7./B. Szem�lyk�zi viszonyok: Egy�ttm�k�d�s, proszoci�lis viselked�s, verseng�s, manipul�ci�, agresszi�

T�rsas kapcsolataink kialak�t�s�nak �s fenntart�s�nak ig�nye d�nt�en az ember t�rsasl�ny-mivolt�b�l fakad, ezen szem�lyk�zi kapcsolatok (interperszon�lis kapcsolatok) a t�rsadalmi �let alappill�rei. Az emberek ezek r�v�n �rintkeznek, seg�tik  �s ismerik meg egym�st, itt ny�lik lehet�s�g�k az egy�ttm�k�d�sre. A val�s egy�ttm�k�d�s: a bizalom, az �sszehangolts�g �s az alkudoz�s egy�ttes megval�sul�sa.

Az egy�ttm�k�d�s kulcsszava a k�lcs�n�ss�g, egyoldal�an senki nem k�pes sikeres egy�ttm�k�d�st kiv�ltani a m�sik f�lb�l. Az egym�k�d� feleknek k�lcs�n�sen b�zniuk kell egym�sban. A mai modern t�rsadalmakban e bizalom m�r alapfelt�tele is a t�rsadalmi hat�konys�gnak, Ez�rt b�znak meg fenntart�sok n�lk�l pl. az orvos, a b�r� , az �gyint�z� szak�rtelm�ben. Ahol ugyanis a bizalom nem funkcion�l, ott a gyanakv�s kerekedik fel�l, amely nemcsak a t�rsadalom eg�sz�re, hanem egyes emberek egy�ttm�k�d�s�re is k�ros hat�ssal van.

Az �sszehangolts�g azt jelenti, hogy a partnerek k�pesek az �ket elv�laszt� k�l�nbs�geket �thidalni, pl: kommunik�l�s �tj�n. A kooper�ci�ra minden egyes szem�lyk�zi kapcsolatban sz�ks�g van, ha a kooper�ci� nem j�n l�tre, un. „dezert�l�s” j�n l�tre, mindenki mag�val t�r�dik, p�nik hangulat l�p fel.

Proszoci�lis viselked�s

Olyan pozit�v t�rsas viselked�s, amelynek c�lja m�sok jav�ra cselekedni. A s�lypontja, hogy az egy�n saj�t �rdekeit h�tt�rbe helyezi �s a fenn�ll� d�nt�si helyzetben a seg�t�st v�lasztja. Mindenk�ppen n�lk�l�zi a jutalom, a nyeres�g elem�t, szinonim�ja az altruizmus.

Ilyen cselekedetnek min�s�l minden �letment�st c�lz� akci� (pl: orvosok, t�zolt�k, ment�k munk�ja �s minden olyan tett, mely m�sok �rdekeit szolg�lja.)

Az egy�n seg�t mert:

-          ilyen szem�lyis�gjeggyel rendelkezik (bels� diszpozici�)

-          k�ls� t�nyez�k hatnak r�

-          k�ls� �s bels� t�nyez�k hatnak r�

-          elk�telezett

-          v�letlen�l ker�l adott helyzetbe

-          fokozatosan k�telez�dik el.

Nem seg�t�s f�k�nt t�meghat�s k�vetkezm�nye lehet, itt ugyanis felvet�l a felel�ss�g megoszl�s�nak k�rd�se. Ezenk�v�l a nem seg�t�s t�nyez�i lehetnek:

-          mit kock�ztatunk, ha beavatkozunk?

-          Milyen szoci�lis mint�kat kaptunk

-          A bajt minek tulajdon�tjuk

-          Milyen embercsoporthoz tartozik a r�szorul�?

Verseng�s

C�lszer�, b�r er�s �n�rdekt�l vezetett konfliktusmegold�si m�d a verseng�s, melynek l�nyege a saj�t v�lem�ny minden�ron val� �rv�nyes�t�se a m�sik f�l k�r�ra. A v�gkifejlet mindig az egyik f�l gy�zelme �s a m�sik veres�ge lesz.

