Tanul�s �s szabadid�szervez�s II.

K�telez� irodalom

•Benedek Istv�n      Koll�giumi nevel�stan

•Orsz�gos K�zoktat�si int�zet Budapest, 1997

•Foght�y Krisztina  Gyermekek a m�zeumban. M�zeumpedag�giai olvas�k�nyv T�rogat� Kiad� Bp. 1997

•M. N�dasi M�ria   A projektoktat�s

•Gondolat Kiad� Budapest 2003

A tanul�s, mint k�z�ss�gi tev�kenys�g

•Tervezett, szervezett, ir�ny�tott cselekv�ssor - eredm�nye az �rt�kek bels�v� v�l�sa �s a tud�s.

•Az ember tartalmi tev�kenys�gei:

•tanul�s

•�nk�pz�s

•rekre�ci�:    szellemi, fizikai, szabadid�, sport, kultur�lis tev�kenys�gek

•k�z�leti �s t�rsadalmi tev�kenys�g

A tanul�s, mint k�z�ss�gi tev�kenys�g

•A munka alapja a j� id�beoszt�s - hat�konys�ga a tervezett id�keretek kihaszn�lts�g�ban rejlik

•A tev�kenys�gek lehetnek:

–ir�ny�tott tev�kenys�gek,

–k�t�tt tev�kenys�gek,

–k�tetlen tev�kenys�gek,

Ir�ny�tott tev�kenys�gek

•Elfoglalts�gok, amelyeket �nmagukt�l kev�sb� venn�nek ig�nybe, de fejl�d�s�ket mindenk�pp szolg�lja

•di�kk�r, szakk�r, manu�lis, kultur�lis vagy sport tev�kenys�gek - melyek k�l�n�sebb szellemi felk�sz�l�st nem ig�nyelnek

•�letm�d-k�zvet�t� funkci�juk van

K�t�tt tev�kenys�gek

•Folyamatos tanul�si felt�teleket biztos�t

•rendszeres felk�sz�l�st ig�nyel,

•periodikus (�rarend szerint, folyamatos)

•Pl: tant�rgyi felz�rk�ztat�k, el�k�sz�t�k, korrepet�l�sok, nyelvtanfolyamok, egy�b tanfolyamok

K�tetlen tev�kenys�gek

•Viszonylag kev�s id�

•egy�ni bel�t�s szerint t�lti el az ember

•vagy egyed�l vagy t�rsas�ggal

•Pl: mozi, v�s�rl�s, s�ta, mos�s-vasal�s stb., szem�lyi higi�n�

Tanulm�nyi munka

•A di�k�vek a tanul�sban kapnak �rtelmet

•Mit�l lesz hat�kony ez a munka?

•Ha a tanul� k�pess�ge a kiindul�pont

•ha a k�pess�g szerinti teljes�t�shez megfelel� felt�telrendszer tartozik (fejleszt� hat�sok, �szt�nz�sek, k�sztet�s, motiv�ci�)

•ha az �rt�kel�s re�lis, de korrekt! (intimit�s)- csak a j�, er�fesz�t�sen alapul� teljes�tm�nyt lehet k�z�ss�g el�tt nyilv�nosan �rt�kelni, dics�rni!

Tanulm�nyi munka

•A v�ltoztat�sra vonatkoz� „szerz�d�seknek” majd mindig eredm�nye van

•Nem a r��r� ember teljes�tm�nye a nagyobb - az elfoglalts�gok, a befektetett munka �jabb �s t�bb ismeretet hoz, manifeszt�l�dik - sikert hoz.

•Fontos, hogy a di�k akkor tanuljon, amikor arra motiv�lt! Munk�ja r�videbb id� alatt, nagyobb eredm�nyt hoz!

