10.B. A csoport fejl�d�s�nek, dinamik�j�nak a folyamata. Az egy�n �s csoport viszonya, a referenciacsoport. A csoportok k�z�tti viszonyok.

A csoport fejl�d�se nem spont�n folyamat, hanem saj�tos dinamikus t�rt�n�ssor, melynek meghat�rozott id� �s min�s�gbeli jellemz�i vannak.

Kurt Lewin a csoportot dinamikus rendszerk�nt kezelte, melyben a centrifug�lis �s centripet�lis er�k �lland�an harcban �llnak egym�ssal, a csoport teh�t csak addig k�pes fennmaradni �s m�k�dni, am�g ezen k�t ellent�tes er� egyens�lyban tarthat�. Lewin volt a csoportdinamika atyja, a  csoportdinamika a csoport bels� mozg�konys�g�t, bels� fejl�d�s�t, v�ltoz�s�t jelenti.

Henry Sheppard a csoport fejl�d�s�t 2 szakaszra osztja:

1.)    a tagok itt m�g �gy viselkednek, mintha k�z�ns�ges vitacsoportban lenn�nek, ez�rt itt csak semleges t�m�kr�l esik sz�.

2.)    M�r a szem�lyes kapcsolatokkal vannak elfoglalva: a r�vid ideig tart� elragadtat�st a ki�br�ndults�g k�veti, majd a csoport c�ljain val� t�preng�s ker�l el�t�rbe, �tmenetileg lanyhul a tev�kenys�g, lazul a fegyelem. E peri�dus sikeres �tv�szel�se ut�n fokozatosan rendez�dnek a form�lis �s szem�lyes viszonyok.

A csoportfejl�d�st 3 szakaszra osztja Bion. Szerinte az els� szakaszt a csoport �s a vezet� asszimetri�j�ra utal� �llapot, a m�sodikat a tagok k�z�tt kialakul� k�lcs�n�s f�gg�sek rendszer�nek kialakul�sa, a harmadikat a harc �s menek�l�s jellemzi. Bion szerint e 3 szakasz ciklikusan ism�tl�dik egy csoport �let�ben.

Tuckmann szerint a csoportnak 4 fejl�d�si szakaszon kell �tmennie, hogy v�glegesen meger�s�dj�n:

1.)    Alakul�s(forming):  a tagok t�mogat�st v�rnak a vezet�t�l

2.)    Viharz�s(storming): mindenki a saj�t egy�nis�g�t pr�b�lja el�t�rbe helyezni, �rv�nyes�teni

3.)    Norm�z�s(norming): a t�rsak a harm�ni�ra, a konfliktus ker�l� magatart�sra t�rekednek.

4.)    M�k�d�s(performing) : a szerepviszonyok stabiliz�l�dnak, a m�k�d�s kiegyens�lyozott lesz.

Az minden elm�letb�l kider�l, hogy a csoportfejl�d�s kezdeti szakasza meglehet�sen kritikus, hiszen a csoporton bel�li viszonyok kialakulatlanok, sok a konfliktusforr�s. Hiszen az �letkori, nembeli, v�gzetts�gbeli, st�tuszk�l�nbs�gek, az elt�r� �rt�krendek gyakori n�zetelt�r�seket v�ltanak ki.

Fontos, hogy ha adott csoport �tlend�l e neh�z kezdeti id�szakon, a felmer�l� probl�m�kat megoldj�k a tagok, hiszen a nem feldolgozott n�zetelt�r�sek a csoport j�v�beni m�k�d�s�t fogj�k vesz�lyeztetni, s r�vid id�n bel�l bek�vetkezend� bomlaszt� hat�st �rv�nyes�tenek.

Az egy�n �s a csoport viszonya

K�z�tt�k k�lcs�n�ss�g, egym�st meghat�roz� viszony �ll fenn. Az egy�n szem�lyes tulajdons�gai �ltal hat a kollekt�v�ra, akt�v k�zrem�k�d�se n�lk�l a csoport nem lenne fejl�d�k�pes. Ez a hat�s  akkor jelent�s, ha az egy�nben er�s az adh�zi� �s tudja, hogy a csoport elfogadja, �s nincsenek fenntart�sai veleszemben.  A pozit�v �rzelmi be�ll�t�d�s miatt k�nnyebben aktiv�lja mag�t az egy�n, tev�kenys�ge hat�konyabb� v�lik., mely j� hat�ssal van a kollekt�va l�gk�r�re, teljes�tm�ny�nek alakul�s�ra is.

A pozit�v orient�lts�g� csoport minden egyes tagj�nak azonos k�z�ss�gi helyzetet teremt, megv�di tagjait a negat�v hat�sokt�l. E csoport nem nyomja el, nem uniformiz�lja az egy�nt, �pp ellenkez�leg: biztos�tja a val�di szabads�got �s biztons�got az egy�n sz�m�ra.

