1. T�TEL

SZOCI�LIS GONDOSKOD�S AZ �KORI G�R�GORSZ�GBAN �S R�M�BAN

Bevezet�s: az �si t�rsadalom id�szaka

            Az emberis�g �sk�z�ss�gi t�rsadalomban �lt, k�z�sen vad�sztak, gy�jt�gettek stb; a javakat elosztott�k, melyb�l minden ember r�szes�lt. A l�nyeg azonban, hogy szoci�lis gondoskod�s, mint elk�l�n�lt tev�kenys�g ekkor m�g nincs, azaz nincs megb�zva egy konkr�t szem�ly, �s nincsenek m�g szoci�lis int�zm�nyek.

            Ebben a korban az emberek �let�t a k�lcs�n�s egym�srautalts�g jellemezte. Merevek voltak a jogok �s k�telezetts�gek, melyek�rt mindenki r�szes�lt a „szoci�lis biztons�gb�l”. Szoci�lis probl�ma akkor volt, ha valaki a k�telezetts�g�t nem tudta v�gezni (�rva, beteg, sebes�lt stb.), az ugyanis nem m�k�dhetett, hogy a t�rsadalom egyik r�sze csak kapni szeretett volna. Legfontosabb c�ljuk a k�z�ss�g fennmarad�sa volt. Ebb�l k�vetkezett, hogy ha volt el�g �lelmiszer, ruha stb. gondoskodtak azokr�l, akik nem dolgoztak (nem tudtak!), ha viszont fogyt�n volt, magukra hagyt�k az elesetteket a k�z�ss�g fenntart�sa �rdek�ben.

            K�tf�le n�pet k�l�nb�ztethet�nk meg: Voltak barb�r n�pek, akik magukra hagyt�k, ak�r meg is �lt�k az elesetteket, �s voltak a civiliz�lt t�rzsek, akik gondoskodtak r�luk. �ltal�noss�gban meg�llap�that�, hogy azok nem gondoskodtak, akiknek nem igaz�n volt mit sz�tosztani.

Pl. A korosod� eszkim�k „s�t�lni mentek”, am�g egy medve fel nem falta �ket. �gy teh�t maguk v�gezt�k el a k�z�ss�g helyett ezt a feladatot, mert eltart�suk vesz�lyeztette volna a k�z�ss�get. „Sok az eszkim�, kev�s a f�ka.”

Az �kori G�r�gorsz�g �s R�ma

Ezek a k�z�ss�gek j�val fejlettebbek, mint az �si t�rsadalom kor�ban eml�tettek. A mai gondoskod�si form�k cs�r�jukban m�r jelen voltak.

Az eg�szs�g�gy r�gen �s ma is szoros kapcsolatban van a szoci�lis gondoskod�ssal. Csak 130-140 �ve v�lt sz�t az eg�szs�g�gy �s a szoci�lis szf�ra.

Az �kori G�r�gorsz�gban k�t fajta eg�szs�g�gyi szervezet l�tezett.

1) Az els� egy gy�gy�t� isten kultusz�hoz kapcsol�dott, a neve: Aszkl�piosz. Isten tisztelet�re G�r�gorsz�g szerte szent�lyeket hoztak l�tre, ott gy�gy�tottak. (Odament a beteg, kapott bizonyos szereket, aludt egyet, majd gy�gym�dokat javasoltak neki. – Ez nem nevezhet� term�szettudom�nyos gy�gy�t�snak.) Ezeket a gy�gy�t� helyeket adom�nyokb�l tartott�k fenn.

2) G�r�gorsz�gban l�tezett az orvosi iskol�ban tanult orvosok int�zm�nye is, az �n. „alkalmazott orvosok. Az egyes v�ros�llamok (ma �nkorm�nyzatok) alkalmazt�k �ket. Ezek az orvosok minden �llampolg�rt k�telesek voltak ingyen ell�tni. Ugyanezt a rendszert R�m�ban is �tvett�k, ott is voltak alkalmazott, eltartott orvosok, de m�g G�r�gorsz�gban elismert�k az orvosokat, addig R�m�ban al�val� munka volt, melyet �ltal�ban rabszolg�kkal v�geztettek.

Mind G�r�gorsz�gban, mind R�m�ban a v�ros �n. orvos-szob�kat tartott fenn, ahol a betegeket ambul�nsan l�tt�k el. K�rh�z nem volt.