Allport szerint: Szoci�lis facilit�ci� – t�rsas hat�konys�g. A t�rsak hat�s�ra l�trej�tt

                         teljes�tm�ny-�szt�nz�s

Mead szerint: Konstrukt�v verseng�s: a felek a c�l el�r�s�re t�rekszenek

                      Destrukt�v verseng�s: a c�l el�r�se m�sodlagos, a m�sik legy�z�se a fontosabb

                                                          (rivaliz�l�s)

Festinger szerint: T�rsas �sszehasonl�t�s elm�lete. �sszehasonl�tjuk magunkat m�sokkal, �s gy�z-

                             tess�gre t�reksz�nk.

Manipul�ci�:

Az a szitu�ci� ad lehet�s�get erre, ahol az egyik f�l t�bb inform�ci�val rendelkezik, ez�ltal a m�sikat olyan viselked�sre tudja r�venni, amelyre az a teljes inform�ci� birtok�ban nem lenne hajland�. A hatalom �s a t�rsadalmi �ll�s er�s�t�se �rdek�ben v�gzett manipul�ci�r�l Machiavelli �rt el�sz�r , ennek nyom�n megalkotta Christie �s Geis a Mach-sk�l�t, amelyben az emberek manipul�ci�s k�szs�g�t m�rik.

�  Kihaszn�ljuk, hogy azt mondjuk neki, amit hallani szeretne

�  H�zelg�s

�  Megfontol�s

Az eredm�nyek azt mutatt�k, hogy a magas Mach pontsz�m�ak j�val el�ny�sebb alkut k�t�ttek. L�nyege , hogy a manipul�ci� hat�s�ra ki mire k�pes. A manipul�ci� kulcsa a helyzet hideg-fej� intelektu�lis m�rlegel�se �s az �rzelmi �rintetts�g hi�nya.

Agresszi�

Agresszi�nak nevez�nk minden olyan sz�nd�kos cselekv�st, amelynek ind�t�ka, hogy ny�lt vagy szimbolikus form�ban valakinek k�rt, s�relmet vagy f�jdalmat okozzon.

 Az agresszi� destrukt�v viselked�s, mely az elv�telre, a puszt�t�sra �p�l.

Az agresszi� lehet:

- t�mad� jelleg�: a t�rv�ny el�t�li

- v�dekez� jelleg�: pl. �nv�delem, melyet a t�rsadalom elismer, illetve idetartozik a proszoci�lis agresszi�, a t�rs megv�d�se

Az agresszi�t a civiliz�lt t�rsadalmak el�t�lik, m�gsem c�l ennek visszaszor�t�sa, hanem az hogy a k�z�ss�g szolg�lat�ba lehessen �ll�tani /pl: sportok �z�se/.

Az agresszi� v�lfajai:

·         gonosz tett: �nc�l� agresszi�, amikor az elk�vet�t csak az k�szteti, hogy a m�siknak f�jdalmat, kellemetlens�get okozzon. A kisz�m�thatatlans�ga f�lelmet kelt �s ez�ltal zavarja az egy�tt�l�st mind a mag�n�let, mind a k�z�let ter�n. Pl: veszeked�s, �sk�l�d�s, k�teked�s.

·         B�n�z�s: a b�ncselekm�nyek c�lja megegyezik a t�rsadalomban �rv�nyesnek elfogadott c�lokkal. A b�n�z�k is p�nzt akarnak, ehhez a t�rsadalom �ltal j�v� nem hagyott eszk�z�ket alkalmaz.

·         �n�rv�nyes�t� agresszi�: a lelem�nyess�g, �lelmess�g, hat�rozotts�g mind olyan agressz�v viselked�sm�dok, melyeket egyesek er�nynek t�ntetnek fel.