A tanul�s �s a szabadid�t�lt�s pszichol�gi�ja

•Azonoss�gok a tanul�s �s a szabadid�t�lt�s k�z�tt

•A tanul�s is �s a szabadid�t�lt�s is:

•az ember alapvet� tev�kenys�ge,

•megismer�si �s cselekv�si folyamat,

•az �rz�ki tapasztalatt�l az elvont gondolkod�son �t a gyakorlatig minden beletartozik,

•ismereteket k�zvet�t,

•olyan teljes�tm�ny, viselked�s, vagy tud�sbeli v�ltoz�s, amely tapasztal�s, gyakorl�s, ism�tl�s r�v�n j�n l�tre

  A tanul�s is �s a szabadid�t�lt�s is:

•Fejleszti a megismer� funkci�kat, a k�szs�gek alakul�s�t, a k�pess�gek fejl�d�s�t

•jellem �s magatart�s form�l�d�st eredm�nyez

Idegrendszeri strukt�r�k szerint megk�l�nb�ztet�nk:

•Motoros vagy mozg�stanul�st: munka, sport, t�nc

•Szenzomotoros vagy perceptu�lis tanul�st: l�t�si, hall�si ingerek befogad�sa: k�pek, dallamok felismer�se, megtanul�sa

•Verb�lis tanul�s: sz�beli anyag �rtelmes, gondolkod�s alapj�n t�rt�n� megtanul�sa

Az akarati m�k�d�s szerint megk�l�nb�ztet�nk:

•Sz�nd�k n�lk�li

•sz�nd�kos, koncentr�lt figyelemmel foly� tanul�st

•A tanul�s m�dja lehet:

•mechanikus

•intellektu�lis

Az eml�kezeti tanul�s felt�telei:

•A tanul�sra val� be�ll�totts�g

•a koncentr�lt figyelem

•a sz�veg �rtelmi feldolgoz�sa    

–a l�nyeg kiemel�se, az �sszef�gg�sek megl�t�sa, visszajelz�sek, a tanultak alkalmaz�sa, megfelel�en elosztott ism�tl�s, hib�tlan felid�z�s,

–a siker a bev�s�st, a tanul�st el�seg�ti.

A tanul�s �s szabadid�szervez�s szakaszai:

•El�k�sz�t� szakasz:

–t�j�koz�d�s

–feladatok sz�mbav�tele

–az egy�ni munka megtervez�se, megszervez�se - seg�ts�gek

–neh�zs�gek �s azok lek�zd�se, strat�gi�k

–a felt�telek megteremt�se (objekt�v - szubjekt�v)

A tanul�s �s szabadid�szervez�s szakaszai:

•�n�ll� szakasz:

–a konkr�t munka koncentr�lt elv�gz�se a legc�lravezet�bb m�dszerekkel

–p�r, csoport, csapat

–ellen�rz�sek,

 A tanul�s �s szabadid�szervez�s szakaszai:

•Az ellen�rz�s �s �rt�kel�s szakasza:

–�nellen�rz�s, m�sok ellen�rz�se

–m�dos�t�sok,

–individualiz�lt �rt�kel�s,

–t�vlatok mutat�sa,

–kieg�sz�t� ismeretek

�nk�pz�s

•A kreativit�st �s a siker�lm�nyt adja,

•biztos�tja �s stabiliz�lja a harmonikus szem�lyis�gfejl�d�st

•lehet manu�lis �s intellektu�lis ter�leten is - mindkett� rendk�v�l �rt�kes

•a pszeudo cselekv�sek helyett kibontakozik a szem�lyis�g(megtal�ljuk mi a j� az �n-nek)

Rekre�ci�

•A tanultak szerint (sport, kult�r�lis �let)

K�z�leti, k�z�ss�gi tev�kenys�gek

•Alkot�, cselekv� r�szese legyen az egy�n a fejl�d� k�z�ss�gnek - k�z�ss�gi �lett�rnek

•bekapcsol�d�s a k�z�s munk�ba - ez egy �nkiszolg�l� tev�kenys�g

•k�z�letis�g = a k�z �gy��rt val� felel�s gondolkod�s, r�szv�llal�s a j�v� alak�t�s�ban