A gy�gytestnevel�s ter�letei, t�rv�nyi h�ttere. Testnevel�si kateg�ria besorol�sok

A gy�gytestnevel�s ter�letei:

1.)      Tart�- �s mozgat�rendszer elv�ltoz�sainak gy�gytestnevel�se

-          ortop�diai �s idegrendszeri elv�ltoz�sok

2.)      Belgy�gy�szati �s egy�b betegs�gek gy�gytestnevel�se

-          Kering�si zavarok, sz�vbetegs�gek,magasv�rnyom�s

-          L�gz�si probl�m�k, asztma

-          em�szt�si szervrendszeri elv�ltoz�sok, k�v�rs�g

-          �rz�kszervi funkci�zavarok, l�t�si probl�m�k

3-       Gy�gytestnevel�s t�rv�nyi h�ttere

Oktat�si t�rv�ny :

minden iskol�nak mag�nak kell megoldania a gy�gytestnevel�st

–  szem�lyi felt�telek ( megfelel� v�gzetts�g� szakember),

–  t�rgyi felt�telek, testnevel�s �rasz�m = gy�gytestnevel�s �rasz�m, �j kateg�ria besorol�s

- iskolaorvos k�telez� sz�r�s v�gz�se ( okt�ber 01., m�jus el�sz�r�s)

- iskolaorvos hat�rozza meg a testnevel�s kateg�ri�kat a szakorvos javaslata alapj�n.

- k�telez� r�szt venni a gy�gytestnevel�s �r�n.

11/1994. M�vel�d�si �s K�zoktat�si Miniszt�rium rendelete a nevel�si-oktat�si int�zm�nyek m�k�d�s�r�l

„A tanul�t, ha eg�szs�gi �llapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi sz�r�vizsg�lat alapj�n k�nny�tett vagy gy�gytestnevel�si �r�ra kell beosztani. A gy�gytestnevel�si �r�kat az iskol�ban vagy a pedag�giai szakszolg�lat feladatainak ell�t�s�ra kijel�lt k�zoktat�si int�zm�nyben kell megszervezni!”

 Kateg�ria besorol�sok:                      I.        K�nny�tett testnevel�s                                                                                                                               II/A.                 Gy�gytestnevel�s, de r�szt vehet norm�l  testnevel�s �r�n

                II/B.        Csak gy�gytestnevel�s �r�n vehet r�szt

III.          Teljes felmentett ( k�rh�zi gy�gytorna )

II/B

                                               A Sz�v betegs�gei: Infarktus, magas v�rnyom�s

Koszor�s�r betegs�gek:

=  Angina pectoris: a koszor�serek organikus sz�k�lete miatt �tmeneti zavar van a sz�vizom oxig�nig�nye �s ell�t�sa k�z�tt.

= Infarktus myocardii: a koszor�s�r elz�r�d�sa vagy jelent�s fok� sz�k�lete k�vetkezm�nyek�nt a sz�vizom egy r�sze elhal, majd k�s�bb k�t�sz�vetesen �talakul.

T�netei: hirtelen jelentkez� igen heves hal�lf�lelemmel j�r� f�jdalom, amely a nyak, bal kar, mindk�t kar fel� sug�rzik ki 15 min. tov�bb tart. Neh�z l�gz�s, fullad�s�rz�s, a v�rnyom�s cs�kken, a b�r hideg, verejt�kes , nyirkos , gyakran k�s�ri h�ny�s.

Hypert�nia - magasv�rnyom�s

Ha h�rom k�l�nb�z� id�ben m�rt v�rnyom�s meghaladja, a serd�l�kn�l 120/80-at, feln�ttekn�l 160/95 hgmm-t.

Oka:

1.        perif�ri�s ellen�ll�s megn�veked�se (s�rl�d�s, �raml�s gyorsas�ga)

2.        idegrendszer terhel�se

3.        �rzelmi  terhel�s (nonadrenalin)

4.        �r�kletes

Fajt�i: 1. Primer hypert�nia:

                       - enyhe (a diastol�s v�rnyom�s 90-104 hgmm)

                       - k�z�ps�lyos (115 –f�l�tti a diastol�s �rt�k)

2.        Sekunder hypert�nia: valamilyen betegs�g az oka.

T�netei: tark�t�ji fejf�j�s reggelente, sz�d�l�s, f�lz�g�s, l�t�szavar, gyenges�g, f�radts�g, �lmatlans�g, fokozottabb sz�vver�s.

Sz�v�dm�nyei: sz�vmegnagyobbod�s, infarktus, agyv�rz�s, vese el�gtelens�g.

Prevenci�ja: �letm�dv�lt�s, tests�ly cs�kkent�se, s�bevitel cs�kkent�se, doh�nyz�s, alkoholfogyaszt�s megsz�ntet�se.