·         Pedag�giai agresszi�: a sz�l� vagy a pedag�gus szerepk�r�hez tartozik a b�ntet�s is, ez�rt az eg�szs�ges �s harmonikus szem�lyis�gfejleszt�s �rdek�ben t�bb pedag�gus �gy gondolja, hogy megengedhet� a ver�s, a megf�leml�t�s, a szidalmaz�s.

·         �llami agresszi�: az �llami er�szakszervek szint�n gyakran alkalmazz�k az agresszi�t, melyet proszoci�lis �rvekkel igazolnak.

·         Diszkrimin�ci�: pl. n�kkel, kisebbs�gekkel szemben elk�vetett agresszi�.

·         Reakt�v agresszi�: amikor az agresszi�t a v�dekez�ssel igazolj�k. Egyik v�llfaja  a megel�z� agresszi�, amikor a m�siknak agressz�v sz�nd�kot tulajdon�t az illet�, �s hogy ezt megel�zze, agressz�v m�don l�p fel.

A megtorl� agresszi� vagy bossz� sor�n az igazs�g helyre�ll�t�sa t�lmegy a jogos m�rt�ken �s �j igazs�gtalans�got eredm�nyez, melyet a m�sik f�l megtorl� agresszi�ja k�vet.

Agresszivit�s okai:

·         Valaki biol�giai okkal magyar�zza. Nem tudjuk, hogy az agresszi� �r�kl�tt vagy sem, de biztos, hogy megnyilv�nul�sa biol�giai felt�telekhez k�t�tt. Vannak agyter�letek, melyek aktiviz�l�dnak az agresszi� sor�n �s ezek kiirt�s�val megszel�d�thet� az ember. F�rfiakn�l kimutathat� kapcsolat van az agresszivit�s �s a tesztoszteron szint k�z�tt.

·         Frusztr�ci�s elm�letek: a c�lja el�r�s�ben megakad�lyozott egy�n frusztr�ci�t �l �t, az ezzel j�r� fesz�lts�get agressz�v cselekedetben vezeti le.

·         Depriv�ci�s elm�letek: A t�rsadalmi egyenl�tlens�gek egyes t�rsadalmi csoportokat eg�sz sor gazdas�gi, politikai kultur�lis �rt�kt�l megfosztanak. Abszol�t depriv�ci� eset�n a szeg�ny, kiszolg�ltatott �s alacsony rend�nek tartott t�rsadalmi csoportok tagjai k�r�ben t�megesen jelentkezik a frusztr�ci�, mert nincsenek olyan c�ljaik, melyekkel h�tr�nyos helyzet�ket lek�zdhetn�k. Relat�v depriv�ci� eset�n megjelenik a frusztr�ci� �s nyom�ban a helyzet megv�ltoztat�s�ra ir�nyul� harc. Ez lehet�s�get ad, hogy kit�zz�k magunk el� az �letk�r�lm�nyeket jav�t� c�lokat, vagyis emelkedik ig�nyszint�nk.

·         Tanul�selm�letek: az agressz�v viselked�st a jutalmaz� v�ltja fel. Egy agressz�v viselked�st k�vet� jutalom meger�s�ti a viselked�st. Ha az agressz�v viselked�st b�ntet�s k�veti, akkor az agressz�v viselked�s legk�zelebb elmarad.

·         Konformit�s elm�let: Az ember nyugtalan�t�an k�nnyen r�vehet� az agresszi�ra. Milgram k�s�rlet�ben a k�s�rleti szem�lyeknek azt mondt�k, hogy elektromos �t�sek seg�ts�g�vel fognak szavakra tan�tani valakit. Min�l t�bbet hib�zik a tanul�, ann�l er�sebb �ram�t�s adhat� neki, annak �rdek�ben, hogy a tov�bbiakban ne hib�zzon. A k�s�rleti alany -  aki tanult - , az beavatott volt, 213 esetb�l csak 3 tagadta meg a r�szv�telt, 210 szem�ly k�pes volt ak�r 350V-os �ram�t�st adni t�rs�nak, az�rt mert az nem tanult.