2.  A pedag�giai hat�s pszichol�gi�ja. A szem�lyis�gfejleszt�s t�rv�nyei.

I. A pedag�giai hat�s �ltal�nos saj�toss�ga

-         terveszer� �s c�lir�nyos tev�kenys�g: A k�l�nb�z� elj�r�sok tudatos megv�laszt�sa �s alkalmaz�sa egy megval�s�tand� nevel�si c�l el�r�se �rdek�ben.

-         bipol�ris tev�kenys�g (tan�r �s di�k k�z�tt j�n l�tre):

1.      nevel�i hat�sok,melyben az �ltal�nosabb t�rsadalmi hat�sok �rv�nyes�lnek

2.      fejl�d�, v�ltoz� gyermeki szem�lyis�g

-         fejleszt� hat�s�: az elj�r�sok �gy ir�ny�tj�k a gyermek �lettev�kenys�g�t, hogy annak eredm�nyek�nt a szem�lyis�gben tartalmi �s struktur�lis v�ltoz�sok j�jjenek l�tre.

II. A pedag�giai hat�s t�rv�nye:

-         a nevel�s t�rsadalmilag meghat�rozott         

-         a k�z�ss�gi hat�s fokozott hat�konys�ga

-         a nevel�si m�dszerek kett�s meghat�rozotts�ga (pl.a jutalmaz�s v. b�ntet�s objekt�v �s szubjekt�v oldala)

      III. A tanul�kt�l �rkez� visszajelz�sek:

-         a tanul� viselked�se

-         a tanul� teljes�tm�nye

-         a tanul� fejl�d�se

A szem�lyis�gfejleszt�s t�rv�nyei:

1.      A szerkezet �s funkci� egys�g�nek t�rv�nye:

(A strukt�ra �s a dinamika elve)

Ez a t�rv�ny a pedag�giai tev�kenys�g sz�m�ra a c�ltudatos, egy�nekre szabott, differenci�lt mennyis�g� �s min�s�g� gyakorl�s, gyakoroltat�s, funkcion�ltat�s elv�nek �s m�dszer�nek pszichol�giai megalapoz�sa.

2.      A bels� alapok �s k�ls� hat�sok egys�g�nek t�rv�nye:

A szem�lyis�gfejleszt�s gyakorlat�ban mindig figyelembe kell venni az �letkori �s az egy�ni fejletts�g �ltal determin�lt (meghat�rozott) fejletts�gi szintet, a bels� alapok ny�jtotta lehet�s�geket �s ezekkel id�ben, mennyis�gben, min�s�gben adekv�taknak kell  lenni�k a k�ls� hat�soknak.

3.      A koegzisztencia (egy�ttes l�tez�s) t�rv�nye:

Term�szetesnek kell tartani, hogy egy tanul� k�l�nb�z� tant�rgyakban, ter�leteken m�s-m�s szinten produk�l. Ez a t�rv�ny a pedag�giai tev�kenys�g sz�m�ra megalapozza a szem�lyis�gnek mint egys�ges eg�sznek a figyelembev�tel�t, azt, hogy a szem�lyis�get fejl�d�s�nek minden peri�dus�ban komplexen, de differenci�ltan kell kezelni.

4.      A transzfer t�rv�nye:

Minden tanul�s befoly�solja a k�vetkez� tanul�st, vagy seg�ti vagy g�tolja azt. E t�rv�ny az �sszer� szelekt�l�sra h�vja fel a figyelmet: a fontosat tan�tsuk meg �s azt j�l, gondolkodva, alkot�an!

5.      Az aktivit�s t�rv�nye:

A t�rv�ny azt mondja ki, hogy az akt�vit�s �s tev�kenys�gv�gy olyan t�nyez�k, amelyekkel a nevel� munk�ban, annak hat�konys�ga �rdek�ben sz�molnunk kell. A gyermek nemcsak t�rgya, hanem alanya is a nevel�snek, saj�t szem�lyis�ge fejleszt�s�nek.

6.      A r�sz �s eg�sz viszony�nak t�rv�nye:

Ha a tanul� valamiben k�nnyen fejl�dik, pozit�v �rzelmek keletkeznek a tev�kenys�gben, ez kedvez�en hat a szem�lyis�gfejleszt�s�nek m�s ter�leteire is. Fontos, hogy a sikeresen, eredm�nyesen fejleszthet� tev�kenys�g fel�l k�zel�ts�nk a szem�lyis�gfejleszt�sben.

7.      A direkt �s indirekt k�lcs�nhat�s�nak t�rv�nye:

A t�rv�ny a tudatoss�gra h�vja fel a figyelmet. Arra, hogy az el��llt jelens�g, a szem�lyis�g ismerete, a fejleszt� sz�nd�k egy�ttes szeml�lete sz�ks�ges a legc�lszer�bb elj�r�sok megtal�l�s�hoz. Nem mindig a k�zvetlen, direkt hat�s vezet a c�lhoz.

8.      A totalit�s (teljess�g) elve:

L�nyege : a szem�lyi kapcsolatok fontoss�ga, az egym�ssal k�lcs�nhat�sban �ll� szem�lyis�gek k�z�tti kapcsolatok jelleg�nek, tartalm�nak, sz�nvonal�nak, intenzit�s�nak szem�lyis�galak�t� szerepe.