10. / A T�tel

Szem�lyis�g- �s viselked�szavarok: meghat�roz�s,

fajai, t�netei, felismer�se, kezel�se.

 

Viselked�szavarnak nevezz�k itt mindazokat a t�neteket, amelyeket a szakirodalom magatart�szavar, viselked�szavar, beilleszked�si zavar, magatart�si rendelleness�g, nehezen nevelhet�s�g, felt�n� viselked�s, inadapt�lt magatart�s, �rzelmi zavar, nevel�si neh�zs�gek, szoci�lis fejletlens�g, motoros zavarok, besz�dhib�k �s hasonl� szakkifejez�sek alatt �rt.

A statisztik�k elt�r�ek, jellegzetesen a fi�k nagy h�tr�nnyal vezetnek a l�nyokkal szembe. A nehezen nevelhet� (POS - sz�tsz�rt figyelm�, kapkod�, agressz�v) gyerekek eset�ben meg�llap�tottam, hogy t�z esetb�l nyolc fi�. A dadog�s gyerekek 80%-a is. A fi�k 13%-a �s a l�nyok 7%-a k�zd beilleszked�si zavarokkal. Az iskol�skor�ak kb. 20%-a verg�dik valamilyen tanul�si neh�zs�ggel, a fi�k �tlag iskolai eredm�nye gyeng�bb, mint a l�nyok�. Az enuresis (�jszakai bevizel�s) is ink�bb "fi�betegs�g". Tal�n csak a neur�zis (neuraszt�nia, hiszt�ria, k�nyszeress�g, f�bi�k) gyakoribb a n�kn�l.

A t�neteket h�rom szempontb�l vizsg�lhatjuk:

�      Az int�zm�ny szerint ezek az egy�nek nem alkalmazkodnak az int�zm�ny szab�lyaihoz, v�tenek ellen�k, kivonj�k magukat hat�suk al�l. Zavarj�k, pl. a tan�t�st, a tan�rt, vagy di�kt�rsaikat.

�      Az egy�n saj�t viselked�s�t magatart�si st�lusnak v�li, amely �rt�k�t�let k�rnyezet�vel szemben, illetve ellen�ll�st k�zvet�t� kommunik�ci�. "Nem besz�lek senkivel, mert nem akartam idej�nni a szoci�lis otthonba" - mondja az id�s ember.

A szoci�lpedag�gus a szem�lyis�g t�rsas viszonyrendszer�nek s�r�l�s�t l�tja a viselked�szavarban. Nem keres b�nbakot, �s nem hib�ztat senkit, sem az int�zm�nyt, sem az egy�nt, igyekszik a kapcsolatrendszer s�r�l�st kiiktatni.

2. H�TT�R

A fi�k nagyobb ar�nyban szenvednek viselked�s zavarokban, mint a l�nyok. Okok: neveltet�s, a fi�k elhanyagoltabbak, apahi�nyban szenvednek. A Pennsylvaniai Egyetem Agyi Viselked�s Laborat�rium�ban r�j�ttek, hogy a f�rfiak �s n�k agya elt�r�. A n�k agya ugyan II %-kal kisebb, de �rnyaltabban fejlett. A f�rfiak sz�rke�llom�nya kisebb a n�k�n�l, ez�rt a n�i agy k�nnyebben birk�zik meg az inform�ci�k feldolgoz�s�val. Viszont a f�rfiak feh�r�llom�nya nagyobb, ez�rt az inform�ci� gyorsabban jut az agy egyik r�sz�b�l a m�sikba. A f�rfiak gerincvel� folyad�ka is nagyobb, ez�rt jobban ellen�ll a kopony�t �rt �t�seknek. A jobb �s ball agyf�ltek�t egy idegnyal�b kapcsolja �ssze, ez seg�ti a kommunik�ci�t.

 A n�kn�l ez az idegnyal�b nagyobb, k�nny�ti a kommunik�ci�t �s sz�beli kifejez�st.

A viselked�si zavarok okait bonyolult vizsg�lattal �llap�thatjuk meg. A hiperaktivit�s gyan�j�t, pl. a Conner�f�le k�rd��v tiszt�zhatja. A besz�dhib�k s�lyoss�g�t a logop�dus hat�rozza meg. A pontos diagn�zis fel�ll�t�s�hoz a szoci�lpedag�gus az illet�kes szakember v�lem�ny�t k�ri ki.

A t�netek okai �ltal�ban h�rom csoportba sorolhat�ak:

l. Biol�gia, fiziol�giai okok lehetnek az egy�n �rtelmi, �rzelmi, szoci�lis vagy motorikus fejletlens�ge, de kifejezett betegs�gek is. Ha az iskol�s gyermek pl. izeg-mozog, zavarja t�rsait a h�ts� padban, lehet, hogy rosszul l�t vagy a hall�sa s�r�lt.

2. A viselked�si zavarokat el�id�zhetik pszich�s okok is, ha pl. a gyermek sz�lei alkoholiz�lnak, b�ntalmazz�k �t, vagy �ppen a v�l�si vit�k hev�ben �l, iskolai teljes�tm�nye, figyelme cs�kken, esetleg teljesen elv�sz.

3. Szoci�lis okok is megh�z�dhatnak a viselked�si zavar m�g�tt. Ilyen lehet a szeg�nys�g, a zs�folt kis lak�s, a munkan�lk�lis�g, a sz�l�k m�veletlens�ge. Ha a sz�l� nem motiv�lja gyermeke tanul�s�t, a kilencedik oszt�lyig val�sz�n�leg "fenegyerekk�" v�lik.

