1. Szoci�lis gondoskod�s az �kori G�r�gorsz�gban �s R�m�ban

Az �sk�z�ss�g kor�nak alapelve: k�z�s a termel�s - k�z�s haszon. Ez azt jelentette, hogy k�z�s volt az �lelemszerz�s �s az eloszt�s is. Az �sk�z�ss�g kor�ban szoci�lis gondoskod�s, mint elk�l�n�lt tev�kenys�g nem l�tezett. E tev�kenys�ggel nem volt megb�zva egy konkr�t szem�ly vagy int�zm�ny sem. Jellemz� volt a szoros egym�sra utalts�g, valamint a szigor� jogok �s k�telezetts�gek. Probl�m�t jelentett viszont, hogy id�s korban �s betegen a k�telezetts�gek nem voltak teljes�thet�ek. A legfontosabb c�l az volt, hogy a k�z�ss�g fenn maradjon, gondoskodott azon tagokr�l, akik arra r� voltak szorulva. A barb�r t�rzsek magukra hagyt�k ezeket az embereket, ellent�tben a civiliz�lt t�rzsekkel. Eszkim�k: az id�s emberek �nk�nt v�llalt�k a hal�lt.

�kori G�r�gorsz�g �s R�ma: A szoci�lis gondoskod�s fejlett volt, a napjainkban jellemz� form�k m�r cs�r�ikban meg voltak. A legt�bb eur�pai orsz�gban csak a XIX. sz-ban v�lasztott�k sz�t a k�rh�zakat a szeg�nyh�zakt�l.

G�r�go.: K�t p�rhuzamosan m�k�d� tev�kenys�g folyt. A gy�gy�t� istenhez kapcsol�d� kultusz (Aszkl�piosz): gy�gy�t�s szent�lyekben, adom�nyoz�s a szent�ly papjainak, az isten �lm�ban mondta el a tennival�kat. A m�sik tev�kenys�g: tanult orvosok, alkalmazott orvosok: egyes v�ros�llamokban alkalmazt�k, akik k�telesek voltak ingyen kezelni az �llampolg�rokat. Ez a rendszer l�tezett a R�mai Birodalomban is. Nagy megbecs�l�snek �s tiszteletnek �rvendett ez a p�lya, R�m�ban alantas munka volt. Az ell�t�s ambul�nsan, orvosi szob�ban folyt, viszont a mai �rtelemben vett k�rh�zak nem l�teztek. R�m�ban Kr. u. 2-4 sz�zadban: .............., a legszeg�nyebb �s rabszolga szem�lyek sz�m�ra (Tiberisz sziget�n). A csal�d feladata a gondoz�s.

Karitat�v egyes�letek: �nk�ntes alapon t�rt�n� befizet�sek.

G�r�gorsz�gban: eranosz egyes�letek. Szolon t�rv�nyei az egyes�l�s szabads�g�t biztos�tott�k. V�lasztott vezet�k voltak. Rendes bev�telek: tagd�j, bel�p�si d�j, rendk�v�li bev�telek: adom�nyok form�j�ban. Tev�kenys�geik: ad�srabszolgas�gb�l kiv�lt�s, hadifogs�gb�l kiszabad�t�s (tag eset�n), a tag le�nygyermek�nek f�rjhezmen�sekor hozom�ny, tagnak s�reml�k, temet�s k�lts�gei, a csal�d seg�lyez�se.

R�ma Kollegium tenniorum. G�r�g szerkezet�ek. Abban k�l�nb�z�tt, hogy hangs�lyosabb volt a temet�si seg�lyez�s. R�mai vall�ssal volt �sszef�gg�sben: ha a hal�l ut�n teste nem ker�l a f�ldbe, a lelke a f�ld�n fog bolyongani.

�llami seg�lyek: p�nz, gabona, keny�r.

G�r�gorsz�g: p�nzzel t�mogatt�k a h�bor�s sebes�lteket �s gyermekeiket, gabon�val �s keny�rrel: a gazdag ember k�telezt�k, hogy k�lf�ldr�l gabon�t v�s�roljon �s azt olcs�bban adja el a szeg�nyeknek.

R�ma: a p�nz�gyi seg�lyez�s kezdetben propaganda eszk�z�ket szolg�lt, k�s�bb �vi rendszeress�ggel egyes emberek seg�ts�get kaptak. A term�szetbeni seg�lyez�s is szok�s volt: kenyeret �s cirkuszt.

G�r�go-ban l�tezett a hajl�ktalanok sz�ll�sa (szoba - �lelem). Az id�sek otthon�ban gazdag, egyed�l maradt emberek anyagi ellen�rt�k fej�ben tart�zkodhattak.

R�m�ban a szoci�lis jogalkot�s kidolgozott �s kiterjedt volt, mely f�k�nt anyagi �rtelemben v�dte a kiskor�akat, v�dte a n�ket (F�rjhezmenetelig az �llam �rk�d�tt a vagyona felett), v�dte az ad�srabszolg�kat.