3. T�tel

A.   A besz�dfejl�d�s, nyelvelsaj�t�t�s elm�letei.

A nyelv�szek nem tudnak �t fog� v�laszt adni azokra az alapk�rd�sekre, hogy a gyerekek hogyan saj�t�tj�k el a nyelvet, vagy, hogy hogyan k�pesek olyan v�laszokat adni, illetve l�trehozni, mint a feln�ttek. A gyermek anyanyelv-elsaj�t�t�s�n�l k�t probl�ma mer�l fel:

Ø  Hogyan fedezi fel a gyermek a szavak jelent�s�t – ez a referencia probl�m�ja

Ø  Hogyan tanulja meg a szavakat �gy elrendezni, hogy azoknak m�sok sz�m�ra jelent�se legyen - ez a nyelvtan probl�m�ja.

A genetikai adotts�gok term�szetesen n�lk�l�zhetetlenek, pl. hangk�pz�s. M�r sz�let�s�nkkor el�nyben r�szes�tj�k a besz�dhangokat m�s hangokkal szemben, p�r h�t eltelt�vel k�pesek vagyunk k�l�nbs�get tenni a nyelvek k�z�tt.  A kommunik�ci�, mint eszk�zrendszer csak szoci�lis k�rnyezetben fejl�dik ki, az adott genetikai program, csak hum�n k�rnyezetben �rv�nyes�l.

Az els� �rtelmes sz�: az els� �v v�g�re tehet�, ezel�tt csak preverb�lis kommunik�ci� l�tezik.

Szoci�lis k�rnyezet: megfelel� k�rnyezet legyen ahhoz, hogy a gyerek megtanuljon besz�lni.

A pszichol�gia �s a nyelv�szet hat�r�n kialakult tudom�ny�g a pszicholingvisztika, ami a besz�d fejl�d�s�vel foglalkozik.

1.      Szituat�v peri�dus: 1-3 �v. A nyelv elsaj�t�t�s�nak id�szaka.

2.      G�gics�l�s: funkci��r�m, a pr�b�lgat�s �r�me. (A s�keten sz�letett gyermek is g�gics�l, de ez id�vel elsz�rk�l.). T�bb mint 200 f�le hangot pr�b�lgat a gyermek, amelyek k�z�l r�gz�lnek az anyanyelv hangjai, amit nem haszn�lunk nyelv�nkben az, kiesik.

3.      Gagyog�s: sz�tagot, egyszer� szavakat mond a gyermek, fontos, hogy az any�t�l meger�s�t� szavak �rkezzenek fel�. 

4.      Szituat�v besz�d: a helyzethez �s nem a t�rgyhoz k�t�tt. Nem mindig �rtj�k a gyerek besz�d�t, saj�t maga kre�l szavakat. Az anya mindent �rt, mert a szitu�ci�val egy�tt hallja �s l�tja a gyereket, teh�t a „szavakat” tudja kapcsolni cselekv�shez, dologhoz stb.

5.      Kontextusos besz�d: a gyermek m�r �gy haszn�lja a szavakat, hogy �sszef�ggjenek, besz�d f� form�ja a dial�gus.

6.      Egocentrikus besz�d: 2-5 �v k�r�l, a gyerek �nmag�nak besz�l, pl. j�t�k k�zben. Ilyenkor m�g nem szoci�lis l�ny, hi�ba besz�l �sszef�gg�en.

7.      Absztrakt besz�d:  3 �v ut�n t�nik fel, a besz�d m�sodik jelz�rendszerr� v�lik.  A besz�d igazi k�zl� funkci�t hordoz. Kapcsolatokat akar teremteni.  Inform�ci�kat gy�jt.  K�rd�seire azonban gyakran nem v�r v�laszt. Mi�rt korszak: 3-5 �vesen.

Elemi kreativit�s: egym�ssal  �ssze nem f�gg� jelens�geket kapcsol �ssze, metafor�kat gyakran haszn�lja pl. vaddiszn�-dinnye.

Fontos, hogy a k�rnyezet legyen hiteles, �s , hogy �sszhang legyen a verb�lis �s nemverb�lis csatorn�k k�z�tt.

Fontos az anya szocio�kon�miai st�tusza, min�l magasabb ann�l jobban k�pes a gyerekkel kommunik�lni.