A referenciacsoport

Az egy�n attit�djeinek legf�bb forr�s�t azoknak a csoportoknak a norm�i alkotj�k, amelyekhez �nmag�t vonatkoztatja. Ritka az olyan tags�gi csoport, amely a tagok minden ig�ny�t kiel�g�ten� a norm�k s �rt�kek ter�let�n. Az emberek ez�rt m�s csoportok fel� is orient�l�dnak. Ezeket a csoportokat nevezz�k referenciacsoportnak.

Merton szerint a referenciacsoport  az az alakulat, amelyhez az egy�n pszichol�giailag igyekszik kapcsol�dni, asszimil�l�dni. Pr�b�lja mag��v� tenni, annak norm�it, attit�djeit, viselked�sm�dj�t. A vonatkoztat�s alapja teh�t tudatos azonosul�si v�gy �ltal t�pl�lt hasonl�s�g.

Kelley a referenciacsoportnak kett�s funkci�t tulajdon�t:

1.)    Normat�v funkci�: magatart�si �s felfog�sbeli standardok (alapok) r�gz�t�se

2.)    �sszehasonl�t�si funkci�: standard �sszehasonl�t�si pontok, amelyekkel az emberek �nmagukat

                                                �sszevetik.

A referenciacsoport a k�zl�si folyamatokban t�maszk�nt funkcion�l: min�s�ti a k�zl� szavahihet�s�g�t, vonatkoztat�si keretet szolg�lhat az egy�n sz�m�ra a k�zl�s v�tel�hez �s �rtelmez�s�hez, ugyanis a k�zl�s v�telekor az egy�n tudat�ban mindig jelen van a referenciacsoport s m�r ennek attit�djeivel egybehangz�an �rtelmezi a hallottakat.

Meg kell jegyezn�nk, hogy a vonatkoztat�snak nemcsak pozit�v, hanem negat�v hat�sai is vannak. Ez ut�bbi esetben a csoport a tasz�t�s forr�s�v� v�lik, vagyis a t�le val� elszakad�st motiv�lja. Pl: devi�ns csoportok.

Csoportok k�z�tti viszonyok

A csoportk�zi kapcsolat k�t vagy t�bb csoport, valamint azok tagjai k�z�tt fenn�ll� funkcion�lis kapcsolatot jelent.

A csoportk�zi viselked�s meghat�rozott csoporthoz tartoz� egy�n tetteit jelenti, amikor az egy�n csoport-hovatartoz�s�t figyelembe v�ve (saj�t csoportja ir�nti h�s�g, saj�t csoportja norm�i stb. jeg�ben) egyed�l vagy k�z�sen m�s csoporttal vagy annak tagjaival l�p interakci�ra.

Ha k�l�nb�z� csoporthoz tartoz� emberek ker�lnek �rintkez�sbe elker�lhetetlen a csoportok k�z�tti ellens�gesked�s.

Az emberek er�sen hajlamosak arra, hogy saj�t csoportjaikat t�l�rt�kelj�k, m�g m�sok csoportjait le�rt�kelj�k. Valah�nyszor pl. k�t csoport verseng egym�ssal a csoportok tagjai a k�t csoport k�z�tti k�l�nbs�geket felnagy�tva �szlelik.

Tajfel szerint a m�sik csoport h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�se valamennyi emberre jellemz�, csaknem automatikus folyamat. Ez az�rt van, mert az ember sz�m�ra egy „fels�bbrend�” csoport tags�ga az identit�s pozit�v �rz�s�t ny�jtja. Igy azt is mondhatjuk, hogy az embereknek term�szetes �rdek�k, hogy saj�t �s m�sok csoportjai k�z�tt a lehet� legnagyobb k�l�nbs�get tegy�k.

T�bbf�le m�dszer is elk�pzelhet� a konfliktus hev�nek csillap�t�s�ra.

P�ld�ul: egym�sr�l k�lcs�n�sen kedvez� inform�ci� terjeszt�se, k�z�sen vallott erk�lcsi �rt�kekre val� hivatkoz�s, a csoportvezet�k tal�lkoz�i, a k�t csoport tagjai k�z�tt olyan �rintkez�sek szervez�se, amelyek sor�n a tagok egyenl�k�nt viszonyulhatnak egym�shoz, illet�leg olyan megmozdul�sokban tal�lkoznak egym�ssal, amelyek nem annyira a csoportteljes�tm�nyt, mint  ink�bb az egy�ni k�pess�geket �s teljes�tm�nyt hangs�lyozz�k. Mind k�z�l tal�n legelterjedtebb n�zet, hogy a konfliktusban �ll� csoportokra n�zve k�lcs�n�sen kedvez� �s pontos inform�ci�t kell terjeszteni. Val�ban, ha azt akarjuk, hogy a csoportok k�z�tti ellens�ges kapcsolat megv�ltozzon, akkor gondoskodnunk kell arr�l, hogy a csoportok n�h�ny dolgot megtudjanak egym�sr�l.