Pedag�gia szigorlat (Nevel�s, oktat�s elm�lete, Fejleszt� pedag�gia, Szoci�lis gondoskod�s t�rt�nete). Szoc. ped. nappali, levelez�, diplom�s lev.(Sopron), esti (2006)

1.

A. Az egyetemes emberi �rt�kek alakul�s�nak el�seg�t�se a nevel�si folyamatban. Szocializ�ci�, individualiz�ci�, perszonaliz�ci�. A nevel�s-oktat�s-k�pz�s fogalm�nak, tartalm�nak problematik�ja. A szem�lyis�gfejleszt�s folyamat�nak t�rv�nyszer�s�gei.

B. A fejleszt�pedag�gia fogalma, helye, kapcsolata a t�rstudom�nyokkal. T�gabb �s sz�kebb �rtelmez�se. Fejleszt�s, tanul�s gy�gypedag�giai-pszichol�giai magyar�zatai.

C. Eg�szs�g�gyi ell�t�s, karitat�v egyes�letek �s �llami juttat�sok az �kori G�r�gorsz�gban.

2.

A. Az �rt�korient�ci� probl�m�i, az �rt�krendszer alakul�sa. Az egyetemes erk�lcsi �rt�kek alak�t�s�nak folyamata, az erk�lcsi nevel�s gyakorlata a szem�lyis�g fejleszt�s�ben.

B. A fejleszt�pedag�gia t�gabb �rtelmez�se (egy-egy ter�letre vonatkoz� p�lda ismertet�se –HKT, Zsolnai-m�dszer, Cseresznye-sori minta, Vidovszky-m�dszer.

C. Karitat�v egyes�letek, �llami juttat�sok, szoci�lis int�zm�nyek �s a szoci�lis jogalkot�s az �kori R�m�ban.

3.

A. A tudom�nyos megismer�s lehet�s�gei a nevel�si folyamatban. A vil�gn�zet alakul�sa, fejl�d�se. A gyermeki vil�gk�p jellemz�i.

B. Gy�gypedag�giai integr�ci�. Fogalmak, filoz�fiai alapok, t�pusok, felt�telek.

C. Az �jtestamentum szoci�lis �zenete. A szeg�nyek, betegek, �zvegyek �s �rv�k t�mogat�sa a korai kereszt�ny k�z�ss�gekben.

4.

A. A val�s�g m�v�szi megismer�s�nek jelent�s�ge a szem�lyis�g fejl�d�s�ben. A gyermeki tev�kenys�g szerepe az eszt�tikai �rt�kek �tsz�rmaztat�s�ban.

B. Differenci�l� pedag�gia, fogalmak (�vodai, iskolai szinten).

C. A kolostorok mint a szoci�lis gondoskod�s legf�bb int�zm�nyei a korai k�z�pkorban (5-11.sz.)

5.

A. A val�s�g megismer�se a nevel�si folyamatban, a gyermeki ismeretszerz�s �tja, saj�toss�gai, helye a tev�kenys�grendszer�ben.

B. A tanul�si zavar defin�ci�i, t�rstudom�nyos, etiol�giai magyar�zatai.

C. A k�ptalani �s v�rosi ispot�lyos rendek. Szoci�lis gondoskod�s az �rett k�z�pkorban (11-14.sz.).

6.

A. �rtelmi fejl�d�s �s fejleszt�s. A gyermeki tapasztalatszerz�st �s az ismeretek rendszerez�s�t el�seg�t� m�dszerek alkalmaz�s�nak lehet�s�gei.

B. A tanul�si zavar leggyakoribb okai.

C. A v�rosi �s �llami szoci�lpolitika kezdetei Nyugat- �s D�l-Eur�p�ban a kora �jkorban (16-18.sz). Szeg�ny�gyi rendeletek haz�nkban a felvil�gosult abszolutizmus jegy�ben.

7.

A. Az eg�szs�ges �letm�d kialak�t�sa, a fejleszt�s tartalma. A testi nevel�s f�bb ism�rvei, t�rv�nyszer�s�gei.

B. A tanul�si zavar vesz�lyeztetetts�g, teljes�tm�ny-deficitek megnyilv�nul�sai �vod�s korban.

C. Mag�n �s egyes�leti j�t�konys�g a 19. sz�zad els� k�t harmad�ban.

8.

A. A pedag�giai c�lrendszer elemei, bels� �sszef�gg�sei, problematik�ja.

B. A gyermek- �s ifj�kori viselked�szavarok leggyakoribb t�pusai. Figyelemzavar, hiperaktivit�s, agresszivit�s, oppoz�ci�s viselked�s, antiszoci�lis viselked�s. Az autizmus jelens�gk�re.

