z� �n-�llapotok vannak. Sz�l�i �n, feln�tt �n, gyerek �n. A tan�csad�nak �s a tan�csk�r�nek is van. Az az ide�lis, ha a sz�l� �n tal�lkozik a sz�l� �nnel, vagy sz�l� �n feln�tt �nnel, vagy feln�tt �n a feln�tt �nnel.  A tan�csk�r� sz�m�ra sz�l� �n a j�.

A sz�l� �s a gyermek �n tal�lkoz�sa nem j�, h�tr�ltatja a munk�t.

A partneri kapcsolat azt jelenti, hogy elfogadom a m�sikat, nem veszem �t terheit, hanem seg�tem abban, hogy megtal�lja a megold�st.

Tranzakci�k

A t�rsas �rintkez�s egys�g�t tranzakci�knak nevezz�k. Ha k�t vagy t�bb ember valamilyen t�rsas �sszej�vetelen tal�lkozik egyik�k el�bb vagy ut�bb besz�lget�sbe kezd, vagy m�s m�don jelzi, hogy tudom�sul vette a t�bbiek jelenl�t�t. Ezt nevezz�k tranzakcion�lis ingernek. Erre a m�sik szem�ly valamilyen m�don reag�l, ez a tranzakci�s v�lasz.

A tranzakci�k l�ncreakci�k�nt k�vetik egym�st, minden v�lasz maga is ingerr� v�lik.

A kommunik�ci� els� szab�lya �gy hangzik, hogy a kommunik�ci� mindaddig sim�n megy, am�g a tranzakci�k kieg�sz�t� jelleg�ek. Ameddig a tranzakci�k kieg�sz�t� jelleg�ek, a szab�ly szempontj�b�l mell�kes, hogy k�t ember kritiz�lgat� pletyk�ba mer�lt-e el. 

A kommunik�ci� keresztezett tranzakci� eset�n megszakad. Ilyen a h�zass�g, szerelem, bar�ts�g vagy munka tranzakci�.

 

A j�tszm�k kieg�sz�t�, rejtett tranzakci�k folyamatos sorozata, amellyel pontosan meghat�rozott, el�re l�that� kimenetel fel� tart.

2 ismertet�jele van:

�         rejtett jelleg

�         nyeres�g

J�tszmat�r:

v     �letj�tszm�k

�         alkoholista

�         ad�s

�         r�gj bel�m

�         most rajtacs�ptelek te gazember

�         ennek is te vagy az oka

v     h�zass�gi j�tszm�k

�         sarokba szor�t�s

�         b�r�s�g

�         frigid n�

�         �z�tt vad

�         ha te nem lenn�l

�         dr�g�m

v     t�rsas�gi j�tszm�k

�         h�t nem borzaszt�

�         sz�ps�ghiba

�         Schleimel

v     szexu�lis j�tszm�k

�         perverzi�

�         meger�szakol�si

v     alvil�gi j�tszm�k

�         rabl�-pand�r

�         hogyan lehet inn�t megl�pni

�         h�zzuk be a cs�be

Tan�csad�s

A tan�csad�sn�l �gyelni kell a metakommunik�ci�s jelekre, hangsz�n, hanghordoz�s, mimika. A lehajtott fej azt jelenti, hogy nem mond igazat.

Testbesz�d: a karba tett k�t v�dekez�st jelent. A feszes tart�s: valamit�l f�l, tart.

A tan�csad�s sor�n a tan�csk�r� besz�l, a tan�csad� meghallgatja. Azt�n pr�b�lj�k k�z�sen kit�zni a c�lokat Az �nseg�ts�t pr�b�lj�k hangs�lyozni.

 

 

Tan�csad�s form�i:

-         h�zass�i-p�rv�laszt�s

-         nevel�si

-         konfliktusmegold�

Konfliktus megold�s�n�l n�gy mez� elm�let:

-         �nmaga tiszt�z�s: k�rd�seket tesz�nk fel neki, akt�v odafigyel�s, visszajelz�s. �sszefoglalom amit elmondott, a kulcsmondatokat �ssze kell szedni �s a t�neteket ki kell elemezni

-         a szem�lyis�g szerkezet�nek tiszt�z�sa: milyen a szem�lyben a k�zels�g-t�vols�g �rz�se. Azt hogy bizonyos t�vols�gok legyenek mindenki ig�nyli. Meg kell keresni, hogy milyen a szem�lyis�gmodell

-         kommunik�ci� letiszt�z�sa: a konfliktusmegold�s legjobb csatorn�ja a kommunik�ci�

-         v�g�l tiszt�zni kell, hol �l , milyen a szoci�lis szintje, mi az ami fontos sz�m�ra.

Ter�pi�k

A ter�pi�k szolg�lj�k a szoci�lpedag�gus szem�lyis�g�nek �s kompetencia-tudat�nak teljess�g�t, a gyakorlati ter�pi�k kiv�l� munkaeszk�zei a ter�pi�nak.

A ter�pia g�r�g sz�: gy�gy�t�st, eredetileg a test �s a l�lek kezel�s�t jelenti.

�         Elm�leti ter�pi�k

-         pszicholanalitikus ter�pia: Freud �s Breuner dolgozta ki 1889-ben. L�nyege, hogy p�rn�s d�v�nyon fekszik �s gyermekkori �lm�nyeket id�z fel. A terapeuta a fej�n�l �l

-         besz�lget�ster�pia: C. Rogers alap�totta 1951-ben

-         viselked�ster�pia: Joseph Wolpe alap�totta 1950 k�r�l (behaviorista)

-         �rtelmi-�rzelmi ter�pia: besz�lget�ster�pia ellent�te, Albert Ellis hozta l�tre 1950-ban

-         csal�dter�pia: 1960-as �vek USA

�         Gyakorlati ter�pi�k

Elm�leti ter�pia hossz� felk�sz�l�st ig�nyel �s maga a folyamat is hossz� ideig tart. A gyakorlati ter�pia n�h�ny h�napos. A folyamat is r�vid �s az eredm�ny is gyorsan megmutatkozik.