13. Mi�rt saj�tos telep�l�si forma a magyar falu?

A faluszerkezet saj�toss�gai

-         Szorosabb t�rsadalmi kapcsolatok

-         Hagyom�nyosabb gondolkod�s

-         Nagyobb fok� alkalmazkod�s a t�rsadalmi norm�khoz

A hagyom�nyos falusi t�rsadalom jellemz�je: A foglalkoz�sbeli homogenit�s.

-         Az ipari jelleg� foglalkoz�sok megny�lnak a paraszti lakoss�g el�tt is (elv�ndorl�s �s odatelep�t�s). A mg. ma kieg�sz�t. R�gen az ipar eg�sz�tette ki a fizet�st. A falu foglalkoz�si strukt�r�j�nak differenci�l�d�sa �lland�sultnak tekinthet�. (1960-ban a 85%-n�l nagyobb agr�rn�pess�ggel rendelkez� k�zs�gek m�r csak 4%-�t tett�k ki a telep�l�seknek. 1949-ben m�g 31% volt.)

-         Az integr�ci�s mobilit�s megn�tt. 1949-1962 k�z�tt 1.5 milli� �tr�tegz�d�tt. A hagyom�nyos faluban a t�rsadalom alapegys�g�t nem az egy�n, hanem a csal�d alkotja, �s a t�rsadalmi k�tel�kek k�z�l jelent�s�gben kiemelkednek a rokons�gi k�tel�kek (nagycsal�d). A „hadak” szerinti csoportosul�s.

-         H�zass�g, v�l�s �s termel�kenys�g demogr�fiai elt�r�sei v�roson �s falun. Sz�let�s az 1920-1921-es bp.-i �tlag. Az akkor falusi �tlag fele van ma.

-         Elt�r�sek az iskol�zotts�g, m�velts�g, kultur�lis ell�totts�gban, k�zm�ves�t�sben. Analfab�tizmus falun nagyobb.

-         Elv�ndorl�s �s a k�zs�g fejletts�gi foka. 1965: k�zs�geink 1.2%-a v�rosias jelleg� �s 13.3%-a er�sen fejlett. A t�bbi cs�kken� tendenci�t mutat.

a.      Hagyom�nyos falusi k�z�ss�get els�sorban a helyhez k�t�tts�g jellemzi. Ennek oka f�k�nt az, hogy a falu szerepe �nmaga reproduk�l�s�ban volt (helyi termel�s, csere, eloszt�s, fogyaszt�s), amely egyben a falunak a t�rsadalommal szembeni z�rts�g�t is eredm�nyezte. Az er�s helyhez k�t�tts�get fokozta a helyi funkci�kb�l fakad� helyi ismeretek, helyi inform�ci�k kiz�r�lagoss�ga.

b.      E k�z�ss�gek tagjai t�bb szempontb�l is homog�nek voltak. Homog�n volt tev�kenys�g�k form�ja (mg.), t�rgya (f�ld) �s foglalkoz�suk jellege (paraszti munka)

c.      A m�lt faluj�t nemcsak az jellemezte, hogy kiz�r�lag paraszti gazd�lkod�st �z� csal�dokb�l tev�d�tt �ssze, hanem a munkatev�kenys�gnek csak a csal�di k�z�ss�g adott keretet.

d.      Az emberi kapcsolatok hosszantart�ak, szem�lyesek, k�zvetlenek, nem v�letlenszer�ek, a kommunik�ci�s csatorn�k sz�k�sek, fizikailag �s technikailag lehat�roltak.

e.      A fenti t�nyez�k er�s k�z�ss�gi tudatot eredm�nyeztek.

f.       A faluk�z�ss�g �s az egy�n viszony�nak elemz�se megmutatja az egy�ni magatart�s er�sen a helyi mot�vumok �ltal ir�ny�tott jelleg�t, egyr�szt az eg�sz helyi t�rsadalom k�zv�lem�nye, �rt�kei, norm�i m�sr�szt a csal�di, rokons�gi, szomsz�ds�gi k�tel�k-rendszere �ltal.

A magatart�s t�lnyom�r�szt helyileg motiv�lt jellege k�vetkezt�ben igen gyenge a mobilit�s. A geogr�fiai stabilit�s is hozz�j�rul az er�s csoportkoh�zi�hoz. Az urbaniz�ci� a hagyom�nyosan z�rt falusi telep�l�si forma szerkezet�t is m�dos�totta: egyr�szt a v�ros ter�letn�veked�s�vel, vagy a v�ros �s falu k�z�tt kialakult funkcion�lis viszony r�v�n a falvak beleker�lnek az egyes v�rosok vonz�sk�rzet�be. A funkcion�lis kapcsolatok hat�s�t, annak er�ss�g�t jelzi, hogy a v�ros vonz�s�ba ker�lt falu mennyire vesz�ti el z�rts�g�t, milyen m�rt�kben v�lik egyre ink�bb a v�rosi t�rsadalom szerves r�sz�v�.

