6. A j�l�ti �llam kialakul�sa

A XX. sz. m�sodik fel�ben az egyh�zi �s civil szervezetek mellett egyre nagyobb szerepet v�llal �t az �llam a szoci�lis probl�m�k megold�s�ban. a XVIII. sz. v�g�n az eur�pai �llamok m�g kev�s feladatot v�llaltak. V�dt�k alattval�ikat m�s orsz�gokt�l. Az uralkod�k t�mogatt�k az oktat�st, kult�r�t, kereskedelmet. �llami bev�telek k�zigazgat�s, udvartart�s, h�bor�k, de a szoci�lis probl�m�k kezel�s�re nem �ldoztak. A XIX. sz. els� fel�ben: a felfog�s liber�lis �s ez politikai gondot jelentett. Az �llamnak nem szabad belesz�lni az emberek �let�be. A gazdas�g csak akkor m�k�dik j�l, ha nincs k�ls� szab�lyoz�s. Az �llam nem sz�lhat bele a munk�ltat�k �s a munkav�llal�k �gy�be, majd a piac ezt meghat�rozza. A szoci�lis felfog�s szerint az �llam legf�bb k�teless�ge az, hogy az �llampolg�rai �rdekeit k�pviselje, be kell a gazdas�gba �s a szoci�lis �letbe avatkozni. 1870. ut�n jelent�s v�ltoz�sok mentek v�gbe: a demokr�cia kiteljesedik, egyre b�v�l az �llami szerepv�llal�s, kiteljesedik a v�laszt�jog is: minden 21 �v feletti francia f�rfi v�laszthat( a n�k csak a k�t vil�gh�bor� k�z�tt). �llami beavatkoz�sok: K�zeg�szs�g�gy: �llami feladat. 1848. Anglia, Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium. A sz�zad v�g�re a j�rv�nyok megsz�ntek. Gy�ri k�r�lm�nyek: 1802. korl�tozt�k a gyermekek munkaidej�t, 1833. fel�gyel�s�g fel�ll�t�sa, amely ellen�rzi a gyermekmunk�t, 1848. 10 �r�s munkanap bevezet�se. Eur�p�ban m�sutt a 70-es �vekben hoznak hasonl� t�rv�nyt. K�zszolg�ltat�s fejleszt�se: 1870-ben indul meg Eur�pa szerte. Javul� �letmin�s�g: v�z, csatorna, k�ztisztas�g, parkok. T�rsadalombiztos�t�s rendszere a sz�zad elej�re ki�p�l. Bismark szoci�lis olajcseppnek nevezte ezt az int�zked�st. Minden munk�snak k�telez� jelleg�, �llami .................. szervez�s�. Fizet: munk�s, munk�ltat� �s az �llam. 1882. Betegs�g �s baleset elleni biztos�t�s, �regs�g �s munkan�lk�lis�g ellen. 1911. Anglia a legliber�lisabb orsz�ga Eur�p�nak.

A j�l�ti �llam kialakul�sa: a 30-as �vekben vil�gszerte gazdas�gi v�ls�g. 1945. ut�n �gy gondolt�k, hogy soha nem szabad megengedni, hogy ilyen m�ret� gazdas�gi v�ls�g �s szeg�nys�g alakuljon ki, amely h�bor�hoz vezet. Szovjetuni�ban �gy gondolt�k �s �ll�tott�k, hogy nincs munkan�lk�lis�g �s szeg�nys�g.

Beveridge jelent�s (1942.): Az �llami bev�telek eloszt�sa mint�ul szolg�l Eur�p�ban, a j�l�ti �llam alapja lesz. 1945-70-ig �p�tett�k ki a j�l�ti �llamot. 1970-re az eur�pai emberek sz�m�tottak az �llami t�mogat�sokra, 50-es �vekben �tlag n�gyszer annyit k�lt�ttek szoci�lis kezdem�nyez�sre, mint a 30-as �vekben. Intenz�v lak�s�p�t�s indult meg, de a juttat�sok k�l�nb�ztek az orsz�gok k�z�tt. Nyugat-Eur�p�ban megindult a gazdas�gi fejl�d�s. A nagyobb egyenl�s�g fel� mozdult el a t�rsadalom, a k�z�poszt�ly kisz�lesedett. A b�rek fokozatosan emelkedtek, a szoci�lis juttat�sok mindenkire kiterjedtek. Progressz�v ad�rendszer bevezet�se : gazdagokt�l t�bbet, szeg�nyekt�l kevesebbet. A t�rsadalmi egyenl�tlens�gek nem t�ntek el teljesen.

�gy t�nik, hogy v�ls�gba ker�lt a j�l�ti �llam. A gazdas�gi n�veked�s lelassult, a r�szorul�k k�re egyre n�.