7.) A sz�l�k gyakori reag�l�si t�pusai a gyereke kr�zis helyzet�ben

B�rmilyen kicsi  a probl�ma, az a sz�l�nek mindig rosszul esik. Minden sz�l� j�t akar a gyerek�nek.

A sz�l� gyakori reag�l�si t�pusai a gyereke kr�zis helyzet�ben:

-        j�t akar, de rosszul cselekszik ( elferd�t, elterel, elh�r�t, meg�v)

Nem el�g az �szt�nszer� sz�l�s�g!

Ilyen eset, mikor valamelyik nagysz�l� megbetegszik, de a sz�l� nem akarja, hogy a gyerek l�ssa, ez a meg�v�s. Ha k�zben a nagysz�l� meghal, akkor megpr�b�lj�k meg�vni att�l, hogy hal�leset volt, ezzel elh�r�totta figyelm�t, de ha m�g azt is mondj�k erre, hogy elutazott, akkor elferd�tett�k a t�nyeket.

Traum�n�l csak az igazs�got szabad mondani, t�ltenni �gyis csak akkor tudjuk magunkat rajta, ha �jra �lj�k a dolgokat.

A sz�l�k az�rt nem tudj�k objekt�ven meg�t�lni a gyermekeiket, mert nem ismerik el�gg� �ket.

A j� tan�csad� szakember gusztust csin�l a sz�l�nek a saj�t gyerek�hez. Sz�rnyakat ad a gyereknek �s a sz�l�nek is, ha valaki b�zik benn�k, b�ztatja �ket. A sz�l�k nevel�si szok�sait is meg lehet v�ltoztatni.

Ha a gyereken akarunk seg�teni, akkor partnernek kell a sz�l�t tekinteni, viszont a sz�l�vel csak annyit foglalkozunk, ahogy azt a gyerek probl�m�ja megk�veteli.

Amilyen m�rt�kben cs�kken a sz�l� fesz�lts�ge a gyerekkel szemben, olyan m�rt�kben n�vekszik a gyerek j�l�te.

A sz�l� mindig azt akarja a gyereknek, amit � nem kapott meg.

1.      meg�vja a kr�zist�l a gyermeket

2.      elh�r�tja a figyelmet a kr�zisr�l

3.      eltereli a gondolatait a gyermeknek

8.) A feln�tt� v�l�s folyamata �s a tan�csad�s

Min�l t�bb gondja van egy t�rsadalomnak ann�l k�s�bb �rnek az emberek.

1.)    Megismer�s ter�lete:

Az ember �lland� �brenl�tben tartsa a vil�gmegismer�s�t, az �rtelem �s az intellektus ter�lete is egyben. Fontos az �lland� k�v�ncsis�g!

Kisgyermekn�l alapvet� a k�v�ncsis�g felkelt�se. Feln�tt az �rtelm�t a zavarban is m�k�dteti, �s fenn tudja tartani minden helyzetben a k�v�ncsis�g�t.

A feln�tt ember t�nyszer�s�gre, elemz�sre t�rekszik.

�      �nmag�t �s a k�r�lvev� vil�got �sszer� gondolkod�ssal fel pr�b�lja fogni, �s megpr�b�lja meg�rteni.

�      Az �rtelm�t nyugtalan�t�, z�rzavaros helyzetekben is megpr�b�lja m�k�dtetni

�      Lelki pillanatnyi nyugalma �rdek�ben sem d�l be r�szedett dolgoknak, �sszer�en gondolkodik ( pl. l�pj be ebbe a k�rbe �s ebb�l lesz sok p�nzed, stb

�      Gondolkod�si k�pess�g�t saj�t �rzelmi viharai k�zt is meg�rzi.

2.)    �rzelmi ter�let:

�rzelmi ter�leten feln�tt ember az, aki:

�      Aki feln�tt, az a saj�t lelki m�k�d�s�t ismeri

�      Elviseli saj�t bels� ellentmond�sait �s azokat kezeli

�      Nemcsak saj�t bels� ellentmond�sait, hanem m�s ember ellentmond�sait is elviseli, tiszt�ban van azzal, hogy ellent�tes �rzelmekb�l �llunk

�      M�sik �rzelmeire rezon�lni k�pes( �t tudja �lni a m�sik �rzelmeit), emp�ti�val rendelkezik

�      A terhek �s a konfliktusok elvisel�s�re is k�pes.

