Konstrukt�v �s destrukt�v csoportszerepek.

A csoport tagjai viszonylag �lland� �s bej�solhat� poz�ci�t foglalnak el egym�ssal szemben a csoporton bel�l. Ezeket a poz�ci�kat a szem�lyek st�tus�nak, saj�tos szerepeinek, rangjuknak �rhatjuk le.

A csoport j�v�beni sikere szempontj�b�l l�nyeges, hogy speci�lis szerepek j�jjenek l�tre.

Minden csoport kifejleszti saj�t hiarrerchikus rendszer�t, ami azut�n meghat�rozza a csoporton bel�li interakci�s mint�kat �s a kommunik�ci�s csatorn�kat. Megfigyel�sek bizony�tj�k, hogy a magas st�tus� tagok t�bb interakci�t folytatnak �s a kommunik�ci�s strukt�r�kban k�zponti helyet foglalnak el.

A csoport bels� szerkezete

1.      Hivatalos strukt�ra:

A csoportfunkci�k hivatalos feloszt�s�t t�kr�z�, al�-f�l�-mell�rendelts�gi viszonyok �s szerepviszonyok �sszess�ge. Ezen kereszt�l val�sul meg a csoport vezet�se, a tev�kenys�g megszervez�se, ir�ny�t�sa, ellen�rz�se, feladatok kiad�sa, kapcsolattart�s.

2.      �rzelmi strukt�ra:

A csoport fejl�d�se sor�n kialakul� inform�lis t�rsas kapcsolatok teljes rendszere. M�rei Ferenc szerint: „a k�z�ss�g rejtett h�l�zata”

Itt val�sul meg az �rt�kk�pz�s, magatart�s befoly�sol�s, modellk�vet�s, v�lem�nynyilv�n�t�s, a nem hivatalos inform�ci�k terjeszt�se.

3.      Kommunik�ci�s strukt�ra

A csoport kommunik�ci�s tev�kenys�geinek saj�toss�gait t�kr�z� k�pz�dm�ny, amely 3 k�zl�si s�kra tagolhat�: verb�lis- szavakkal k�zl�nk, metakommunik�ci�s- jelekkel k�zl�nk, kontextu�lis- csak a csoporttagok �rtik a jeleket.  A csoporton bel�li nem hivatalos inform�ci��raml�s a rokonszenvi h�l�zat fonal�t k�veti. A kommunik�ci�s strukt�ra gyakori hi�nyoss�ga a lass�s�ga �s az egyoldal�s�ga (�ltal�ban visszafel� nem m�k�dik, csak egyir�nyban), valamint a hi�nyoss�g (a h�ranyag torzul �tk�zben.)

4.      Feladat strukt�ra

A k�z�sen megoldand� feladatok teljes rendszere. Azt t�kr�zi, hogy a csoporttagok k�z�tt hogyan oszlanak meg a feladatok, kinek milyen szerep jut. A feladatmegold�s sor�n lehet�s�g�nk van a k�zvetlen kommunik�l�sra, az inform�ci�k megszerz�s�re, a k�lcs�n�s inform�l�d�sra.

A szociometria

A szociometria alkalmas egy kis csoport tagjai k�z�tti poz�tiv �s negat�v kapcsolatok teljes strukt�r�j�nak az objekt�v felt�rk�pez�s�re.

C�lja az adott k�z�ss�gben az  egy�n t�rsas helyzet�nek felt�rk�pez�se, hogy milyen viszonyban van  m�sokkal �s az adott k�z�ss�gben milyen helyet foglal el. V�lasztani lehet egyszempont� szociometri�t (Moreno), amely csak a rokonszenvi kapcsolatokat t�rja fel, �s t�bbszempont� szociometri�t (M�rei Ferenc), amely nem csak az �rzelmeken alapul.

A szociometria technik�j�t Moreno dolgozta ki 1934-ben, amelyet diagrammon �br�zoltak, �s nyilak jelezt�k a v�laszt�s ir�ny�t. Moreno a vizsg�lata sor�n megk�rte egy kis csoport valamennyi tagj�t, hogy �rj�k le azoknak a nev�t, akiket a legjobban kedvelnek,  nem kedvelnek. Ezen inform�ci�k alapj�n k�sz�tette el a szociogramot, ami val�j�ban a csoport t�rk�pe, amely az egyes egy�nek k�zti szimp�tia kapcsolatokat �br�zolja.

A szocigram kirajzolja a h�rek �s pletyk�k terjed�s�nek ir�ny�t, a csoport bels� alegys�geit, az alakzaton bel�li cinkoss�got �s �lm�nyk�zels�get.

A szociometriai h�l�zat nem m�term�k, a k�z�s �lm�nyek megval�sul�s�nak, a h�rek �s �lh�rek terjed�s�nek, a p�ros �s kollekt�v �rz�sek hull�mz�sainak k�zege.

A szociogramon saj�tos alakzatok jelennek meg, amelyek elt�r� funkci�kat, m�k�d�si m�dokat mutatnak.

A felm�r�s eredm�nyeit t�bl�zatba rendezik, melynek adataib�l sokf�le statisztikai mutat� sz�m�that�:

·         K�lcs�n�ss�gi index: csoporttagok h�ny %-�nak van k�lcs�n�s kapcsolata

·         S�r�s�gi index: a k�lcs�n�s kapcsolat milyen ar�nyban van a csoport l�tsz�m�val

A szociogramok hasznosak lehetnek a pedag�gia sz�m�ra is, a tan�rok haszn�lhatj�k, hogy az oszt�lyon bel�li szem�lyes kapcsolatokr�l k�pet kaphassanak, de alkalmasak arra, hogy r�vil�g�tsanak k�l�nb�z� klikkekre egy nagyobb csoporton bel�l.

Konstrukt�v �s destrukt�v csoportszerepek

A csoportszerepeket aszerint oszt�lyozzuk, hogy milyen m�don �s mennyiben j�rulnak hozz� a csoport c�ljainak megval�s�t�s�hoz.

Konstrukt�v: seg�ti a csoport munk�j�t

Destrukt�v: akad�lyoz, vagy rombol

Mindkett�re sz�ks�g van, mert a k�zt�k l�v� konfliktusok hozz�seg�tik a csoportot a demokratikusan kialak�tott konszenzushoz, de alkalmass� is teszik a csoportot a rugalmass�gra, a meg�jhod�sra.

Konstrukt�v

·         V�lem�nynyilv�n�t�

·         Kezdem�nyez�

·         K�rdez�

·         Inform�tor

·         Szab�lyalkot�

·         �ltal�nos�t�

·         Engedelmesked�

Destrukt�v

·         Akad�koskod�

·         K�rdezget�

·         K�v�ncsiskod�

·         H�rharang

·         Vet�lked�

·         Mindentud�

Ezen viselked�sjegyek k�vetkezt�ben kialakul k�t diszfunkcion�lis szerep, a szt�r �s a b�nbak.

A szt�rt felt�tel n�lk�l elfogadj�k, dics��tik, pozit�van kiemelik, felsz�nesek a kapcsolatai, konfliktushelyzetekben nem seg�t a csoportnak . Csal�d�s alakulhat ki.

A b�nbak ir�nt negat�v �rzelmeket t�pl�lnak, � minden�rt a felel�s, z�rk�zott, konfliktushelyzetben r� lehet sz�m�tani, k�nnyen kil�p a csoportb�l, val�di seg�ts�get tud ny�jtani a csoportnak, ez�ltal kellemesen csal�dhatnak benne.