El�fordulhat, hogy csak egyetlen (pl. biol�giai) forr�sa van a t�neteknek, de indokolhatja m�g a pszich�s h�tt�r, s�t esetenk�nt mindh�rom egyszerre. Ha pl. a gyermeknek tanul�si zavarai vannak, nem biztos, hogy megoldjuk a probl�m�t a tanul�si m�dok (strat�gi�k) tan�t�s�val. Ha ugyanis �rtelmileg fogyat�kos, vagy �rzelmi probl�m�i vannak az iskol�ban, a csal�dban, esetleg szoci�lis �s beilleszked�si neh�zs�gekkel k�zd, a rossz eredm�nyekkel v�dekezik, a tanul�si technik�k nem seg�tenek. A magatart�si zavarban szenved� egy�nn�l meg kell vizsg�lni mind a h�rom lehets�ges indokot. A visszah�z�d�s (regresszi�: �lmodoz�s, f�l�nks�g, sz�tlans�g, mag�nyoss�g, bizalmatlans�g), vagy �ppen a t�mad�s (agresszivit�s: dac, veszeked�s, d�hkit�r�s, t�lzott tev�kenys�g) h�tter�ben biol�giai, pszich�s vagy szoci�lis okok is megh�z�dhatnak. A viselked�si zavarban verg�d� gyermekek vagy feln�ttek nem rem�nytelen eset. Ismerek olyan POS t�netcsoportba tartoz�kat, akikb�l nagyszer�, szorgos �s lelkiismeretes emberek lettek. A t�t csak az: kapjanak el�g szeretetet �s meg�rt�st, mind a csal�dt�l, mind az iskol�t�l. Persze, ha ez elmarad, akkor esetleg a t�rsadalom perem�re szorulhatnak a sok kudarc �s sikertelens�g k�vetkezt�ben.

2. GONDOZ�S

A viselked�szavarban szenved� gyermekek vagy feln�ttek kezel�s�n�l l�nyeges a meg�rt� szeretet, amint a Bibli�ban olvassuk: "Mutasd meg a fi�nak, melyik �ton j�rjon". Akkor val�s�tjuk ezt meg, ha "t�relmesek, j�s�gosak, tapintatosak" vagyunk a klienseinkhez, illetve ha "nem gerjed�nk haragra, nem r�juk fel a rosszat, mindent elt�r�nk, mindent rem�l�nk, �s mindent elvisel�nk".

A f�rfiak �s n�k k�z�tti term�szetes k�l�nbs�gre oda kell figyelni. A csal�dban is t�bb figyelmet kell szentelni a fi�knak. Foglalkozzanak az, ap�k t�bbet fiaikkal. �rezz�nk egy�tt a fi�kkal is. B�tor�tani is kell �ket, hogy nyugodtan (de kultur�ltan!) fejezz�k ki �rzelmeiket. Az iskola adjon t�bb id�t a fi�knak feladataik meg�rt�s�re. Ne besz�ltess�k �ket, ha d�h�sek. Probl�m�ikat is k�nnyebben kimondj�k, ha mozognak, s�t�lnak. Az egynem� oszt�lyok is seg�thetnek a fi�k k�nnyebb kezel�s�ben. A fi�k �r�s �s olvas�sk�szs�ge javul, a l�nyok lemarad�sa matematik�b�l �s term�szettudom�nyokb�l cs�kken az egynem� oszt�lyokban.

A sz�l�, nevel� vagy szoci�lis szakember nem akadhat fenn a t�netekn�l, be kell gy�jtenie a h�tt�rinform�ci�kat, �s az igazi (biol�giai, pszich�s, szoci�lis) okokat kezeli. Ha csak fiziol�giai probl�m�val �ll szemben, a gyeng�n l�t� gyereknek szem�veget szerez be. Ha a sz�l�k v�l�f�lben vannak, besz�l vel�k, hogy jobban figyeljenek a gyerek�kre. Ha a h�tt�rben a szeg�nys�g �ll, anyagi t�mogat�sban r�szes�ti a csal�dot.

Gyakori az eset, amikor a szoci�lis szakember a viselked�si zavarok kezel�s�n�l nem el�gs�ges, ilyenkor a t�rsszakm�k: eg�szs�g�gy, logop�dia, ter�pia stb. szakembereihez fordul.

A Nevel�si Tan�csad� sokat seg�thet a r�szorul�kon, vagy a H�D Csal�dseg�t� K�zpont, esetleg a Kall�d� Ifj�s�got Ment� Misszi�.

Aj�nlatos a viselked�szavaros gyermekek sz�leit egyes�letekbe t�m�r�teni, hogy �nseg�t� csoportk�nt v�ljanak hat�konyabb�. A viselked�szavarban szenved� feln�tteket vagy id�seket is �nseg�t� klubokba, egyes�letekbe �rdemes szervezni.

N�h�ny aj�nlat az alaposabb munk�hoz:

l. A viselked�si zavarokat min�l el�bb felfedj�k, k�nnyebben kezelhet�k. Az olvas�si neh�zs�gek m�r a gyermek 3-4 �ves kor�ban el�re jelezhet�k. .

2. A viselked�s zavarban szenved� gyermekeket �ltal�ban kisebb csoportban fejleszthetj�k.

3. K�l�n�s gondoz�sba kell r�szes�teni a tanul�si neh�zs�gben k�zd� gyermekeket. A jelens�g torz�thatja szem�lyis�g�ket. A fiatalkor� b�n�z�k 80%-�n�l tanul�si zavar �llt fenn.