4. A hazai urbaniz�ci� saj�tos jegyei

Az 1950-es �vekben Magyarorsz�g lakoss�g�nak kb. 70 %-a �lt falusi jelleg� telep�l�sen, kev�s volt a kis- �s k�z�pv�ros, nagyv�ros Budapesten k�v�l nem volt.

1960-as �vekben �ri�si v�ndorl�s indult meg Budapest fel�, ami a magyar urbaniz�ci� saj �toss�ga.

1991. janu�ri adatok szerint Budapesten lakott a n�pess�g 19,5 %-a, egy�b v�rosokban 42,7 % -a �s k�zs�gekben a 37,8 %-a. A v�rosiasod�s fok�t nem csak a v�rosi n�pess�g ar�ny�nak

alakul�sa mutatja, hiszen ez nagym�rt�kben f�gg att�l, hogy az adott orsz�gban milyen krit�riumok alapj�n d�l el, hogy melyik telep�l�s v�ros, melyik k�zs�g: A v�rosias k�rnyezet ar�ny�nak m�r�se sem ny�jt val�s k�pet, hiszen haz�nkban p�ld�ul t�bb olyan vid�ki v�ros

van, amely kev�ss� v�rosias jelleg�.

Az urbaniz�ci� fok�nak meg�llap�t�sakor figyelembe szoktak venni olyan indirekt mutat�kat is, mint pl.:

.

urbaniz�ci�s szint �s a GDP k�z�tti kapcsolat

v�zh�l�zat, csatornarendszer, g�z, telefon, villany, napilapok elterjed�se,

.

gyermekint�zm�nyek sz�ma-ar�nya, stb.

Magyarorsz�gon az alapell�t�s hi�nyos, az urbaniz�ci� elmaradt a gazdas�gi n�veked�st�l, az iparos�t�st�l (k�sleltetett v�rosfejl�d�s).

1990 �ta a v�rosod�s �teme er�sen lelassult, Budapest n�pess�ge pedig kiss� cs�kkent. Magas a falur�l v�rosba bej�r� dolgoz�k sz�ma, akiket ing�z�knak nevez�nk. A n�pes s�g mintegy 54 %-a lakik ma v�rosokban.

A telep�l�sszociol�gi�nak az ut�bbi id�ben kialakult �ll�spontja szerint nem felt�tlen�l el�ny�s �s k�v�natos, hogy a v�rosokban lak� n�pess�g ar�nya n�vekedj�k (a v�rosi slumm­

�vezetek t�megess� v�l�sa miatt), ellenben az orsz�g minden lakosa sz�m�ra el�rhet�nek kell, hogy legyenek a v�rosi �let ny�jtotta el�ny�k, �s hozz�f�rhet�nek kell, hogy legyenek a

v�rosi funkci�k.

E2V�b foealmak:

/

Gen trifik�ci�:

V�rosr�szek rehabilit�ci�ja:

V�rosr�szek revitaliz�ci�ja:

a munk�soszt�ly �s a belv�rosi szomsz�ds�g meg�j�t�sa

t�mbszer� fel�j�t�sa

eredeti �llapotba val� vissza�ll�t�sa