Fontos teh�t a k�rnyezet hat�sa:

Ø  Kidolgozott k�d� csal�dok

Ø  Korl�tozott k�d� csal�dok

Nyelvelsaj�t�t�si elm�letek

Szoci�lis-tanul�selm�let:

Skinner �s Bandura nev�hez f�z�dik, mint minden tanul�si folyamatn�l itt nagy jelent�s�get  tulajdon�tanak a k�rnyezet  �ltal ny�jtott meger�s�t�seknek. A nyelvelsaj�t�t�s l�nyeg�t az ut�nz�sban �s a meger�s�t�sben l�tj�k.  A besz�d alakul�sa, a kommunik�ci� fejl�d�se komplex folyamat �s szoros �sszef�gg�sben fejl�dik m�s pszich�s funkci�kkal  mint pl. gondolkod�s.

Nyelv�szeti-kommunik�ci�s elm�let:

A pszichol�gia kognit�v forradalm�nak elind�t�ja Chomsky volt, �s ennek a pszichol�giai ir�nyzatnak ma is az � t�tele az alappill�re. Chomsky azt az �ll�spontot k�pviseli, hogy a besz�dnek nagyr�szt biol�giai alapjai vannak. A nyelvelsaj�t�t�s gyorsas�ga, egyetemess�ge azt sugallja, hogy az emberi nyelv alapvet� szerkezete, egyetemes nyelvtana az emberi evol�ci� aj�nd�kak�nt mint lehet�s�g vel�nk sz�letik,   �s erre a genetikai szervez�d�sre  dolgozzuk ki saj�t nyelv�nk nyelvtan�t. Chomsky ezen fel�l a nyelvet egy korl�tlan, az ember szabads�g�t �s lehet�s�g�t  reprezent�l� nyitott rendszerk�nt fogja fel.

Chomsky te�ri�ja generat�v grammatika n�ven  v�lt ismertt�.  L�nyege, hogy a nyelv l�nyegi mechanizmusait  az  agy  egy �r�kletes strukt�r�ja  hat�rozza meg. Ez  egy k�szenl�t, egy  belesz�letett perdiszpoz�ci�, amely lehet�v� teszi, a mondatok alkot�s�hoz  sz�ks�ges szab�lyok gyors megragad�s�t. A hangs�lyt az inform�ci�feldolgoz�sra helyezi. A gyermek  a szituat�v  peri�dusban k�pes hipot�ziseket fel�ll�tani a jelenre vonatkoz�an. Gyakori a t�l�ltal�nos�t�s. Ezekben a t�l�ltal�nos�t�sokb�l fakadnak azok a nyelvtani hib�k amelyeket minden �l� nyelvben meg lehet tal�lni. Ezek �ltal�ban  nyelvtani kiv�telek pl. tiem, l�t, eggyedik.

A k�t elm�let szint�zise, egys�gbe foglal�sa  Brunner (1978.) nev�hez f�z�dik

Szerinte a hangs�ly az anya  �s a gyermek folytonos interakci�j�n van, a gyermek m�r kommunik�l, miel�tt tudna besz�lni pl. gesztusok �tj�n. A preverb�lis kommunik�ci� volt Brunner megfigyel�s�nek t�rgya, ebb�l  is k�t elemet emelt ki, a  referenci�t �s az egy�ttes  cselekv�st.

A referencia eset�ben d�nt� k�rd�s az, hogy a gyerek  el�rje, hogy az anya azt figyelje amit �. Ennek �rdek�ben a gyerek k�pes s�rni, nyafogni vagy  r�n�zni a t�rgyra. Az anya sz�m�ra is fontos, hogy a megtal�lja a  gyermek �rdekl�d�s�nek „referenci�j�t”,  t�rgy�t.  A tipikus ut�nany�l�si mozdulatot �rdemes megfigyelni ebben az id�szakban. Mind a k�z, mind a kar teljesen kiny�lik, az �k�l  kiny�lik �s becsuk�dik, a test  el�re hajol. Gyakran a sz�j is mozog, a tekintet a  t�rgyra szegez�dik. Megfejlettebb  forma a tiszta  r�mutat�s,   csak a mutat�ujj  van kiny�jtva.

Egy�ttes   cselekv�s,  pl. k�nyvolvas�s. Ebben az interreakci�ban a gyerek  lexikai ismereteket szerez, a dial�gus szab�lyait, a kommunik�ci� alapvet�  norm�it, a verb�lis �s nonverb�lis csatorna haszn�lat�t is megtanulja.