3.)    Szoci�lis ter�let

T�rsadalmilag, szoci�lisan feln�tt ember az, aki:

�      Rendelkezik beilleszked�si k�pess�ggel, �s m�sokkal val� egy�tt�l�si k�ppel

�      Tudja, hogy a m�sik az nem �n vagyok,

�      Tudja, nem lehet csak saj�t �rdekeink szerint �lni

�      Megegyez�sre, kompromisszumra k�pes( saj�t �rdekei szerinti felfog�s)

�      Minden�rt akkora kompromisszumot k�ss�nk, amekkor�t meg�r

�      �nmaga, csal�dja, k�rnyezete ir�nt felel�ss�ggel b�r �s k�pes �nmag�t �s csal�dj�t eltartani.

�      K�pes a kudarcok elvisel�s�re, k�pes v�gyait k�sleltetett csatorn�kban teljes�teni

Aki nem feln�tt, az �LFELN�TT. �let�tjukat sorozatos kudarc jellemzi. B�r van erej�k �jrakezdeni, de sikertelenek az �jrakezd�sben is.  A pillanatnak �lnek, felel�tlen d�nt�seket hoznak, l�tform�jukban nem volt idej�k feln�tt� v�lni.

Konfliktusmegold�s ifj� korban – megk�zd�s a sz�l�vel

Ifj�korban a t�rsas kapcsolatok, p�lyav�laszt�s, teljes�tm�nyprobl�m�k eset�ben gyakran jelentkeznek a megoldand� konfliktusok. Ezek a konfliktusok az ifj� �rzelmi �s gondolati �let�nek k�z�ppontj�ba ker�lhet.

Az ifj� sz�m�ra fontos a konfliktusmegold�s, amely �j viszonyul�sra saj�t identit�s�nak �jraform�l�s�ra k�szteti. A k�l�nb�z� �lethelyzetek a szem�lyis�g�t provok�lj�k, s azt a k�rd�st vetik fel: Ki vagyok? Mi vagyok? Mi az, ami j� nekem?

A felmer�lt konfliktusok csak a szem�lyis�g identit�sform�l�d�s�nak akt�v folyamat�ban nyerhetik el rendez�s�ket.

Az �rzelmi �n�ll�sul�s sem k�nny�. A felel�s �nell�t�s majdnem lehetetlens�ge sz�ks�gszer�en f�gg�s�gi helyzetet teremet, amely zavart okoz.

A sz�l�kh�z f�z�d� viszony konfliktusai el�l val� kit�r�sek olyan kompromisszum-k�t�shez vezetnek, melyeknek �ri�si vesztes�ge van: arra ad mint�t, hogy az �letvitel sor�n az ellentmond�sok feloldhatatlanok. Teherk�nt hosszan cipelni kell, azaz boldogul�suk�rt a konfliktus el�l kit�r�k sem tanulnak meg harcolni.

M�rei Ferenc egyik tanulm�ny�ban olvashat�, hogy a serd�l� �s ifj�kori �lm�nyek legal�bb olyan szem�lyis�g-meghat�roz�ak, mint a kisgyerekkoriak.

Az egyetemist�k saj�tos f�lk�t�tts�gben val� egy�tt�l�se a csal�ddal konzerv�lhatja a depedens k�t�d�seket, oldja a serkent� fesz�lts�geket, de az a tart�s egy�ttl�t igen j� �szt�nz�je is lehet a hat�kony megold�sok kezel�s�hez. Nyeres�ge �ri�si, mert az ifj� a sz�l�vel val� megk�zd�s sor�n saj�t, eg�sz kor�bbi �nfejl�d�s�vel val� kapcsolati lehet�s�g�t is megnyeri, identit�s�ba bedolgozhatja, �s egyben az �j, feln�tt kapcsolati viszonyul�s�ban meger�s�dik.