R�m�ban a Krisztus u. 2., 3., 4. �vsz�zadban j�tt l�tre a valetudin�rium (k�rh�z), amely G�r�gorsz�gban nem volt.

Mindk�t �llamban �ltal�nos volt azonban az a felfog�s, hogy az ell�t�s az orvos�, a gondoskod�s a csal�d�. A valetudin�riumokat azoknak hozt�k l�tre, akiknek nem volt csal�dja Tiberis Sziget�n volt a legnagyobb valetudin�rium. A gazd�k itt helyezt�k el �reg rabszolg�ikat.

G�r�gorsz�gban �s R�m�ban a lakoss�g �sszefog�s�val j�ttek l�tre �n. karitat�v egyes�letek. G�r�g egyes�let az EVALOSZ EGYES�LET (alamizsna). M�r Solonnak (Kr. e. 5. sz.) voltak t�rv�nyei, amelyek kimondt�k ezen egyes�letek szabads�g�t.. Az egyes�leteknek vezet�i voltak, bev�tellel rendelkeztek. Bev�tel�k a bel�p�skor fizetend�, ill. az �ves d�jb�l ad�dott, de voltak egy�b bev�teleik is, pl. amelyeket v�grendeletben stb. hagytak az egyes�letre. Cser�be az egyes�let a k�vetkez�ket ny�jtotta:

-         ha egy tag ad�srabszolgas�gban jutott, kiv�ltott�k;

-         ha egy tag hadifogoly lett, kiszabad�tott�k;

-         ha egy tag meghalt, s�reml�ket k�sz�tettek, eltemett�k �s a csal�dtagjait seg�lyben r�szes�tett�k.

-         Le�ny gyermek f�rjhez ment hozom�nyt adtak.

Ugyanilyen egyes�letek j�ttek l�tre R�m�ban is, melyek neve KOLL�GIUM TENUIORUM. A R�mai egyes�letek szerkezet�ben olyanok voltak, mint a g�r�g�k, de hangs�lyosabb volt a temetkez�si elj�r�s. Az volt az elk�pzel�s�k, hogy ha meghal egy ember �s nem temetik el, a lelke nem ker�l az alvil�gba, �s �gy szellemk�nt vissza fog j�rni. Erre alapozva mindent megtettek a temet�s�rt.

Mindk�t helyen voltak �llami seg�lyek, p�nz vagy term�ny form�j�ban.

G�r�gorsz�gban p�nzzel els�sorban a h�bor�ban megrokkant szem�lyeket vagy az �rv�kat (�zvegyeket nem!) t�mogatt�k, majd a Kr. e. 5. sz-t�l kezdve Ath�nban kialakult egy p�nz�gyi seg�lyez�si rendszer a THEORIKA, melyet a legszeg�nyebbek kaptak. (Itt azt a p�nzt t�r�tett�k, ami�rt sz�nh�zba j�rtak .)

Az �llami seg�lyez�snek volt m�sik m�dja is. Kenyeret, gabon�t osztottak oly m�don, hogy k�nyszer�tett�k a gazdagokat, hogy k�lf�ld�n gabon�t v�s�roljanak, �s azt j�val olcs�bban adj�k a szeg�nyeknek.

A p�nzbeli seg�lyez�s kezdetben, pl. a v�ltoz�sok el�tt volt jellemz�, k�s�bb azonban a cs�sz�rs�g kor�ban ez egy bevett �llami szok�ss� v�lt, �ves rendszeress�ggel kaptak a szeg�nyek. R�m�ban is elterjedt a b�za �s keny�r oszt�sa.

K�l�nf�le szoci�lis int�zm�nyek j�ttek l�tre. G�r�gorsz�gban l�teztek �n. hajl�ktalan sz�ll�sok. A v�rosok tartottak fenn szob�kat a hajl�ktalanoknak. Ezek k�s�bb id�sek otthon�v� alakultak, ekkor m�r nem kifejezetten szeg�nyeket szolg�lt, mehetett az is aki gazdag volt, de mag�nyos, p�nz ellen�ben.

R�m�ban nem volt szoci�lis int�zm�ny.

R�m�ban kifejlettek voltak a szoci�lis jogok, G�r�gorsz�gban ilyen egy�ltal�n nem volt. Ezek a szoci�lis jogok:

-         v�dt�k a kiskor�akat, az �rv�kat, lelenceket – f�k�nt anyagilag

-         v�dt�k a n�ket, akikr�l f�rjhezmen�s�kig az �llam gondoskodott.