3. T�TEL

SZOCI�LIS GONDOSKOD�S AZ �RETT K�Z�PKORBAN (XI-XIV. SZ.)

Megv�ltozott politikai, t�rsadalmi helyzet

A 14. sz�zadban jelent�s v�ltoz�sok k�vetkeztek be. A s�t�t k�z�pkorban a v�ndorl�s �s a barb�r n�pek bet�r�sei megsz�ntek, �gy a kialakul� kir�lys�gok �vsz�zadokig fenn tudtak maradni.

�  Jelent�sen megv�ltoztak a gazdas�gi viszonyok. Mez�gazdas�gi fejl�d�s k�vetkezett be: alkalmazni kezdt�k pl. a sz�lmalmot, bevezett�k a k�tnyom�sos gazd�lkod�s helyett a h�rom nyom�sos gazd�lkod�st, �s a vet�sforg�t. A fejl�d�s k�vetkezt�ben n�vekedett a gazdas�gi termel�kenys�g, �s ezzel p�rhuzamosan a lakoss�gsz�m is.

• Az 5. 6. sz�zaddal ellent�tes ez a folyamat, hiszen a v�rosok ism�t fejl�d�snek indulnak. Ez�ltal a szoci�lis probl�m�k ism�t v�rosi probl�m�k is lettek (nem csak falusiak). �j fajta – v�rosi – szeg�nys�g j�tt l�tre, melyet �j m�don kellett kezelni, mert a Benc�s kolostorok a falvakban ezt felv�llalni m�r nem tudt�k. Ilyen �j int�zm�ny lett a K�PTALANI ISPOT�LY.

(A 9. sz�zadig az egyh�z k�tel�k�ben 2 csoport l�tezett a szerzetesek �s a vil�gi papok. A 8. �s 9. sz�zadokra Eur�p�ban megkezd�d�tt egy mozgalom, mely a Kanonoki Mozgalom elnevez�st kapta. Ennek l�nyege: A vil�gi papok sz�m�ra a szerzetesi �letm�d jelenti az igaz�n kereszt�ny szeml�letet. A p�sp�k�k „kital�lt�k”, hogy a vil�gi papok is �ljenek szerzetesi m�don. Akik ezt v�llalt�k, �k voltak a Kanonok. A p�sp�ki int�zm�nyt nevezt�k K�ptalannak. Az ennek keret�ben l�trehozott szeg�nyh�zak a K�ptalani Ispot�lyok.)

A K�ptalanok feladata volt az ispot�lyok l�trehoz�sa, melyek a v�rosokban a p�sp�ki templomok mellett j�ttek l�tre, �gy alkalmasak voltak a v�rosi probl�m�k megold�s�ra.

Magyarorsz�gr�l keveset tudunk, itt is l�teztek k�ptalani ispot�lyok, de a forr�sanyag hi�nyos, csak 8 oklev�l maradt fenn. R�g�szeti felt�r�sok nem �rtek el eredm�nyt, csak felt�telez�sek vannak.

A 11. sz�zad ut�n �j lend�letet vett ez a Kanonoki Mozgalom, ekkorra szinte minden p�sp�ki templom mellett volt ispot�ly, m�g kor�bban nem �gy volt. Hasonl� feladatokat l�ttak el mint a Benc�sek, de v�rosi szinten.

A K�ptalani Ispot�lyok mellett az �rett k�z�pkorban fontos szerepet j�tszottak az ISPOT�LYOS vagy LOVAGRENDEK.

Ezeket egyfajta k�z�pkori civil szervezeteknek tekintett�k. De itt vil�gi emberek fogtak �ssze azzal a c�llal, hogy betegeket �poljanak, szeg�nyeket seg�tsenek. Kezdetben bar�ti t�rsas�gokk�nt szervez�dtek, majd szab�lyzatokat alak�tottak ki. �ltal�ban 3 r�tegb�l �lltak:

-          Lovagok (els�sorban katon�skodtak)

-          Papok (hit k�rd�seivel val� foglalkoz�s a feladatuk, a lelki gondoz�s)

-          Vil�gi-laikus testv�rek (munkav�gz�ssel foglalkoztak).

Nem mindegyik ispot�lyos rend alakult �t lovag-rendd�. Ilyenkor a szervezet�d�s ugyanaz, csak lovagok nem tartoznak k�z�j�k.

3 ispot�lyos �s lovagrendet eml�thet�nk:

1. Antonit�k
2. Johannit�k
3. Szentl�lekr�l elnevezett ispot�lyos rend.

1)    Antondit�k ispot�lyos rend

�  1089-ben hozt�k l�tre D�l-Franciaorsz�gban Bibie faluban. Szent Antal (egyiptomi szerzetes) Krisztus ut�n 369-ben halt meg, hamvai D�l-Franciaorsz�gba ker�ltek, ahol s�rja csodat�v� helly� v�lt, itt alap�tott�k meg az ispot�lyos rendet. Ez a rend egy k�z�pkor s�lyos betegs�g hat�s�ra alakult. (Szent Antal t�ze; Szent-t�z; Szeg�ny ember betegs�ge stb.) A betegs�g t�nete a furcsa bels� t�z f�jdalommal, bel�lr�l el�szk�s�d�tt v�gtagok, melyek le is eshettek az m�g az ember �let�ben.