1.      M�sr�szt a vid�ki ipartelep�t�s r�v�n a hatvanas �vekben megindult mobilit�s mag�val hozza a tradicion�lis falvak v�rosias szerep�nek kialakul�s�t. Az urbaniz�ci� hat�s�ra egyes falvak is n�veked�snek indulnak, s�t egyes ter�leteken �sszen�v�s is megfigyelhet�. Ennek oka az a tudatos, a hetvenes �vekben kialak�tott koncepci�, miszerint �n. faluk�rzeteket hozzanak l�tre, ahol a k�zponti funkci�kat a „f�falu” �s az ott centraliz�l�dott int�zm�nyek l�tnak el. A tervben t�bb ezer ilyen k�rzet „f�falu” �s mintegy 2500 mell�kfalu szerepelt.  A megval�s�t�s differenci�ltan ment v�gbe.

2.      A falu a nyolcvanas �vekt�l egyre nagyobb jelent�s�gre tesz szert. Lak�inak a kor�bbiakn�l sokkal kultur�ltabb �letkeretet-, h�tv�gi pihen�helyet-, „menek�l�si lehet�s�get” biztos�t a zs�folts�ggal szemben a v�roslak�k sz�m�ra. A v�rosi lakoss�g falvakba val� �raml�sa �s ezzel a v�rosi n�pess�g cs�kken�se vil�gjelens�g. Ez a t�ny az�rt is figyelemre m�lt�, mert a falvak urbaniz�l�sa �ltal re�lis alternat�va k�n�lkozik a v�rosi l�tb�l fakad� szoci�lis probl�m�k megold�s�ra. A megold�s term�szetesen felt�telezi, hogy a vid�k �rizze meg „falusias von�sait”(term�szetess�g�t, tiszta leveg�, csend). Egy ilyen telep�l�si forma jelleg�ben, funkci�j�ban alv�v�rosk�nt is jellemezhet�.

3.      A v�rosi lak�ss�g (f�leg Bp.) cs�kken�se, a falusi n�pess�g n�veked�se az 1990-es �vek k�zigazgat�si �n�ll�s�gi t�rekv�sekb�l is fakad, miszerint �j agglomer�ci� alakul ki kor�bbi v�rosr�szeknek a f�v�rost�l val� elszakad�sa k�vetkezt�ben.Megsz�nt a falunak a tradicion�lis falusi t�rsadalmat jellemz� foglalkoz�si homogenit�sa. Ez r�szben az eg�sz t�rsadalom iparosod�s�nak, r�szben a mg.-i munka technol�giai �talakul�s�nak, r�szben a falu n�vekv� funkcion�lis differenci�l�s�nak k�sz�nhet�.

           4.   A falusi �rtelmis�giek k�z�tt a v�rosban �l�kh�z hasonl�tva magasabb a mg.-i munk�s �s a

                 paraszti sz�rmaz�s�ak ar�nya.

           5.   A falusi sz�rmaz�s m�g ma is h�tr�ny a t�rs.-i mobilit�sban.

          6.    Cs�kken a csal�d termel�si funkci�ja.

          7.   A csal�d funkci�j�nak v�ltoz�s�val egy�tt cs�kkennek a demogr�fiai k�l�nbs�gek is falu �s   v�ros k�z�tt.

A falu nyilv�nval�an telep�l�s. A t�jnak �s az embernek bizonyos kapcsolata, mely egyform�n mag�n

Viseli a t�jnak �s az embernek a hat�s�t. A t�j mag�ban v�ve korl�tokat szab az ember r�telep�l�s�nek, s

k�r�lm�nyeivel vagy hat�rozottan, vagy vagylagosan, de valamik�pp megszabja, hogy milyen �s

mekkora embercsoportok telep�ljenek r�.

T�bbsz�ll�snyi egys�gnek az egybecsoportosul�s�t teszi lehet�v� a falu, teh�t nagyobb

embercsoportnak  a letelep�l�s�re ad alkalmat. A korl�tozotts�g �s a helyhez k�t�tts�g azonban itt is

fenn�ll. A t�r k�r�lhat�rolts�ga �s  a termel�si er�k fogyat�koss�ga hat�rt szab a telep�l�s

kiterjed�s�nek, s ezzel egy�ttal a falut is k�tve tartja a t�j. Az ilyen telep�l�snek is t�jhoz k�t�tt a

berendezked�se �s a t�j viszonyai szabj�k meg a benne foly� �letet.

A magyar Alf�ld�n az �ri�sfalvaknak, mag�nos sz�ll�soknak �s a v�roshoz tartoz� k�l�n�s tany�knak

egyed�l�ll� tarkas�ga lepi el a t�jat.