Az attit�d valamely szem�llyel, emberek csoportj�val, t�rgyakkal, jelens�gekkel kapcsolatos �rt�kel� be�ll�t�d�s, olyan viszony�t�si keret, aminek alapj�n az egy�n v�lem�nyt alkot, viselkedik, �rt�kel.

Rosenbert �s Hovland szerint az attit�dnek h�rom �sszetev�je van:

1.)    affekt�v oldal: amely az elfogad�st illetve elutas�t�st tartalmazza

2.)    kognit�v oldal: amely az attit�dt�rggyal kapcsolatos ismeretek k�r�t fogja �t.

3.)    Konat�v oldal: a viselked�si sz�nd�kok, cselekv�stendenci�kat foglalja mag�ban.

Az attit�d akkor stabil, ha a 3 komponens egyens�lyban van.

Az attit�d�k funkci�i:

-          Eszk�zfunkci�: alkalmazkod�si funkci� – a pozit�v hat�sok maxim�l�sa, a negat�v hat�sok minimaliz�l�s�val seg�tik a neh�zs�gek elker�l�s�t.

-          �nv�d� funkci�: az egy�nt a  pozit�v von�sainak er�s�t�s�vel t�vol tartja a negat�v �rz�sekt�l

-          �rt�kkifejez� funkci�: a t�nyleges egy�ni �rt�kek �rv�nyess�g�t er�s�tik.

-          Ismereti funkci�: lehet�v� teszi, hogy az �j �lm�nyeket kategoriz�lhassuk, s ezzel egyszer�bb� v�ljon a vil�g megismer�se.

Az attit�d�k m�r�se

-          �nregisztr�l�s

-          k�ls� elb�r�l� �ltali regisztr�l�s

-          sk�lam�dszer: t�bbdimenzi�s metrikus vonatkoztat�si rendszer. A k�l�nf�le sk�l�k olyan k�rd�sekb�l �llnak, amelyekben az azokra adott v�laszok alapj�n nemcsak t�pusokba lehet az attit�d�ket sorolni, hanem a sorrendj�ket, vagy az egym�st�l val� t�vols�gukat is meg lehet hat�rozni.

Legismertebb sk�l�k:

-          Thurstone-sk�la: a meg�llap�t�sok (itemek) rokonszenvess�g�t, ellenszenvess�g�t egy szakzs�ri �llap�tja meg 0-10-15 pont�rt�kel�sig. A vizsg�lati szem�ly attit�dj�t az �ltala kiv�lasztott itemek sk�la�rt�keinek az �tlag�val jellemzik.

-          Likert-sk�la: a kijelent�ssel val� egyet�rt�s vagy egyet nem �rt�s m�rt�k�t 5 vagy 7 fokozat� sk�l�n fejezik ki, a „teljesen egyet�rtek” v�laszt�l, az „egy�ltal�n nem �rtek egyet” v�laszig.

-          Guttmann-sk�la: a kijelent�seket rangsorolja, cs�kken� preferencia szerint rendezi el. Az �rt�kel�s a rangsz�mok megoszl�sa alapj�n t�rt�nik.

Az el��t�let

M�lyen r�gz�lt, meggy�z�d�st n�lk�l�z� olyan �rt�kel� be�ll�t�d�s, amely megel�zi a val�s�g t�nyleges megismer�s�t, a t�nyeknek, logikus �rvel�seknek ellen�ll.

�ltal�ban csoportra ir�nyul, s azon alapul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai. Ir�nyulhat fajra, etnikai csoportra, kisebbs�gekre, nemzetekre , t�rsadalmi csoportokra... Lehet pozit�v illetve gyakrabban negat�v el�jel�.

-          Az el��t�let olyan egy�nekn�l er�s�dik meg, akik s�lyos frusztr�ci�t szenvedtek el, sikertelens�g�k ok�t m�sokra akarj�k �th�r�tani.

-          Hatalmi �s gazdas�gi verseny, konkurencia is el�id�zheti. Azok hirdetnek el��t�letet, akik hatalmukat akarj�k n�velni vagy gazdas�gi helyzet�ket jav�tani a kisebbs�g elnyom�sa r�v�n.

-          Az el��t�letess�g m�lyen be van �gyazva a t�rsadalom kult�r�j�ba, �s a szocializ�ci� �tj�n saj�t�tjuk el. Teh�t nem term�szett�l adottak, hanem tanuljuk �ket.

-          Az el��t�letess�gre az autorit�rius, tekint�lyelv� emberek hajlamosak. E szem�lyis�gt�pus meghat�rozott nevel�si gyakorlat term�ke.

Adorno �s t�rsai l�trehozt�k az un. „F” (fasiszta) –sk�l�t, amely azt volt hivatott m�rni adott szem�ly mennyire hajlamos az el��t�letess�gre, teh�t az un.  a potenci�lis fasiszt�kat kereste. A sk�la szerint e szem�ly jellemz�i:

-          konvencializmus, merev �rt�k�t�let

-          autoriter beh�dol�s, gondolkod�s n�lk�li al�vet�d�s a vezet�nek

-          autoriter agresszi� – a gyenges�g megvet�se

-          anti-intracepci� – idegenkedik a gyeng�ds�gt�l, az �rzelmi �lett�l

-          embergy�l�l�.

Az autorit�rius szem�lyek csal�di nevel�d�s�t az �rzelmi melegs�g hi�nya, �s f�k�nt az apa rideg, k�vetel� �s b�ntet� szem�lye jellemzi. A gyermek egyr�szt idealiz�lja az ap�t �s k�s�bb ezt az idealiz�l�st �tviszi a vezet�re, m�sr�szt tudat alatt ellens�ges az apj�val szemben �s ezt az ellens�gess�get vet�ti ki bizonyos kisebbs�gekre.

A Konzisztencia elm�letek-  (kongnit�v dinamikai elvek) - (az �sszhang megteremt�se)

Az attit�d�k megv�ltoztat�s�nak problematik�j�val foglalkozik.

1.      Fritz Heider – egyens�ly elm�lete

2.      Cart Wright – Harary – kiterjesztett egyens�ly elm�lete (csoportokra alkalmazva)

3.      Newcomb – szimmetria elm�letek: Az emberek a kommunik�ci�ban az �sszhangra t�rekednek.

4.      Leon Festinger – kongnit�v disszonancia (ellent�tes attit�d�k �ltal kiv�ltott fesz�lts�g) elm�lete

Az ember az �ssze nem ill� �s m�gis egym�ssal �sszef�gg�sbe hozott tudati elemek okozta fesz�lts�gek kik�sz�b�l�s�re valamilyen k�vetkezetess�get �rv�nyes�t, amely a helyzet, a v�lem�ny megv�ltoztat�s�val az ellentmond�s kiiktat�s�ra, az �sszhang (konzisztencia) megteremt�s�re k�sztet . Pl: megmagyar�z valamit.