C. T�rsadalmi v�ltoz�sok az ipari forradalom nyom�n. Ut�pikus szocialista, egyh�zi �s civil kezdem�nyez�sek a szoci�lis probl�m�k kezel�s�re.

9.

A. A csal�d, mint �rt�kk�zvet�t�. Szerepe a szem�lyis�g fejleszt�s�ben. Sz�l�i modellhat�sok. A gyermek helye a csal�dban. Az int�zm�ny �s a csal�d kapcsolata, egy�ttm�k�d�s�nek sz�nterei.

B. Az �szlel�si folyamatok fejl�d�se Affolter szerint. Ismertesse a motoros fejl�d�s f�zisait Kephart �s Katona szerint.

C. A modern �llam �s a t�rsadalombiztos�t�si rendszerek ki�p�l�se a 19. sz�zadi Eur�p�ban.

10.

A. Csoportjelens�gek a gyermekkorban. T�rsas kapcsolatok: az egy�n, a mikro- �s makro csoportok. A kort�rscsoportok szerepe a pedag�giai hat�srendszerben. A pedag�gus, mint �rt�kk�zvet�t�. Modellhat�sok.

B. A tanul�si zavar megnyilv�nul�sai iskol�skorban (diszelexia, diszgr�fia, diszkalkulia). M�sodlagos neurotiz�ci�s t�netek.

C. Szoci�lpolitika a dualizmus kori Magyarorsz�gon.

11.

A. A nevel�si folyamat megszervez�se. A szem�lyis�gfejleszt�s sor�n alkalmazott m�dszerek, elj�r�sok t�pusai, oszt�lyoz�sa. Kiv�laszt�suk �s alkalmaz�suk szempontjai.

B. K�pess�gek �s tulajdons�gok diagnosztiz�l�sa, elm�letei. R�szk�pess�g zavarok vizsg�lati elj�r�sai (DPT, Marosits-f�le teszt, Sindelar-1).

C. Szoci�lis munka �s gyermekv�delem haz�nkban a sz�zadfordul�n (1890-1918).

12.

A. Szok�sok, ill. k�szs�gek �s j�rtass�gok kialak�t�s�nak t�rv�nyszer�s�gei a nevel�si folyamatban. A gyakorl�s szerepe az �let k�l�nb�z� ter�letein.

B. Fejleszt�si m�dszerek – Diszlexia prevenci�, Sindelar-m�dszer, r�szk�pess�g fejleszt�se, Komplex, Prevenci�s �vodai Program.

C. Szoci�lpolitika �s szoci�lis munka a k�t vil�gh�bor� k�z�tt Magyarorsz�gon.

13.

A. A motiv�ci� pedag�giai �rtelmez�se. A serkent�s �s g�tl�s eszk�zeinek szerepe a mot�vumok alakul�s�ban.

B. J. Ayres szenzoros integr�ci�s koncepci�ja �s m�dszere (vizsg�lat, ter�pia). M Frostig koncepci�ja �s m�dszere (vizsg�lat �s ter�pia).

C. �j kezdem�nyez�sek a k�t vil�gh�bor� k�z�tti hazai szoci�lis gondoskod�sban: az „egri norma” �s a „produkt�v szoci�lpolitika”.

14.

A. A biol�giai �s t�rsadalmi t�nyez�k k�lcs�nhat�sa a szocializ�ci�s folyamatban. A szem�lyis�g fejl�d�s�t �s fejleszt�s�t meghat�roz� t�nyez�k �sszef�gg�sei (adotts�g, hajlam, r�termetts�g, k�pess�g).

B. A kognit�v funkci�k egy�b vizsg�latai (pedag�giai vizsg�latok, figyelemvizsg�lat, Edtfeldt vizsg�lat, Dprog.T). A Meixner reeduk�ci�s m�dszer alapgondolatai.

C. A j�l�ti �llam Nyugat-Eur�p�ban a II. vil�gh�bor�t k�vet� negyed sz�zadban.

15.

A. A differenci�lt szem�lyis�gfejleszt�s lehet�s�gei k�l�nb�z� szervezeti keretekben �s munkaform�kban.

B. A hiperaktivit�s felismerhet�s�ge, �rt�ksk�l�ja a pedag�gus sz�m�ra. Prevenci�s korrekci�s hat�s� fejleszt� j�t�kok.

C. Szoci�lis munka �s gyermekv�delem haz�nkban az �llamszocializmus �vtizedeiben.