�  1095-ben �p�tenek egy Ispot�lyt �s ett�l kezdve itt fogadj�k az ide zar�ndokokat. K�t gy�gym�dot alkalmaztak. 1) F�szeres bor 2) Szent-Antal balzsam. Mindegyikkel enyh�tett�k a f�jdalmakat. Egy id� ut�n m�r szeg�ny-gondoz�ssal is foglalkoztak, �s igyekeztek Eur�pa-szerte ispot�lyokat l�trehozni. 1200 k�r�l m�r t�bb mint 350 volt. Nagy szerepet j�tszottak a szeg�nys�g �s a betegs�g kezel�s�ben.

�  A legt�bb rendh�z a reform�ci�ig, 1777-ig fennmaradt, majd egyes�ltek a Johannit�kkal, ami a mai M�ltaiak alapja.

�  K�reget�sb�l tartott�k fenn magukat, malac colt a jelk�p�k, mivel a falvakban azt kaptak.

�  Magyarorsz�gon 3 h�z l�tezett: Dar�con, Pozsonyban �s Segesv�ron.

2) Johannit�k

�  Szervezet�k �sszef�gg�tt a keresztes h�bor�kkal. Jeruzs�lemben ispot�lyok m�r kor�bban is l�teztek, azonban a k�z�pkoriak nyom�n a legfontosabb a J�nos templom mellett l�trej�v�, mely a Johannita nevet kapta.

�  A k�z�pkor nyom�n komoly szoci�lis v�ls�g j�tt l�tre, a megl�v� ispot�lyokat �gy b�v�teni, �j�tani kellett.

�  A Johannit�k Jeruzs�lemb�l indulva gyorsan fejl�dtek. 1113-ban er�s�ti meg �ket a p�pa. 1137-ben m�r harcolnak is az arabokkal, teh�t nem csak betegeket gy�gy�tanak, hanem ett�l kezdve lovagrendk�nt is szerepelnek a m�r eml�tett 3 r�tegb�l fel�p�lve.

�  A Johannit�k nagyon gazdag rendd� v�ltak, Eur�pa �sszes orsz�g�ban rendelkeztek kisebb-nagyobb birtokkal, mely vagyont Jeruzs�lemben k�lt�tt�k el, az ottani, ill. Szent f�ld�n l�trehozott ispot�lyokra ford�tott�k.

�  A Jeruzs�lemi ispot�ly volt a legnagyobb �s legfontosabb.

�  A szeg�nys�g �sszes v�lfaj�t kezelt�k nemre �s felekezetre val� tekintet n�lk�l.

�  Az �rett k�z�pkor legjelent�sebb szoci�lis int�zm�nye ez a Jeruzs�lemi volt.

1187-ben az arabok visszafoglalt�k Jeruzs�lemet. A Johannit�k ekkor Akkon-ba mentek, ahol egy megl�v� kis ispot�lyt kezdtek fejleszteni, amely n�h�ny �vtized alatt siker�lt. (Adom�ny�val II. Andr�s is hozz�j�rult.)

A kereszt�ny h�bor�ban  Ciprus sziget�t kapt�k V. K�roly cs�sz�rt�l, majd M�lt�ra mentek, ahol 1777-ben M�LTAI LOVAGREND - d� v�ltak az Antonit�kkal.

Magyarorsz�gon viszonylag kev�s rendh�z volt. A legh�resebb Sopronban volt, de Sz�kesfeh�rv�ron �s Esztergomban is m�k�dtek.

3) A szentl�lekr�l elnevezett ispot�lyos rend

1190-ben alap�tott�k a D�l-Francia Montpellier v�ros�ban. III. Vince p�pa felkarolta ezt a rendet, R�m�ban aj�nd�kozott nekik egy ingatlant, �gy a 13. sz�zadt�l R�ma lett k�zpont.

Fejl�d�s�k gyorsas�g�t bizony�tja, hogy 1290-ben m�r 99 rendh�zuk volt m�r Eur�p�ban, ebb�l 9. R�m�ban.

A t�bbi rendt�l a k�vetkez�k k�l�nb�ztetik meg:

�  Els�sorban v�rosi, elhagyott emberekkel foglalkozott. �ket karolt�k fel, vitt�k a rendh�zba, gy�gy�tott�k.

�  �rva, ill. lelenc gyerekeket neveltek fel. A rendh�zn�l kiraktak egy forg�  dobozt, ahov� b�rki betehette gyermek�t, ha nem akarta felnevelni.)

�  A rend legf�bb tev�kenys�ge a gyermekv�delem. Nem csak a csecsem�kkel foglalkozott, fel is nevelte a gyermekeket, szakm�t adtak a kez�kbe a fi�knak �s l�nyoknak egyar�nt.

�  F�k�nt v�rossz�leken, forr�sok mell� telep�ltek. Ut�bbinak a higi�nia miatt nagy jelent�s�ge volt.

�  Adom�nyokb�l tartott�k fenn magukat, de tagjai �zleti tev�kenys�get is v�geztek. Ut�bbi miatt gyakran t�nkrementek.

A 14. sz�zadban (a k�z�pkor v�g�n) �ltal�nos tendencia volt:

A v�rosi magisztr�tusok pr�b�lt�k a rendeket �tvenni, mert m�r nem l�tt�k biztos�tottnak a szeg�nyek gondoz�s�t.